Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 7. szám - Szabályszerű kereskedelmi könyvvezetés

108 KERESKEDELMI JOG 7. sz. egyes pozíciók eredményeit az évvégi eredményszámlában kimutatja, míg az egyszerű könyvvitel a vagyonváltozásokat csak az év végén tünteti fel, anélkül, hogy a vagyonváltozások eredetét kimutathatná. Mégsem lehet az egyszerű könyvvitel szabályszerűségét már eleve kétségbe vonni, ha egyébként az üzemi követelményeknek megfelel. A mérleg szabályszerűsége el van érve, ha megállapítható, hogy a vagyon egyes részei és a terhek hiánytalanul benne fel vannak véve és az értékelés a törvényes előírásoknak megfelel. A szabályszerűség megköveteli, hogy a mérlegmellékletek minden részletet tartalmazzanak, aminek révén a mérleg könnyebben analizálható és elbírálható lesz. Váltókat és elfogadványokat, adósokat és hitelezőket, külön-külön kimutatásban kell összefoglalni éá azok kölcsönösen egymás ellen fel nem számíthatók. Az itt előadottakból kitűnik, hogy a könyvvitel szabályszerűségének fogalma nagyon elasztikus. Másként bírálandó el olyan vállalatnál, amely nagy vagyon felett rendelkezik és a melynek saját érdeke is megköveteli, hogy az ügyvezetést a leghatásosabb eszközökkel ellenőrizze, amelyhez a megfelelő anyagi eszközökkel is rendelkezik és másként bírálandó el olyan vállalatoknál, amelyek az adminisztratív berendezésekre nem költhetnek, hanem egyszerűbb eszközökkel kell elérni azt, hogy a szabályszerűség követelményeinek meg tudjanak felelni. Nem kétséges az, hogy a törvényhozó nem íoglalkozhatik a könyvelési technika minden apró részletével és nem hozhat olyan törvényerejű szabályokat, amelyek általánosságban nem alkalmazhatók, mert érdekeket sértene és a könyvelési technika fejlődését megakadályozná. Azonban az itt feldolgozott anyag alkalmas arra, hogy a forgalomban kifejlődött szabályokat illetőleg a szabályszerű könyvelésről fennforgó felfogást megismertesse és ebből elszűrődhetnek oly elvek, amelyek általános érvényüekké válhatnak. SZEMLE Előfizetőinkhez. Lapunk legközelebbi száma szeptemlber elsején jeleni'k meg. A Kereskedelmi Jog 30 éves jubileuma. A Kereskedelmi Jog első száma 1904 október 1-én jelent meg, is így lapunlk októberiben lesz 30 éves. A Kereskedelmi Jog ez alkalmat egy ünnepi számmal fogja megünnepelni, melyre előre iis ifelhívjulk olvasóink ifigyeimét. Kavarodás a márkacikk-joggyakorlat körUl. Lapunk mult számában dr. Szenté Andor rámutatott arra a választottibírósági Ítéletre, amely egy márkacikk-árrontási perben felperest kartelkifogás folytán elutasította Ikeresetével. A cikk rámutatott iarra, hogy bár a márkacikk-reverzálisok gazdasági jellegüknél fogva kartelnek nem tekinthetőik, a karteltörvény 1. §. ellenkező értelmezésnek is adhat helyet, úgy, Ihogy a márkacikk-reverzálisok kérdését sürgősen rendezni kell. — Ezzel az ítélettel ellentétben egy másik ítélet a kartelkifogást elvetette azzal, 'hogy kartelszerű megállapodásról nem lehet szó akkor, amikor a gyáros saját vevőinek előírja az árakat, mert senki önmagával nem szerződhetik. (Az ítélet elfelejti, hogy a gyáros nem önmagával, hanem vevőivel szerződik.) A kérdés óriási közgazdasági (fontosságánál fogva élénk visszhangot keltett és a Magyar Iparjogvédelmi Egyesületben dr. Ranschburg Nándor egy előadás keretében) arra a megállapításra jutott, hogy az első ítélet törvényellenes, mert a márkacikk-reverzálisrendszer nem kartel, s mert a törvény sem akart minden ármegállapítást célzó megállapodást kartelnek tekinteni. A márkacikk-reverzálisrend.szer közgazdasági szempontból tekintve — mint említettük — kétségkívül önmagában véve nem kartel és csak akkor válik kartellé, amennyiben oly cikkekről van szó, vagy oly gyárról, amely egyéb okoknál fogva karteljelleget kölcsönöz a anegálapodásnak, t. i. :ha a cikk monopolisztikus jellegű, vagy a piac áralakulását lényegesen befolyásolja. Sem az egyik, sem a másik ítélet ezizel a kérdéssel nem foglalkozott; is míg az első ítélet elhanyagolta azt a kérdést, hogy ott több ifotocikfcnagykereskedő lépett fel együttesen, akik a cikk tekintetében a piacra irányító befolyást gyakoroltak, s tehát ezeknek együttes eljárása ós ármegállapítása ez óikból tekinthető kartelnék; addig a másik ítélet, amely a kartelkifogáist elvetette, s melyben a Magyar Védjegyszövetség lépett (fel .felperesként, nem vette figyelembe azt a szempontot, hogy a Magyar Védjegyszövetség vagy egyáltalában az ily hasonló alakulatok (pl. Váve) kartelnek tekinthetők-e s így kötelesek-e megállapodásaikat a Kereskedelmi Minisztériumnak [bemutatni. Szerény véleményünk szerint ez itt a kérdés lényege, nem pedig a márkacikk-reverzálisrendszer, amely önmagában ezen jellegénél ifogva semmiesetre sem tekinthető kartelnek és ha egy márkacikkgyáros lép fel az árrontó ellen, akikor a kartelkiifogás vele szemben nem áll meg, ha csak a márkacikkgyárosnak vevőivel kötött megállapodása egyébként nem tekinthető kartelnek. sz. I. Hazai irodalom Szladiís—Fürst—Újlaki Kötelmi Jog II. és III. kötete. Megjelent a Grill Károly könyvkiadó vállalat Magyar Tönvények Grill-lféle kiadása. Csak nemrég emlékeztünk meg az I. kötetről és méltányoltuk azt a munkát, amelyet a joganyag összeállítói végeztek, s immár megjelent a II. és III. kötet is. A II. kötet a kölcsön, letét, a vétel, továbbá a haszonbérlet és munkajog viszonyaival foglalkozik; míg a III. kötetből a vállalkozási szerződés, a megbízásiból eredő jogügyletek, továbbá a tiltott cselekmény és vétlen kártétel s a törvényiből eredő kötelmek fejezetei mutatják szerzőknek óriási szorgalmát és anyagismeretét. Dr. Hoff György: A hites könyvvizsgáló jogi helyzete. Előszóval ellátta Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár. A budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem hiteljogi szemináriumának kiadványa (1. szám). Miután Kunoz Ödön előszavában mindazt megírta, amit szerzőről és munkájáról meg lehetett írni, feleslegessé válik a munkának külön ismertetése, mert hisz ezzel csak variálnánk az előszóban előadottakat. Mi tehát 'azokkal a dicséretekkel ajánljuk olvasóinknak a fiatal