Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - Uj osztrák törvény az ajándékozásokról

168 KERESKEDELMI JOG Az ily felperesnek nincs oly könnyű dolga, mint a védjegytulajdonos felperesnek; mivel a védjegylajstromban belajstromozott védjegy az egész birodalomra kiterjedő érvénynyel bír. A külső védelme azonban szabályszerűit csak azokon a területeken érvényesíthető, amelyen a külső ismertté vált. Ez pedig néha egy esetenkint igen erősen körülhatárolt terület. így előfordulhat, hogy egyes városokban vagy országrészekben egy Ausstattung nagyon jól be van vezetve, míg ellenben más városokban vagy országrészekben azt egyáltalában nem ismerik, mivel a gyárosnak ott nincsenek telepei, vagy mivel árújára ott egyáltalában semmi szükség nincs, s így ott abban, forgalmat nem is csinálhat. így jogilag Németországban alig van különbség, hogy valaki abbanhagyási vagy kártérítési keresetet egy belajstromozott védjegy, vagy egy bevezetett külső alapján emel. Mindkét esetben a bíróságok azonos védelmet nyújtanak. Ezáltal Németországban lassankint anélkül, hogy a törvény kifejezetten megváltozott volna, hasonló eredményre jutottunk, mint azok, az országok, amelyekben a védjegybelajstromozás elővizsgálat nélkül történik és nincsen konstitutív hatálya, ahol inkább a használatbavétel és különösen a külső használatbavétel a döntő. Épp ezért szándékosan tartózkodtam minden ítélettől afelett, hogy melyik rendszer a jobb. Mindegyiknek vannak fény- és árnyoldalai; és ha valaki mint én, évtizedek óta ezekkel a kérdésekkel hivatásszerüleg foglalkozik, arra az eredményre jut végül is, hogy az összes esetekre érvényes választ egyáltalában nem lehet adni. Az élet ehhez túlváltozatos eseteket produkál. A német joggyakorlat, mely a védjegyjogot csupán a versenyjog egy alkotórészének tekinti, a bíróra nehéz, de hálás feladatot hárított, minden egyes esetet nem betűszerint megítélni, hanem magasabb szempontból tekinteni és általános versenyjogi mértékeket alkalmazni. Az utolsó évek joggyakorlata számos példát tüntet fel, amelyekben a német bíró ezt a feladatot utánzásraméltó módon oldotta meg. Hazai irodalom Magyar védjegyjog. írta: dr. Beck Salamon, Budapest, 1934. A szerző saját kiadása. Ára: 20 pengő. — A könyv ismertetésére még visszatérünk. A karteltörvény alá tartoznak-e a márkás cikkek árvédő megállapodásai? írta: dr. Ranschburg Nándor, ügyvéd. Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület. Külföldi és belföldi valutatartozások fizetése és behajtása. írta: ifj. dr. Gergely Ernő, ügyvéd, Kapható a szerzőnél (V., Klotild-ucca 10/a). Ára: 2.-10 pengő. SZEMLE Jubiláris számunk. Midőn jubiláris számunkat közrebocsátjuk, az első szó a köszönet szava azokhoz a cikkírókhoz, akik egyszerű hívásunknak eleget téve, lapunk megbecsülésének oly jelét adták, melyért a Kereskedelmi Jog kell, hogy nyilvánosan háláját lerója. A cikkek sokirányú új eszméket vetnek föl, melyek kétségkívül termékenyítőleg fognak hatni és új megbeszélésekre fognak ösztönözni. S ezzel célunkat el is értük. Széljegyzetek az international Law Association iiudapesti konferenciájához. Ami a fényes külsőségek között megrendezett budapesti konferencián az idegennek talán elsősorban szembetűnhetett, az a titkári iroda férfi és női alkalmazottainak kifogástalanul disztingvált és a legkülönfélébb nemzetek nyelvigényeit tökéletesen kielégítő csportja volt. Kifogástalan eleganciájú személyzet, kifogástalan angol, francia, német nyelven fogadta az idegeneket. Apropos nyelv: az Országos Ügyvédszövetség előkészítő osztálya úgy határozott, hogy a magyar résztvevők a konferencián csak angolul vagy franciául szólalhatnak fel. Mi volt ennek a következménye? Hogy — tisztelet a kivételnek — a legtöbb felszólalónak előadását sem a magyarok, sem a külföldiek nem értették meg, mert még a legjobb angol gramatikai tudással rendelkező felszólalók angol kiejtése sem volt olyan, amely élvezhetővé és megérthetővé tette volna előadásukat. Szerény véleményünk szerint sokkal helyesebb lett volna, hogyha a par excellence diplomáciai természetű kérdésektől eltekintve, a felszólalók a német nyelvet is használhatták volna. Egy példa ezt élesen megvilágítja. A védjegyjogi szakosztályban a teljes ülésen a hivatalos nyelv az angol volt. Hogy a magyar résztvevők miképpen győzték az angol nyelvet, arról nem is akarunk itt szólni. Ellenben érdemes megemlíteni, hogy a szakosztály a teljes ülésen kívül, mely eredménytelenül végződött, a Gellért-szálló egy különszobájában a konferencia egyik kitűzött pontja tárgyában újabb értekezletet tartott, amelyen magyar, osztrák, cseh, német és holland szakjogászok jelentek meg és ezen a szűkebb értekezleten azután németül folyt a diskusszió, amely láthatólag nagyobb eredménnyel járt, mint a nyilvános értekezlet. JXT Ujj osztrák törvény az ajándékozásokról Az ajándékozások kérdése a vevőközönség vásárlóerejének nagyfokú leromlása folytán mind élesebb jelleget öltő gazdasági verseny legakutabb kérdése, s így a versenyjog legújabb, de legnagyobb fontosságú kérdései közé tartozik. A versenyvállalatok a fogyasztóképességben leromlott és számbelileg megritkult vevőkört ajándékok, ráadások, ingyenes szolgáltatások ígéretével igyekeznek gyártmányaiknak megnyerni és ez a törekvés gyakran oly túlzásokba téved, mely a tisztességes verseny követelményeivel már nem egyeztethető össze. Ha el is ismerjük a reklám fontosságát, mégis meg kell állapítani, hogy a legtisztességesebb és legkorrektebb reklám mégis