Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / Tartalommutató

213 Birói határozatok összefoglalása 1934. óvre. Jogegységi határozatok 1 \z időszaki lap kiadó vállalatának szolgálatában álló hírlapírót az 1910 1920. M. E. számú rendelet 9—13. §-aiban meghatározott végkielégítés megilleti (58. sz.) 2. A végrehajtatót a végrehajtást szenvedővel szemben költség (díj és kiadási illeti me« azért a kérvényért, amellyel a végrehajtató az 1930:XXXIV. tc. (Tc.) 63. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében végrehajtható kiadmány alapján kéri a telekkönyvi hatóságnál a kielégítési végrehajtásnak ingatlanra való foganatosítását (59. sz.) 3. Ha a kötelezett a kárbiztosítás hatályának beállta után fizetendő díjat az esedékességkor, vagy a neki engedett halasztás elteltéig nem fizeti meg, a biztosítónak az 1927 :X. tc. 5. §-ában előírt figyelmeztető felhívást a teljesítés elmulasztása napjától számított 30 nap alatt kell elküldenie (60. sz.) 4. Ha a kárbiztosítás hatályának beálltakor, vagy még ez előtt esedékes díj megfizetésére a biztosító a kötelezett félnek halasztást engedett és a fél a halasztás elteltéig a díjat nem fizeti meg: a biztosítónak az 1927 :X. tc. 5. §-a szerint előzetes felhívás mellett megszabott utólagos teljesítési határidő eltelte után 60 nap alatt kell díjkövetelését érvényesítenie |61. sz.) 5. Törvényes késedelmi kamat Í1881:LX. tc. 43. §.i a teljesítési határidő lejáratától kezdve a perköltség után is jár, ha a perköltség fizetésérc a felet ítélet vagy bírói egyesség kötelezi (62. sz.) 6. A bíróság belátásától függ, hogy azt a felet, aki a tárgyalás előkészítésére vonatkozó kötelességét elmulasztja, vagy elkésve teljesíti s ezzel a tárgyalás elhalasztására okot ad, az okozott költségben nyomban végzéssel elmarasztalja.e, vagy az ekként okozott költség megtérítése tárgyában az intézkedést a végitéletre (véghatározatra) tartja fenn (63. sz.) 7. A haszonbérbeadott ingatlan vevője a telekkönyvbe be nem jegyzett haszobérletet a törvényes felmondási idő megtartásával abban az esetben is felmondhatja, ha a vételi szerződés megkötésekor tudott a haszonbéri szerződésnek arról a kikötéséről, amely a haszonbérlet tartamát a törvényes felmondási időn túl terjedő időre állapítja meg (64. sz.) 8. Ha a balesetet szenvedő szolgálati viszonyban állott és az ebből a viszonyból származó jövedelme jogszabály vagy a szolgálati szerződés rendelkezései értelmében a baleset időpontját követő időben a szolgálat kifogástalan teljesítése esetén minden más feltételektől függetlenül (automatikusan) emelkedett volna: részére arra az esetre, ha a jövedelem emelkedésére megszabott időben még életben lesz, ettől az időtől fogva már az emelkedett jövedelem mennyiségének megfelelő járadék ítélhető meg (65. sz.) 9. A gépkocsiszállás lautógarázs) tulajdonosát a szállásdíj (garázsdíj) tekintetében lamelyben rendszerint nemcsak az őrzés, hanem a tisztítás díja is bennfoglaltatik) az 1881 :LX. tc. 72. §-ának második bekezdése szerint a bérbeadó javára biztosított törvényes zálogjog illeti meg az ott megszabott korlátok között (66. sz.) Oldal 11 11 12 77 109 126 12: 10. Az a követelés, amely a hitelező kiskorú, ságának tartama alatt, a pénz értékének csökkenése idején névértékben teljesített és jogfenntartás nélkül elfogadott fizetéssel nyeft kiegyenlítést, megszűntnek tekintendő és arra csupán a megszűnt követelések átértékelésére vonatkozó külön jogszabályok alkalmazhatók (68. sz.).. Általános 11. Jogellenes kényszer fogalma 12. A végrehajtással és az üzletbezárással (szoros zár alkalmazásával) való fenyegetés a per megindítása előtt lényegében nem más, mint a perléssel fenyegetés, s ha erre vonatkozólag a kényszer fenn nem forgása már jogerősen megállapíttatott, ez a megállapítás vonatkozik a végrehajtással és üzletbezárással való fenyegetésre is. .. 13. Pertől való félelem s az a körülmény, hogy alperes a perrel kevesebbet ért volna el, mint az egyességgel, még nem jelenti, hogy az egyesség felperes szorult helyzetének kizsákmányoló jellegű kihasználása volna. 14. At nem ruházható jogosítványra kötött megállapodás semmis; még akkor is, ha errevonatkozólag társasági szerződés is jött létre 15. Mozgóképszínház haszonbérbeadása érvénytelen s belőle jogok nem származtathatók. 16. Tejgyüjtőtelep mint iparengedélyhez kötött iparüzlet átruházása tilos és érvénytelen. 17. Hatósági személyeknek vagy hatósági testületi egyes szervek egyes tagjainak a testület elhatározása alá tartozó ügyekben való illetéktelen befolyatásáért kikötött díj bírói úton nem érvényesíthető. 18. A felperesnek azon cselekménye, hogy bár nem ügy véd és anélkül, hogy erre jogosítva volna, díjért bíróság előtt a megbízó alperesi céget kereskedelmi meghatalmazottként szerepelve képviselte és részére beadványokat szerkesztett, beleütközik az 1912: LIV. (Ppé.) tc. 16. §-ának tiltó rendelkezésébe, valamint a bíróság előtt való megjelenési jogosultságának megtévesztő állításával a jóerkölcsbe is. — Általános magánjogi jogszabály, hogy senki tiltó jogszabályba, vagy általában a jóerkölcsbe ütköző cselekményeiért másokkal szemben jogokat nem származtathat, illetve ilyen jogokat a bíróság előtt nem érvényesíthet... 19. Bírói jogsegélyben nem részesíthető játékügylet olyan esetben forog fenn, ha mindkét ügy leti félnek szándéka a tényleges teljesítésnek már eleve kizárásával, csupán az árkülönbözet véletlen esélyeire irányul, vagy ha legalább az egyik ügyleti fél a másiknak ilyen irányú szándékát ismerte, illetve ismerhette 20. Ha valamely jogügylethez, amelynek érvényességéhez írásba foglalás szükséges, utólag csatlakozik újabb szerződő fél, az ezzel szemben is kötelező írásbeli alak nemcsak a szerződésnek vele szemben is egész terjedelmének, vagy lényeges tartalmának írásba foglalásával, illetve a szerződést tartalmazó okiratnak aláírásával, hanem akkor is létesül, ha oly írásbeli nyilatkozat létezik, amelyből az új szerződő félnek a szerződéshez való csatlakozása kétségtelenül megállapítható Oldal 128 78 189 129 13 25 65 94 62 4.5 94