Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - A szabadalomsértés

152 KERESKEDELMI JOG 9. SZ. részvénytársaság szervezetében a hangsúlyt a vezetésre kell helyezni. A részvénytörvény legfontosabb feladata a megfelelő vezetők szelektálódásának előmozdítása. Ennek módja pedig az, hogy a közgyűlés által választott igazgatótanácsra bízzuk az állandó vezetők (igazgatók, vezérigazgató) kijelölését, szolgálati szerződésük megkötését és elmozdítását. Másrészről, hogy az ügyvezetéssel megbízott igazgatók szigorú felelősségét állapítsuk meg. A közgyűlés szerepe pedig szorítkozzék az alapszabályalkotásra és módosításra, valamint a felmentés megadására vagy megtagadására. Tisztulásra vezet végezetül az is, ha a részvényjog minden lehetséges és természetes eszközzel előmozdítja a tisztán tőkét adó „részvényeseknek" a tulajdonképpeni vállalkozó részvényesektől való elkülönülését. }C A szabadalomsértés Irta: dr. Mayer Géza, a m. kir. szabadalmi bíróság alelnöke A szabadalom adta oltalom rendeltetését csak akkor tölti be, ha a belőle folyó kizárólagossági jog megfelelően és hatásosan érvényesül. E kizárólagossági jog érvényesülését elsősorban természetesen arra alkalmas világos és szabatos jogszabálynak kell biztosítani. Elsősorban, de nem egyedül. Hiába világos és szabatos ugyanis ez a jogszabály, ha nem történik intézményes gondoskodás arról, hogy az alkalmazására hivatott szerv mindazokkal a képességekkel rendelkezzék, amelyek lehetővé teszik azt, hogy intézkedés otyan, módon és olyan időben jelentkezzék, ahogyan és amikor az a jóhiszemű jogkereső számára még értéket jelent. Mert a jogkereső fél nem ítéletet kíván, hanem az eljárás folyamatbatételével vagy javára szolgáló tényeknek keletkezését, vagy pedig reánézve hátrányos állapotoknak megszűnését szorgalmazza. Ebből következik, hogy a jogszolgáltatás jóságának a jó jogszabállyal közel egyenlő értékű tényezője a szakszerűen, és gyorsan működő jogszolgáltatási szerv. Az olyan jogszolgáltatási szerv, amely döntéséhez más tényező közreműködését kénytelen rendszerint igénybevenni, hivatásának betöltésére sem a szakszerűség, sem a gyorsaság szempontjából már emiatt sem alkalmas. Fokozott mértékben áll ez az olyan jogszolgáltatási tényezőre, amely az élénk ütemben lüktető gazdasági élet részéről felszínre hozott jogvitákat van hivatva eldönteni, ahol az esetek túlnyomó részében a késedelem veszedelemmel jár. Ha a most ismertetett szempontok figyelembevételével vizsgáljuk a találmányi szabadalmakról szóló 1895 : XXXVII. t.-c.-nek a szabadalomadta kizárólagossági jog érvényesülésére vonatkozó rendelkezéseit, vizsgálódásunk különös eredménnyel jár. A törvény a sértett félnek módot ad arra, hogy a szabadalmi jog elismerése, a bitorlás megszüntetése, továbbá kártérítés iránt polgári pert indítson s lehetővé teszi azt is, hogy a szahadalombitorlő ellen bűnvádi eljárást tegyen folyamatba. Különböző minőségű és erejű eszközöket bocsát tehát a törvény a sértett rendelkezésére jogainak megvédésére. Az eljárások mindegyike bírósági, tehát a legnagyobb megbízhatóság jellegével van felruházva. Mi a sorsa már most az ügynek a rendes bíróság előtt? Más akkor, ha a szabadalmi leírás olyan, amelynek értelmezése körül vita nem támad és más akkor, ha ilyen vita keletkezik. Ha ugyanis ilyen vita támad és a bíróság szakértők kihallgatását találja szükségesnek, a törvény 50. és 58. §-ának parancsoló rendelkezése szerint a szabadalmi bíróság véleményét köteles kikérni. A szabadalmi leírásnak a törvény 32. §-a szerint csak a szakértők részére kell lehetővé tenni azt, hogy a találmány tárgyát a leírás alapján, minden kiegészítés nélkül, előállíthassák, aminek természetes következményeként a szabadalmi leírások gyakran, olyanok, hogy értelmezésük, különösen a nem szakértők részéről — akik közé műszaki képzettség hiányában a rendes bíróságok bírái is tartoznak — jóhiszeműen vita tárgyává tehető. Bonyolítja a helyzetet ilyenkor az is, hogy magának annak a ténynek a megállapítása, hogy mi az, amit a szabadalommal össze kell hasonlítani, szintén műszaki tudást igényel. Ennek a műszaki tudásnak készenlétben kell állani és érvényesülni nyomban akkor, amikor oltalomért a bírósághoz fordulnak, mert a megállapítani való tények megnyilvánulásai gyakran olyan könnyen és gyorsan enyésztethetők el, hogy egyébként késedelenmek nem nevezhető haladék az eredményt teljesen kétségessé teszi. Akár vett igénybe a rendes bíróság szakértőt annak a megállapítására, hogy a sérelmesként panaszolt magatartás miben állott, akár nem, azt nem teheti szakértői bizonyítás tárgyává, hogy a szabadalmi leírást miként kell értelmezni, mert ilyen, vita esetén — az idézett törvényes rendelkezés szerint — a szabadalmi bíróság véleményét kikérni köteles. Köteles, mert a törvény ezt nem teszi a bíróság elhatározásától függővé, sem azt nem engedi meg, hogy e vélemény szakértők meghallgatásával pótoltassék, vagy elhangzott szakértői vélemények felülbírálására, kiegészítésére, vagy ellentéteinek kiküszöbölésére, illetőleg összhangbahozatalára vétessék