Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - Uj német részvényjogi reformgondolatok

9. sz. KERESKEDELMI JOG 140 a ..közel négy évtized óta" úgyszólván változatlan alakban érvényben levő kereskedelmi törvény ..egyszerű, kezdetleges szabályozásban részesít hatalmas, naggyá fejlődött gazdasági organizmusokatAzóta 20 év telt el. A kereskedelmi törvény 60.-ik évfordulójához közeledik és primitív részvényjoga még mindig — változatlan! De a jubileum hangulatában különös meghatódottsággal forgatom a Kereskedelmi Jog összes köteteit is. amelyekben annyi kiváló magyar kereskedelmi jogász írt alapos tanulmányokat a részvényjog reformjáról. Első sorban néhai Bender Béla, a lap alapitója. És eszembe jut az a polémia is, amelyet az 1917- ben megjelent első részvényjogi tervezetem kritikusaival folytatnom kellett. A hitlerista reformmozgalommal kapcsolatban különösen az a reform időszerütlenségét hangsúlyozó kifogás jut eszembe, amelyet 1918- ban egy igen előkelő kritikusom a következőképpen formulázott meg: ,,A világháború befejezése előtt állunk. Az egész világon és így nálunk is olyan politikai és gazdasági átilakulások következhetnek be, amelyek kérdésessé tehetik magát a részvénytársasági formát is'\ Erre az ellenvetésre azt feleltem: ..A 300 éves részvénytársaság sok mindent megélt. Bele akarta fojtani a leiket az 1720. évi angol ..Bubble Act". majd teljesen eltörli a ,.26—29 germinal an II." francia törvény és mégis diadalmasan állotta meg a helyét: megalapozva többek között az angol és francia nemzetnek világhatalmát is. Nem gondolnám tehát, hogy a világháború olyan átalakulást eredményezhetne, amely a részvénytársaságot feleslegessé tenné". Ez a polémiám jutott eszembe, amidőn az ..Akadémie für Deutsches Recht" jelentésében 11934. júniusi füzet i a következőket olvastam: ..Az anonymitás ellentétben áll a mai német állam alapjával: a ,.Führerprinzip'-pel. amely a személyiség értékét állítja előtérbe. Éppen ezért felvetődött a kérdés, vájjon lehet-e egyáltalában még helye a részvénytársaságnak az új államban.'? Ez a kérdés egyhangúan igenlő választ kapott. ..Die moderné Wirtschaft kcmn ohne die Aktiengesellschaft nieht bestében . . . Aber auch für die Zukunft wird die Aktiengesellschaft. . . für eine fortschreitende Wirtschaft unentbehrlich sein". Ugyanbben a gondolatkörben mozog Zahn,* amikor hangoztatja a részvénytáraság tisztán haszonszerző, kapitalista jellegét. (Die kommerzielle Aktiengesellschaft ist. . . dazu da, Geld zu verdienen und zwar für die Aktionáre; és dr. Albert von Miller iZeitschrift für das gesamte Handelsrecht 1934. 2 3 Heft 2Ő6. köv. 1.1.), aki oda* Wirtschaftsführertum und Vertragsethik im neuen Aktienrecht. 1934. konkludál, hogy: ..Die Kapitalgesellschaftsform der Aktiengesellschaft. diese máchtigste aller wirtschaftlichen Zellenbildungen, wird... der wichtigste und unentbehrlichste Faktor fúr den organischen Neuaufbau unserer Gesamtwirtschaft bleiben". Ezekből a kijelentésekből is nyilvánvaló, hogy a Harmadik Birodalom részvényjogi reformja nem kívánja azokat az alapokat, amelyeken az egész világ részvényjoga nyugszik, kidönteni. És így az új német részvényjogtól nem kell meglepetéseket várnunk. Ezt a megállapításunkat támasztják alá azok a konkrét reformgondolatok is. amelyeket az ..Akadémie für Deutsches Recht" részvényjogi bizottsága megfontolandóknak tart. A bizottsági jelentés a reformgondolatokat három probléma köré csoportosítja: az anonymitás. a „Führerprinzip"' és a részvénytársaság és az állam közötti jogviszony problémái köré. 1. Az anonymitás problémája azt jelenti, hogy a mai jogrendben bárki vásárolhat a tőzsdén korlátlan mennyiségben bemutatóra szóló részvényeket és így megszerezheti a befolyást — esetleg a többségi uraimat — a társaságban akkor is. ha célja nem a bennmaradás, hanem a vállalat kizsákmányolása, avagy a részvények spekulatív továbbeiadása. Ezzel meg van teremtve a névtelen és fclelösségnélkiili uralom lehetősége, ami nemcsak a vállalat érdekét, hanem a közérdeket is veszélyezteti. Ezzel a veszedelemmel szemben csak oly védekezés van: a részvénytársaság személyesülési jellegének biztosítása (eine Verpersönlichung der AG.). A közgyűlés legyen az ismeretes, felelős és a részvénytársasággal szemben hűségre kötelezett részvényesek gyülekezete. A személytelen tőke uralmát váltsa fel az emberek élő közössége, a részvények egyesületét a részvényesek társasága. Aki névtelen akar maradni, elégedjék meg a részvényekkel. A probléma felismerése és a céltüzés ellen kifogást emelni nem lehet. És igen érdekes, hogy a kisebbség mekkora óvatossággal járt el a célhoz vezető eszközök kiválogatásánál. Mert járhatatlan útnak minősíti a névre szóló részvények kötelezővé tételét (tehát a bemutatóra szóló részvények eltörlését és megvalósíthatatlannak Müller-Erzbach ama közismert javaslatát, amely a részvényeseket két csoportra osztva, csak az állandó részvényeseket kívánja — fokozottabb felelősség mellett — szavazójoggal felruházni. De hangsúlyozza azt is. hogy az anonymitás a nagy részvénytársaságoknak természetes tulajdonsága (a részvényesek tízezreinek személyes közreműködéséről komolyan beszélni nem