Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 8. szám - Uj csődtörvény Lengyelországban

- ÍZ. KERESKEDELMI JOG 131 kerítésére szabad kézből, vagy nyilvános árverésen eladni. Mindezeket a szerződéses jogait az eladó felperes — a szerződéses kikötés értelmében — tetszése szerinti sorrendben, külön-külön, vagy együttesen és felváltva is jogosult volt gyakorolni. Minthogy ez a szerződéses kikötés sem tiltó rendelkezésbe, sem a jó erkölcsökbe nem ütközik, az a felek között létrejött adásvételi szerződésben joghatályosan ki volt köthető; és eladófelperes az ezen alapuló jogainak gyakorlásától, nevezetesen attól, hogy vételárkövetelésének váltói úton történt megperlése és végrehajtási jogszerzése után a vételárhátralék követelésének hatékonyabb biztosítására maguknak az eladott gépeknek eladása céljából való kiadását is követelhesse, el nem zárható. Felperes ugyanis azzal, hogy a perbeli gépeket azoknak vételárkövetelése törlesztése céljából leendő eladása végett való kiadását kéri (az alperestől', nem az adásvételi szerződéstől való elállása szándékának adott kifejezést, hanem éppen a megkötött szerződésben részére biztosított fentebb említett jogát kívánja gyakorolni és pedig vételárhátralékkövetelésének hatékonyabb biztosítása céljábóL A felek írásbeli szerződésében az eladó-felperes részére kikötött ez a jog lényegileg ugyanegy jelentőségű azzal a joggal, amely az eladót a keresk. törvény 352. §-a alapján kikötés nélkül is megilleti, a különbség csak az, hogy a felperes, mint eladó — a fennforgó esetben — a tulajdonjog fenntartásával a vevő alperesnek már átadott árura vonatkozóan is érvényesítheti a szerződéses kikötés alapján azt a jogot, amelyet a törvény alapján csak abban az esetben érvényesíthetne, ha az árut még nem adta volna átTéves a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti indokolásában kifejezett álláspontja is, amely szerint a felperes jelen perbeli követelésének érvényesítésével — arra való tekintettel, hogy vételárkövetelésétől nem állott el — kétszeres kielégítéshez jutna, — mert ezt az esetet kizárja a felperesnek a vevő alperes javára a körlevélben meghatározott az a kötelezettsége, amely szerint a perbeli gépeknek eladása útján elért, a vételárhátralék követelést meghaladó, esetleges többletet a felperes az alperesnek kiadni tartozik. Talutatartozás 131. Belföldi ügylet során a fizetésnek idegen pénznemben (a jelen esetben dollárban) kiköiése — az ellenkezőnek világo* kifejezésre juttatás híján az ügyleti feleknek a.zt a vzándékát fedi. hogy a fizetés a keresk. törv. 326. § (2. bekezd.) érielmében abban az egyenértékben történjek, amelyet az idegen pénznemben meghatározott pénzösszeg a belföldön folyamatos, országos pénznemben (ar. P.) (a lejáratkor) az esedékesség idején képvisel. Következőleg, amennyiben a számolási értékként szereplő idegen pénznemben az esedékesség és a tényleges fizetés időpontja közt értékváltozás áll be. egyik fél sem használhatja fel a másik félnek kárával a javára jelentkező időközi változást, hanem olyan mennyiségű folyamatos pénzösszeget far. P-t) kell fizetnie, illetve kielégítésül elfogadnia, amely megfelel az illető idegen pénznemnek (dollár) a fizetés szerződésszerű esedékessége idején fennállott belföldi árfolyamán számított egyenértékének. (C. P. VII. 3789 1933. sz. a. 1934 május 29-én.) Alapos tehát felperesnek lényegileg anyagi jogszabálysértést vitató amiatt emelt csatlakozási kérelme, bogy a fellebbezési bíróság a pengőértékre való átszámításánál a fizetés idején fennálló hivatalos dollárárfolyamot jelölte meg számításba veendőnek: ezért csatlakozási kérelmének helyt adva, a fellebbezési bíróság ítéletének ide vonatkozó rendelkezése is a rendelkező rész értelmében meg volt változtatandó. A megítélt biztosítási tőke esedékességi idejének pontos meghatározásához szükséges adatoknak hiányában és a felperes kérelmének megfelelően is, a keresetindítás idején fennállott hivatalos dollárárfolyam volt az értékátszámításnál irányadónak meghatározandó. Dollárbiztovítá^ 132. Effektív dollárfizetés kikötése esetében a biztosított a dollárfizetés lejárta idején (nem pedig a fizetts napján) fennálló dollárárfolyamnak megfelelő pénzösszeget tartozik fizetni. — Biztosítási perekben a perújításra nézve nincs eltérés. (C. P. VII. 1209 1934. sz. a. 1934 június 20-án.) A perújítás megengedhetőségének kérdésében: Teljesen alaptalan az alperesnek az a felülvizsgálati vitatása, hogy a biztosítási jogban a perújítási 6 havi határidő akként volna értelmezendő, hogy az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hó elteltével beadott perújítási kereset, mint elkésett, minden körülmények között visszautasítandó: mert sem a Pp.-nek idevonatkozó rendelkezése, sem a bírói gyakorlat e tekintetben a biztosítási jog keretébe tartozó perekre vonatkozóan megkülönböztetést nem tesz; és ehhez képest a fennforgó esetben is irányadó a Pp. 567. §-ában foglalt az az általános jogszabály, hogy a 6 havi perújítási határidő abban az esetben — mint amilyen a jelen perújítási eset is —, ha a perújító fél a perújítási okról csak később nyert tudomást, áttói a naptól számítandó, amelyen arról tudomást szerzett. További panasza az volt az alperesnek, hogy — felülvizsgálati vitatása szerint — jogszabálysértéssel állapította meg a felebbezési bíróság azt, hogy az effektív dollárban való fizetésnek ezidőszerint törvényes akadályba ütközése miatt megszűnt az alperesre nézve annak lehetősége, hogy a részére a biztosítási kötvény külön feltételeiben abban a tekintetben szerződésileg biztosított választási jogát gyakorolja, hogy effektív dollárban, vagy a dollárnak a fizetés napján érvényben lévő hivatalos árfolyamán átszámított pengő ellenértékében fizessen. Idevonatkozóan az alperesnek az az álláspontja, hogy ő csakis effektív dollár fizetésére volna kötelezhető, mert ez szerződésileg, az ő választásától függően vagylagosan kiköttetett, ha pedig a tényleges fizetést effektív dollárban teljesíteni nem tudná, úgy a végrehajtási eljárásra tartoznék annak megállapítása, hogy a dollárösszeg helyébe milyen összegű pengő ellenérték lép? Marasztaltatása esetére akként kérte az idevonatkozó fellebbezési bírósági ítélet rendelkezésének megváitoz-