Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 1. szám - A válságos gazdasági viszonyok relációja a jogszolgáltatással

JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A Munkajog és Tőzsdei Jog mellékletekkel Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST Y., Visegrádi-ucca 14. száin Telefon: Aut. 27—1-65 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár. ügyvéd. Előfizetési ár A MUNKAJOG, TŐZSDEI JOG mellékle ékkel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincegyedik év!. 1. szám Megjelenik minden hó elején. Budapest, 1934 január 1 A válságos gazdasági viszonyok relációja a jogszolgáltatással. Irta: Dr. Schwartz Tibor kir. tvszéki bíró. Addig, míg a gazdasági és pénzügyi jelenségek többé-kevésbbé nyugodt és kiegyensúlyozott iiányzatot mutatnak, a jogélet terén sem mutatkoznak olyan irányzatok, melyek okadatolttá tennék vagy tehetnék azoknak a problémáknak felvetését, melyek válságos köz- és nemzetgazdasági viszonyok meliett mind gyakrabban felmerülnek. Ez természetes is, mert egyrészt a törvénykönyvekben lefektetett és a szokásjogon alapuló konkrét szabályok, másrészt az általános jogelvek rendszerint megfelelő útmutatást adnak a felmerülő jogkérdések eldöntését illetőleg. Az életnek gyors és megállást nem ismerő üteme azonban a dolog természetéből kifolyólag nem igazodik, különösen válságos időben, a fennálló jogszabályok kitaposott útjaihoz, hanem azokat sok esetben keresztezi, vagy új ösvényeket vágva keresi a kivezető lehetőségeket. Már most az ilyen körülmények között kitermelődött jogesetek mikénti eldöntése körül természetesen felvetődnek olyan problémák, melyek pro és contra erősen vitathatók. Tulajdonkép két kérdéskomplexum áll itt szemben egymással, és pedig az egyik, hogy a változott és válságszerű gazdasági jelenségek hatása alatt a törvényhozó hatalom álljon-e elsősorban az érdekelt gazdasági tényezők és másodsorban a jogot alkalmazó bírói hatalom segítségére azzal, hogy újonnan alkotott jogszabály erejével igazítja el a kérdést; a másik pedig, hogy a már fennálló jogszabályok kereteinek esetleges tágítása mellett; egyedül a bírói gyakorlat, a maga bizonyos tekintetben jogalkotó hatásával, keresse konkrét döntései kapcsán a lehetőséget a felmerülő jogeset méltányos és igazságos eldönthetése végett. Kiindulási pontnak vehetjük dr. Grosschmidt Benő1 által felállított és dr. Beck Salamon2 által továbbfejlesztett érdekelméletből azt a tételt, mely szerint: „Ha valamely érdek tekintetében jogi rendelkezés lát napvilágot, mely az érdeket jogi oltalomhoz juttatja és ezáltal alanyi jogosultságot teremt meg, a kiképzett alanyi jog az érdeket elnyeli annyira, hogy további figyelmünket a jog mögött húzódó érdekről el is tereli és gondolkodásunk már csak a kiképzett joggal törődik." Ha már most a védendő érdek a létesített jogszabály útján védelmet talál, a bíró a törvényhely alkalmazása mellett a jogvitát különösebb nehézség nélkül elintézheti. Természetesen ezek az u. n. válságjogszabályok erősen felduzzasztják joganyagunkat, és sok tekintetben helytállók azok az aggodalmak, melyeket e tekintetben sokan táplálnak. Utalok e tekintetben dr. Juhász Andor őnagyméltóságának a Birói és Ügyészi Egyesület 1932. évi közgyűlésén tartott előadására. Nézzük azonban, hogy mikép áll a helyzet megfelelő új jogszabályok alkotásának hiányában. A felszínre került jogesetek eldöntésénél ez esetben irányadók a meglévő és normális viszonyokra berendezett jogszabályok és az u. n. általános jogelvek, pl. hogy „a jogok gyakorlásában és a kötelezettségek teljesítésében a jóhiszeműségnek és tisztességnek megfelelően kell eljárni, a törvény nem nyújt oltalmat a joggal való visszaélésnek" (magánjogi javaslat 2. §); vagy „aki jogával él, az 1 Fejezetek: I. köt. 702—703. old. 2 Érdekeszmetöredékek: 5. old. Polgári Jog Könyvtára.