Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - Uj osztrák törvény az ajándékozásokról

168 KERESKEDELMI JOG Az ily felperesnek nincs oly könnyű dolga, mint a védjegytulajdonos felperesnek; mivel a védjegylajstromban belajstromozott véd­jegy az egész birodalomra kiterjedő érvény­nyel bír. A külső védelme azonban szabály­szerűit csak azokon a területeken érvényesít­hető, amelyen a külső ismertté vált. Ez pedig néha egy esetenkint igen erősen körülhatárolt terület. így előfordulhat, hogy egyes váro­sokban vagy országrészekben egy Ausstat­tung nagyon jól be van vezetve, míg ellenben más városokban vagy országrészekben azt egyáltalában nem ismerik, mivel a gyárosnak ott nincsenek telepei, vagy mivel árújára ott egyáltalában semmi szükség nincs, s így ott abban, forgalmat nem is csinálhat. így jogilag Németországban alig van különbség, hogy valaki abbanhagyási vagy kártérítési kerese­tet egy belajstromozott védjegy, vagy egy be­vezetett külső alapján emel. Mindkét esetben a bíróságok azonos védelmet nyújtanak. Ezáltal Németországban lassankint anél­kül, hogy a törvény kifejezetten megválto­zott volna, hasonló eredményre jutottunk, mint azok, az országok, amelyekben a véd­jegybelajstromozás elővizsgálat nélkül tör­ténik és nincsen konstitutív hatálya, ahol inkább a használatbavétel és különösen a külső használatbavétel a döntő. Épp ezért szándékosan tartózkodtam minden ítélettől afelett, hogy melyik rendszer a jobb. Mind­egyiknek vannak fény- és árnyoldalai; és ha valaki mint én, évtizedek óta ezekkel a kér­désekkel hivatásszerüleg foglalkozik, arra az eredményre jut végül is, hogy az összes ese­tekre érvényes választ egyáltalában nem lehet adni. Az élet ehhez túlváltozatos eseteket produkál. A német joggyakorlat, mely a véd­jegyjogot csupán a versenyjog egy alkotó­részének tekinti, a bíróra nehéz, de hálás fel­adatot hárított, minden egyes esetet nem betűszerint megítélni, hanem magasabb szempontból tekinteni és általános verseny­jogi mértékeket alkalmazni. Az utolsó évek joggyakorlata számos példát tüntet fel, amelyekben a német bíró ezt a feladatot utánzásraméltó módon oldotta meg. Hazai irodalom Magyar védjegyjog. írta: dr. Beck Salamon, Budapest, 1934. A szerző saját kiadása. Ára: 20 pengő. — A könyv ismertetésére még vissza­térünk. A karteltörvény alá tartoznak-e a márkás cik­kek árvédő megállapodásai? írta: dr. Ranschburg Nándor, ügyvéd. Kiadja: az Iparjogvédelmi Egye­sület. Külföldi és belföldi valutatartozások fizetése és behajtása. írta: ifj. dr. Gergely Ernő, ügyvéd, Kapható a szerzőnél (V., Klotild-ucca 10/a). Ára: 2.-10 pengő. SZEMLE Jubiláris számunk. Midőn jubiláris számunkat közrebocsátjuk, az első szó a köszönet szava azok­hoz a cikkírókhoz, akik egyszerű hívásunknak eleget téve, lapunk megbecsülésének oly jelét ad­ták, melyért a Kereskedelmi Jog kell, hogy nyil­vánosan háláját lerója. A cikkek sokirányú új eszméket vetnek föl, melyek kétségkívül ter­mékenyítőleg fognak hatni és új megbeszélésekre fognak ösztönözni. S ezzel célunkat el is értük. Széljegyzetek az international Law Association iiudapesti konferenciájához. Ami a fényes külső­ségek között megrendezett budapesti konferen­cián az idegennek talán elsősorban szembetűnhe­tett, az a titkári iroda férfi és női alkalmazottai­nak kifogástalanul disztingvált és a legkülönfé­lébb nemzetek nyelvigényeit tökéletesen ki­elégítő csportja volt. Kifogástalan elegan­ciájú személyzet, kifogástalan angol, francia, né­met nyelven fogadta az idegeneket. Apropos nyelv: az Országos Ügyvédszövetség előkészítő osztálya úgy határozott, hogy a magyar résztve­vők a konferencián csak angolul vagy fran­ciául szólalhatnak fel. Mi volt ennek a kö­vetkezménye? Hogy — tisztelet a kivétel­nek — a legtöbb felszólalónak előadását sem a magyarok, sem a külföldiek nem értették meg, mert még a legjobb angol gra­matikai tudással rendelkező felszólalók angol ki­ejtése sem volt olyan, amely élvezhetővé és meg­érthetővé tette volna előadásukat. Szerény véle­ményünk szerint sokkal helyesebb lett volna, hogyha a par excellence diplomáciai természetű kérdésektől eltekintve, a felszólalók a német nyelvet is használhatták volna. Egy példa ezt élesen megvilágítja. A védjegyjogi szakosztály­ban a teljes ülésen a hivatalos nyelv az angol volt. Hogy a magyar résztvevők miképpen győz­ték az angol nyelvet, arról nem is akarunk itt szólni. Ellenben érdemes megemlíteni, hogy a szakosztály a teljes ülésen kívül, mely eredmény­telenül végződött, a Gellért-szálló egy különszo­bájában a konferencia egyik kitűzött pontja tár­gyában újabb értekezletet tartott, amelyen ma­gyar, osztrák, cseh, német és holland szakjogá­szok jelentek meg és ezen a szűkebb értekezle­ten azután németül folyt a diskusszió, amely láthatólag nagyobb eredménnyel járt, mint a nyilvános értekezlet. JXT Ujj osztrák törvény az ajándékozásokról Az ajándékozások kérdése a vevőközönség vásárló­erejének nagyfokú leromlása folytán mind éle­sebb jelleget öltő gazdasági verseny legakutabb kérdése, s így a versenyjog legújabb, de legna­gyobb fontosságú kérdései közé tartozik. A ver­senyvállalatok a fogyasztóképességben leromlott és számbelileg megritkult vevőkört ajándékok, ráadások, ingyenes szolgáltatások ígéretével igye­keznek gyártmányaiknak megnyerni és ez a tö­rekvés gyakran oly túlzásokba téved, mely a tisz­tességes verseny követelményeivel már nem egyeztethető össze. Ha el is ismerjük a reklám fontosságát, mégis meg kell állapítani, hogy a legtisztességesebb és legkorrektebb reklám mégis

Next

/
Oldalképek
Tartalom