Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)
1934 / 9. szám - A részvénytársaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak felelőssége
146 KERESKEDELMI JOG 9. sz. fogva el nem fogadható váltó megtekintés után bizonyos időre ki sem állítható, mert annak intézvényezettje nem fogadhatván el a váltót, nem nyilatkozhatik a lejárat idejére nézve sem. Hiasonló nehézség forog fenn a telepített, illetve a 3.-ik személynél fizetendő váltónál, amelyeknél a váltó bemutatása nélkül az intézvényezett nem szerezhetne tudomást arról, hogy ki által kell a fizetést teljesítenie, vagy, hogy hol tartsa a beváltáshoz szükséges összeget a váltóbirtokos rendelkezésére. Az E. T. 25. c.-ének 2. bek.-e szerint a megtekintés után bizonyos időre szóló, vagy külön kikötésnél fogva meghatározott időn belül bemutatandó váltónak a váltóbirtokos arról a napról való keltezését igényelheti, amely napon az elfogadás vailó\ sággal megtőirtént. De kívánhatja az elfogadásnak a bemutatás napjáról való keltezését is, amire akkor lehet szüksége, ha attól tart, hogy a bemutatás megismétlését kérő intézvényezett a másodszori bemutatáskor sem fogja a váltót elfogadni, vagy ezt ugyan megteszi, de az okiratot egyáltalán nem, vagy csiaik a második napról fogja keltezni.6 Elfogadás vagy keltezés megtagadása miatt felvett óvással ilyenkor a váltóbirtokos érdekei (azért nincsenek telljesen megvédve,7 mert a megtekintés után bizonyos időre szóló váltó lejárata az elfogadás napjától, óvás esetén annak keltétől számítandó s így a lejárat napja 24 órával kitolódnék, (ami egy napi kamatveszteséggel járna, a külön határidőhöz kötött bemutatás esetén pedig, ha a váltóbirtokos az első bemutatást csak a határidő végső napján eszközölte, mulasztónak tűnnék fel s ennél fogva meg kellett részére adni azt a jogot, hogy az első ízben történt bemutatás napjáról való keltezést követelhesse. Minthogy (azonban erőszakkal a keltezést kikényszeríteni nem lehet, a váltóbirtokosnak, bár az E. T. erről hallgat, azt a jogát is el kell ismernünk, hogy a kérelme visszautasítása folytán, netán szenvedett kárának 5 Ámbár arról az E. T. nem rendelkezik, hogy a határidő kitűzése nélkül kötelezővé tett bemutatásnak melyik a végső időpontja, ahhoz, hogy ez a lejárat előtti napon túlra nem terjedhet, természetesen szó sem férhet. 6 Grünberg: Grundzüge des neuen Wechsel u. d. Scheckrechtes. Wien. 1933. szerint a váltóbirtokosnak már akkor joga van az óvás felvételére, ha az intézvényezett az első bemutatáskor megtagadná a bemutatás megtörténtének a váltóra való vezetését. E nélkül szerinte a 25. c., 2. bek.-e elveszti értelmét. (66. o.) Ezért Ausztria már az első hágai értekezleten sem fogadta a meggondolási idő bevezetését, illetve azt, hogy az első bemutatáskori keltezés megtagadása szankció nélkül maradt. 7 Ez az angol jog felfogása. megtérítését is igényelhesse. A meggondolási idő kedvezménye t. i. nem fajúihat a váltóhitelező jogainak kijátszására alkalmas eszközzé s ezért, ha ezt megakadályozni nem sikerül, módot kell neki adni arra, hogy a károsítóval szemben kártérítés végett felléphessen.8 A keltezés teljes megtagadása esetében a váltóbirtokost elegendőkép megvédi az erről felvett óvás, amelynek napja a váltó lejáratául tekintendő. Viszont ennek az óvásnak elmulasztása iá forgatók és a többi előzők elleni visszkereseti jog elvesztését vonja maga után. (Folyt, köv.) A részvénytársaság igazgatósági és \ felügy elő bizottsági tagjainak felelőssége Irta: Dr. Doroghi Ervin, ügyvéd A Kereskedelmi Jog szerkesztőségének egyik legnagyobb érdeme, hogy a lap három évtizedes fennállása alatt magas tudományos színvonalának fenntartása mellett mindig kellő gyakorlati érzékkel felismerte az ;aktuáliitások tárgyalásának szükségét. Kétségtelen, hogy ezzel lényegesen hozzájárult számos kérdés helyes megfejtéséhez, dicséretre méltó módon siettette egyik-másik tévedés felismerését, előkészítette több problémának az Ítélkezés, vagy a törvényhozás útján való helyes megoldását. Ha e megállapításaim bizonyításra szorulnának, akkor elegendő lenne reámutatni (azokra az értékes dolgozatokra, amelyek e lap hasábjain a részvénytársasági igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak felelősségéről a legutóbbi években is napvilágot láttak.* Oly sok oldalról tárgyalják ezek a szóbanforgó kérdést a fennálló jog szempontjából, olyan mélyen szántó bírálatát adják a felelősség e nemével foglalkozó kúriai Ítéleteknek, olyan élesen világítanak rá a törvény és a bírói gyakoriat egyes hézagaira, hogy e sorok írója valóban felesleges munkát végezne akkor, ha ugyanezzel a kérdéssel a mai jog szempontjából kívánna foglalkozni. Fejtegetéseim célja nem a fennálló jog alapján való megoldások keresése. Ellenkezőleg: a bírói gyakorlat és az irodalom számos megnyilatkozásából arra a következtetésre jutok és en8 A második hágai értekezlet szerint: „Dommagesintéréts pour le tort qui lui a été causé,... le tiré (ayant) refusé d'indiquer... la date de la présentation". II. Conf. Actes. I. 85. o. * L. Reitzer Béla értekezéseit a Kereskedelmi Jog 1930. évf. 149. skk., 1934. évf. 17. skk., Dr: Pethő Tibor, Dr. Hein István, Dr. König Endre cikkeit az 1927. évf. 169., az 1934. évf. 1., 33. és 69. old: stb: stb:
