Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 8. szám - A törvényes képviselő váltóaláírása

118 KERESKEDELMI JOG 8. sz. zett része a jogi személyeknél ismét annak szem előtt tartása mellett, hogy a váltón a kötelezett nevének kell szerepelni és nézzüík meg azt, hogy ki az arra jogosított, hogy a váltóra a kötelezett nevét írja és mit ír a váltóra az arra jogosított, illetve mit tehet azon célból, hogy a váltón kötelezettként a jogi személy neve szerepeljen. A jogi személyeknél hasonlóan áll a helyzet mint a korlátoltan cselekvőképes természetes személyeknél, már amennyire a cselekvőképesség hiánya ezt indokolja, viszont figyelemmel arra a körülményre, hogy pl. éppen a kereskedelmi társaságok azok, amelyek elsősorban nagyszámú forgalmi ügyletet kívánnak kötni; amiire való tekintettel történik a képviselők hatáskörének megállapítása. A jogi személynél a cselekvőképesség ki van zárva, amiért az szükségképpen illet meg természetes személyeket, akik tehát a jogi személy törvényes képviselői, akiknek hatásköre úgy mint a természetes személyek törvényes képviselőinél, ugyancsak törvényben megállapított s eszerint törvényes hatáskör. De a megbízási elemek ás hasonlóan érvényesülnek e törvényes képviselők ebbeli minőségének keletkezésekor, mint a természetes személyek megbizottainál, azzal viszont csak a természetes személyek törvényes képviselőinél található feltűnő egyezéssel, hogy a jogi személy törvényes (képviselői nem ugyan hatósági megbízás alapján, hanem magánszemélyeknek, de a jog által különösképpen szabályozott megbízása és hatóságilag, hol közigazgatási hatóság, hol bíróság által jóváhagyott alapszabályok, hatósági bejelentés, bejegyzések után nyerik szóbanforgó minőségüket.1 Ezeken a személyeken kívül lehetséges ugyan, hogy más személy fog az ügyleti ellenféllel szemben eljárni, mert pl. részvénytársaságnál sem járhat el mindig az igazgatóság és ezek is képviselők lesznek. Csak míg az előbbiek a törvényes képviselők, ezek nem azok, amiért az előbbieket szűkebb értelemben, az utóbbiakat tágabb értelemben vett képviselőknek is nevezhetjük. Különösen fontos pedig az alábbiak szempontjából annak megállapítása, hogy amíg az előbbiek cselekvőképességük birtokában a jogi személlyel egységet képeznek, a jogi személyt az ő jog által elismert jogalanyisága csak a törvényes 'képviselő cselekvőképességével együtt teszi ki, amihez képest a törvényes képviselő ebbeli minőségében a jogi személytől nem különböző valami, hanem csak a cselekvőképesség megtestesülése, addig az esetleg még eljáró személy csak megbízott, ugyanúgy mint a cselekvőképessége teljes birtokában lévő természetes személy megbízottja, akik te1 Helyesebben az utóbbi kettőnek csak kíséretében, mert a megválasztás bejelentése és a bejegyzés nem konstitutív tények. hát egyformán első helyen a személyből kiindulva második helyen jelentkeznek, nevezetesen a jogi személynél nem harmadik helyen, tekintettel arra az egységre, amelyet említettünk. E helyen nem lehet célunk a megbízás és képviselet beható tárgyalása, még tekintettel a jogi személyek törvényes képviselőinek ebbeli minőségére és a harmadik megbízottak szerepére sem, de az előbbiek szem előtt tartása adja megoldását a gyakorlatban előforduló azoknak az eseteknek, amelyekben az itt tárgyalt kérdés, a váltóaláirás, bír jelentőséggel. Nézzük meg most közelebbről, hogy miképpen vállal váltói kötelezettséget a kereskedelmi társaságok közül a közkereseti és a részvénytársaság, ezenkívül még az egyesület, mellőzve a többieket, csak azokat választva ki, ahol az elmélet szabályai a legszemléltetőbben jelentkeznek a gyakorlatban és elhagyva a csak hiánytalanság kedvéért való összefoglaló általános ismertetést, ami lehet egy tankönyv célja, míg a jelen közleményé a gyakorlatban felmerülő egyes vitás kérdések tárgyalása. A közkereseti társaság aláírása. A közkereseti társaságnál a jogosított ennek a társaságnak törvényes képviselője vagyis elvben minden egyes tag, amint ez így is van a be nem jegyzett társaságnál. Ezzel szemben a tagok egymás között szabályokat állíthatnak fel a képviselet, illetve cégjegyzés módjára nézve, különösen megállapíthatják azt, hogy melyek a társaság képviseletével megbízott tagok; ezen szabályok azonban csak a bejegyzéssel válnak érvényessé, miért ás csak bejegyzett társaságnál fordulhatnak elő.2 Erről az u. n. kollektív cégjegyzésről alább még fogunk szólni. De jogosított lehet a társaság cégvezetője is. Eszerint váltói kötelezettség közkereseti társaság részéről úgy fog keletkezni, ha a váltón a cégszöveg található és alatta az arra jogosítottak cégszerű aláírása, vagyis lehet, hogy csak a cégvezető aláírása egyedül, amennyiben őt a cégbejegyzés tartalma szerint az egyedüli aláírás joga megilleti. A Kt. 43. §-a szerinti kereskedelmi meghatalmazott hatásköre váltói kötelezettség elvállalására a törvény szerint csak külön felhatalmazás esetében terjed ki. A törvény nem mondja meg, hogy ezt a meghatalmazott milyen módon teheti. Minthogy a törvény ezt a kérdést általában a képviselet körében szabályozza és pedig olyan módon, hogy külön ki is emeli, amivel megkülönbözteti mindazon esetektől, amikor a tagok habár minden külön al2 L. Kt. 90. és következő §-ai. Ellenkezően a magánjogi társaságnál, ahol elvben a tagok összességét illeti a képviselet. L. Mtkj. 1663. és következő §ai.