Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - A részvénytársasági alaptőkeminimum

156 KERESKEDELMI JOG 9. SZ gründung" nélkül mondja ki: „Das Grundkapital wird in Aktién verlegt. Es betrágt mindestens fünfzigtausend Mark". Nálunk ezzel szemben egyfelől a 158.325/ 1930. P. M. számú rendelet (R. T. 1102. 1.) világosan kimondja, hogy az alaptőkeminimumot csak a megalakuláskor kell vizsgálni, másfelől ugyanabban az évben kihirdetik az 1930: V. törvénycikket, amely a 79. §-ában szükségesnek tartja a törzstőkeminimumnak a 17. §-ban a megalakulás időpontjára utalás nélküli megállapítása után leszögezni, hogy ,,Tízezer pengőnél kisebb összegre a törzstőkét leszállítani nem lehet". Erre még mindig lehetne azt mondani, hogy talán a jobbkéz nem tudta mit csinál a bal. Csakhogy éppen, ebben a kérdéstömegben nagyon jól isimerjük azt a jobb kezet, amelyből mindkét kodifikációs munkálat alapjai eredtek. Kuncz Ödön társasági törvénytervezetének 5. §-ában azt mondja ki, hogy részvénytársaság 150.000 pengőnél kisebb allaptőkével nem alakúihat, az indokolásban pedig még azt is kifejezi, hogy ,,az alaptőkeminimum megállapításában nem látja ia rt.-ok reálitásának hatékony biztosítékát".12 A részvénytársasági alaptőkeleszállítás szabályaiban a tervezet alaptőke-minimumot nem említ. Ugyanazon tervezet 338. §-a a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét már az alakulásra utalás néíikül állapítja meg 10.000 pengőben, végül a 404. §, 2. bekezdése a tízezer pengő alá leszállításit is kizárja. Igaz, hogy az indokolás13 azt emeli ki, hogy a törzstőkeleszáUlítást a javaslat ugyanazon elvek szerint szabályozza, mint a rész vény társaság alaptőkéjének leszállítását és evvel kapcsolatosan említi, hogy a törvényes minimum alá leszálllítás lehetővé tétele az alapítási minimum kijátszására adna módot, ez azonban a szövegen nem változtathat, a részvénytársasági alaptőkeminimum kijátszásával szemben pedig nyilván elég gátló momentum mai jogunkban is az, hogy a Kt. 209. §-a értelmében az alaptőkeleszálllításhoz a bíróság engedélye szükséges. És nézetem szerint éppen a Kt. 209. §-ának idézett rendelkezése adja meg a helyes értelmét a 158.325/1920. P. M. számú rendeletben foglalt említett kifejezésnek is. Az az alkalom, amikor az alaptőkeminimumot nem kell vizsgálni, éppen az alaptőkeleszálilítás bírói engedélyezésének alkalma lesz. IV. Ha tehát a német jog és a német javaslat szempontjából a minimum alá csökkentés tilalmát lehetne is megállapítani, a magyar jogban ugyanez a tilalom nem áll 221. 1. 445. 1. fenn. A magyar jog álláspontját ezzel szemben a következőkben vélem összefoglalhatni. Az alaptőkeminimumot megállapító jogszabály nagy általánosságokat tartva szem előtt, kistőkéjü vállalkozásokat nem enged a részvénytársasági formába ölltözni. Ha azonban a vállalat ezt a formát már magára öltötte, az alaptőkeleszállítási kérelem elbírálásánál a bíró konkrét részvénytársasággal áll szemben, amelynek eddigi életfolyamata alapján megállapíthatja, vájjon a kezdő minimumnál kisebb alaptőke mellett is tud-e boldogulni. Ebben a kétféle elbánásban nem ellentét van, hanem a normativrendszer általános elve mellett az engedélyezési rendszer bizonyos annakidején helyesnek felismert maradványa jut fontos szerephez. Más kérdés természetesen — és ezt most nem kívánom érinteni — hogy a Kt. 209. §-a a bírótól túlságosan sokat vár, amikor a jövőbeni életképesség megállapítását kívánja tőle. Más a fennálló jog álláspontja korlátolt felelősségű társasággal szemben, amelynek aránylag alacsony minimális törzstőkéjét már nem engedi csorbítani, mert abból az álláspontból indúl ki, hogy a 10.000 pengőnél is kisebb törzstőke esetében az életképességet már bárminő konkrét adatok alapján sem lehet megállapítani. Elméletileg ebből ugyan az következnék, hogy részvénytársaság ailaptőkeleszállítás után 10.000 pengőnél kisebb alaptőkével is működhetnék, míg ugyanezt korlátolt felelősségű társaság nem tehetné. Ez az egyébként is non putarem, azonban csak első pi'ilanatra látszik furcsaságnak. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy a kis törzstőkéjű korlátolt felelősségű társaságok felügyelő bizottság, illetőleg hites könyvvizsgáló nélkül működnek, a mérlegüket rendszerint nem teszik közzé és ügyvezetésük a tagok — mint ilyenek — kezébe lehet letéve. A részvénytársaságnál viszont bármilyen kis tőke mellett is a szervezetben és a működés szabályaiban rejlő garancia fennmarad. A kifejtettek alapján tehát nemcsak fenntartom a kérdésben — szinte magától értetődőként — korábban elfoglalt álláspontomat, hanem a fennálló jog által véleményem szerint választott megoldást elvi szempontból sem látom kifogásolhatónak. A modern tudomány is egy szebb és boldogabb élet felé viszi az embereket, de az annyira áhítozott boldogság pénz nélkül alig érhető el.. . Most ismét itt az alkalom, hogy sok pénz szerezhető egy kis befektetései. Október 20-án kezdődik az új osztálysorsjáték. Csak venni, vagy rendelni kell egy sorsjegyet és már meg is szerezte a páratlan nyerési esélyeket. Fizetni van idő legkésőbb a húzás előtt.