Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 7. szám - Szabályszerű kereskedelmi könyvvezetés

116 KERESKEDELMI JOG sz. tozás jön figyelembe, köteles-e tűrni, hogy a csődtömeggondnok viszont a dr. K. M. által képviselt ügyfelek ellen a csődtömeg javára megítélt követelést beszámítsa, vagy annak erejéig megtartási joggal éljen, — oly vitás magánjogi kérdés, melynek elbírálása, illetve a beszámítási jog fenn- vagy fenn nem állásának megállapítása, — per útjára tartozik. Ez a kérdés tehát a Cst. 170. §-a szerint való panasz útján el nem bírálható Ezért a kir. Kúria figyelemmel arra, hogy a panaszos fél a !B. B. és társai nevében folytatott perből folyóan érvényesített követeléséből 80 pengőnek beszámításába 159. sorszám alatt beadott irata szerint beleegyezett és ebben a részben 102. sz. alatt beadott kérelmétől elállott — a kir. ítélőtábla végzését ebben a részben hatályon kívül helyezte, eegyebekben a kir. ítélőtábla végzését felfolyamodással megtámadott többi részében megváltoztatta, dr. K. M. ügyvédet panaszának fenntartott részével elutasította és a felfolyamodással okozott költség viselésére kötelezte. Tisztességtelen verseny 123. Mikor tekinthető az orvos tevékenysége gazdasági" tevékenységnek? (P. IV. 6280/1933. sz. a. 1934. május 8-án.) lA'z üzleti versenynek nem kizárólagos és egyedül lényeges alkateleme a jövedelem elérésére irányuló tevékenység, hanem ilyenképpen jelentkezik minden olyan gazdasági ténykedés, amely berendezésénél és külső megjelenésénél fogva alkalmas arra, hogy másoknak jogosult haszonszerzésre irányuló gazdasági tevékenységét a fogyasztók elvonása által hátrányosan befolyásolja. Az orvos működése, ha annak szolgálatában bizonyos berendezéseket, gyógyeszközöket vesz is igénybe, lényegileg nem gazdasági természetű, mert a súlypont ebben az esetben is nem a gyógyeszközök igénybevételén és felhasználásán, hanem az orvosnak tudományos képzettségén és orvosi gyakorlatán alapuló orvosi működésén van. Az a körülmény tehát, hggy az alperes gyógykezeléseiben a rádiumot, mint gyógyeszközt igénybe vette és a rádiummal való kezelések esetén esetleg olyan orvosi tiszteletdíjat számított, amiben a Tádiumnak, mint gyógytényezőnek használati értéke is bennfogaltatott, ezt a tevékenységet még abban az esetben sem teszi versenycselekménnyé, ha a rádiumnak orvosi kezelés nélkül való szolgáitatásáért egyebekben ellenértéket szoktak a gyógyászatban számítani. Gazdasági tevékenység azonban s mint ilyen a versenytörvény rendelkezései alá esik, ha az orvos valamely gyógyeszközt, tehát rádiumot ellenérték fejében másoknak szolgáltat anélkül, hogy ö maga orvosi kezelést fejtene ki. Az alperesnek az a tevékenysége tehát, hogy a P.-szanatóriummal kötött szerződése értelmében a tulajdohát képező rámiumot ellenérték fejében orvosi közreműködése nélkül szolgáltatta, ugyanily módon más alkalommal is a Siesta-szanatóriumnak szolgáltatott rádiumot, oly tevékenység, amely által az alperes a gazdasági versenybe belépett. Az alperesnek panasz tárgyává tett cselekménye azonban versenycselekménynek nem tekinthető, következőleg nem lehet szó arról, hogy a keresetlevélhez az A) alatt mellékelt röpiratban a felperesre vonatkozó közlés a Tvt.-be ütköznék. A röpirat ugyanis egész tartalmából megállapíthatóan a rádiummal való gyógyítás ismertetését és ezzef kapcsolatban a rádiumkutatás eredménéyeinek tudományos megállapítása alapján annak a kifejtését foglalja maigában, hogy a rádiummal való gyógykezelés sikere, a rendelkezésre álló rádium mennyiségétől függ. 124. A versenytörvény szempontjából egyedül a tényleges helyzet lévén az irányadó, mindaddig^ amíg az arra illetékes közigazgatási hatóság a felperes részéről való ipargyakorlásnak jogszabályba ütköző voltát meg nem állapítja, a felperes a versenytörvény értelmében versenytársnak tekintendő, mint ilyen a törvény alapján felléphet és ezt a jogosultságát a felperes személyes körülményei és üzleti magatartása sem szünteti meg. (P. IV. 91/1934. sz. a. 1934 május 22-én.) A Tvt. 7. §-ába és a versenyjog terén is alkalmazandó cégvalódiság elvébe csak az olyan hangzatos, a tényleges viszonyokkal és a valósággal ellenkező toldat használata ütközik, amely a vállalat minősége, vagy terjedelme tekintetében a közönség megtévesztésére alkalmas. Az alperes által használt „Pátria" toldat azonban ennek a vállalatnak körében ilyennek annál kevésbé tekinthető, mert a hiteltudósítói szakmában az általános gyakorlatnak megfelelően az ilyen fajta megjelölések (toldatok) megkülönböztetés céljára egyébként is szokásosaik. A fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése tehát, amellyel az alperes terhéree a Tvt. 7. §-ába ütköző versenycselekményt megállapította s az alperest a toldat használatának abbanhagyására kötelezte, az anyagi jogot sérti. 125. Joggal kérhető annak megállapítása, hogy a'peres cég nem jogosult azt követelni, hogy felperes hagyja abba „Mira" elnevezés alatt cipőpasztát forgalomba hozni s azt hirdetéseiben is használni. — Ez a kérdés nem védjegykérdés. (P. IV. 5294/1933. sz. a. 1934 június 6-án.) A keresetlevél irányadó tartalma szeriint a felperes nem terjesztett elő olyan kérelmet, amelynek elbírálása a 19.751/1933. K. M. r. 16. §-a értelmében a m. kir. szabadalmi bíróság hatáskörébe tartozik. Nem kéri nevezetesen a „Mira" szóvédjegy kizárólagos használati joga fenn-, vagy fenn nem állásának s ez alapon annak megállapítását, 'hogy az alperes javára keserűvíz árúja tekintetében fennálló ez a védjegy más árúra felhasználható-e vagy isem, hanem annak megállapítását kéri, hogy az alperes nem jogosult a „Mira" elnevezés alatt forgalomiba hozott cipőpasztának a forgalomból való kivonását, illetve más elnevezés alatt való forgalomba ihozatalát, a „Mira" nevet tartalmazó nyomtatványoknak megsemmisítését és aizt követelni, hogy a „Mira" szót hirdetéseikiben használják. Az a kérdés pedig, hogy ennek a megállapításnak esetleg előkérdése lehet-e a védjegy kizárólagos használatának joga. a hatáskört nem befolyásolhatja. A fellebbezési bíróságnak a pergátló kifogást elutasító döntése tehát ebből az okból nem sért jogszabályt. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)