Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - A schilling elértéktelenedése és az osztrák legfelsőbb bíróság - Végrehajtás felfüggesztése az uzsoratörvény alapján

4. sz. KERESKEDELMI JOG 11 követelés uzsorás szerződésen alapul és az adós ellen a hitelező végrehajtást vezet, akkor az adós kérheti a végrehajtási eljárás felfüggesztését mindaddig, míg az adós által a végrehajtás alapjául szolgáló hírói határozat hatályon kívül helyezése iránt meg­indítandó perújítási kereset sikerrel nem jár. A fel­függesztés felett a végrehajtást elrendelő bíróság ha­tároz belátása szerint. Ezzel kapcsolatban érdekes kérdést döntött el 19.°.2 dec. 2-án P. L 1677/1932. sz. a. a szegedi Tábla. (Hiteljog Tára, 1933, 48. old.) Adósok 1927 febr. 2-án 19.000 dollár, azaz 108".034 pengő kölcsönt vet­tek fel. Ebből azonban csak 88.678.92 pengő került folyósításra, mert 19.355.08 pengőt azonnal levont a hitelező folyósítási jutalék és félévi 12 százalék ka­mat címén. Később, a prolongáció alkalmával, újabb 5.000 pengő folyósítási jutalékot számított fel. A visszatartott nyílt és burkolt kamatok tehát adósok szerint több mint 40 százalékot tettek ki. Adósok csak 8642.82 pengőt fizettek vissza, a hitelező sze­rint tehát még fennállott 80.036.10 pengő tartozásuk. Az egyik lejárt: 2400 dollár, azaz kb. 13.000 pengő összegű váltót a hitelező perelte és végrehajtást ve­zetett. Adósok a követelés uzsorás jellegére hivatkozva kérték a végrehajtás felfüggesztését, azonban a sze­gedi Tábla elutasította a kérelmet a következő érde­kes indokolással: Az uzsora magánjogi következmé­nye a törvény 2. §-a értelmében az uzsoraügylet sem­missége és in integrum restitutio. Az adós az in in­tegrum restitutio kötelezettsége alól csak akkor sza­badul, ha a kapott vagyoni előnyt hibáján kívül el­vesztette és — figyelemmel vagyoni helyzetére — ez a méltányossággal nem ellenkezik. Annak megállapí­tása azonban, hogy az adós a visszatérítési kötele­zettség alól szabadul, nem tartozik a végrehajtási bí­róság hatáskörébe, hanem külön perben tisztázandó. A jelen esetben adósok több mint 80.000 pengőt kap­tak kézhez, ezzel szemben jelen végrehajtás csak 13.000 pengő behajtására irányul. In integrum resti­tutio esetén adósok tehát a végrehajtás tárgyát ké­pező követelést lényegesen meghaladó összeget tar­toznának visszatéríteni, vagyis a végrehajtott köve­telés még akkor is fennáll, ha az ügylet tényleg uzsorás jellegű. így tehát a végrehajtás felfüggesz­tése csak akkor volna indokolt, ha adósok a törvény 2. §. 3. bek. alapján a visszafizetés alól is fel volná­nak mentve, de viszont e felmentés nem állapítható meg a perenkívüli végrehajtási eljárás során, csak külön perben. Hazai irodalom Érdeteszme töredékek. Irta: Dr. Bcck Salamon. Polgári Jog könyvtára, 17. füzet. Az illusztris szer­zőnek eme legújabb munkája annak a tanulmánynak különlenyomata, mely a Grosschmid Fejezeteihez írt Glosszák sorában jelenik meg. Szerző nagy mestere éleslátásához és logikájához méltó zsenialitással vi­lágítja meg jog és érdek viszonyát és a jog minden ágából kitűnően összeválogatott találó példák töme­gével mutatja be, hogy* mennyiben simul a jogszabály az általa védeni kívánt érdekhez. A válságjog kialakulása. Irta: dr. György Ernő, az OHE igazgatója. Polgári Jog Könyvtára 18. füzet. — A kitűnő szerző, aki fizetésképtelenségi jogunk egyik legkiválóbb ismerője, ezúttal általános szem­pontból teszi vizsgálat tárgyává a magánjognak a háború után bekövetkezett mélyreható átalakulását annak a kérdésnek szemszögéből, hogy a háború utáni évek kivételes magánjogi rendelkezései a jog válsá­gát, vagy a válság számára kialakuló új jog létesü­lését jelentik-e. E szempontból nemcsak a legutóbbi szomorú időik adósvédelmi intézkedéseit teszi vizsgá­lat tárgyává, hanem a gazdasági lehetetlenülés taná­ból kiindulva bemutatja, hogy miként ütközik össze a pacta sunt servanda elve a gazdasági viszonyok változásaiból folyó jogi következmények levonásával. Igen érdekesek a hátrább álló és tulajdonképpeni fe­dezettel gazdaságilag már nem bíró jelzálogos hitele­zője helyzetére vonatkozó fejtegetések, melyek egy esetleg létesítendő mezőgazdasági kényszeregyesség megvalósítása esetén nagyon megszívlelendők. BÍRÓI JOGGYAKORLAT Általános 73. Gazdasági lehetetlenülés lakásbérletnél. íBp. T. P. 7835/1932. sz. a. 1932 nov. 26-án.) Felperes — mint javára eső szempontot — az ö vagyoni kereseti viszonyaiban ez idő óta beállott hát­rányos változásokat is figyelembe venni kérte. Ez a vitatása azonban nem helytálló, mert a bírói gyakor­latban általában elfogadott és követett jogszabály az, hogy- pénzbeli szolgáltatásra irányuló vagyonjogi szerződések alapján — amilyen a felperes kötelezett­sége szempontjából a kereseti követelés alapjául szol­gáló szerződés is — az adós fizetőképességéért vét­lenségre való tekintet nélkül felel és az adós fizetés­képességének későbbi romlása önmagában véve a gazdasági lehetetlenülést nem valósítja meg. Követ­kezésképpen felperes sem hozhatja fel a szerződés felbontására, vagy tartalmának módosítására indo­kul azt, hogy a szerződéses bér fizetése változott va­gyoni helyzetére való tekintettel nehézségekbe ütkö­zik. Alapul szolgálhat azonban a szerződéses kötelem tartalmának módosítására az általános gazdasági vi­szonyokban a szerződéskötés ideje óta bekövetkezett és a székesfőváros területén lévő lakások bérének köztudomás szerint jelentékeny mérvű csökkenésében nyilvánuló mélyreható változás, melynek következté­ben felperes joggal panaszolja, hogy az általa 1935 október hó 31-ig változatlanul fizetni kötelezett 3.500 pengő bér a változott viszonyok között aránytalanul magas­Okszerű a feltevés, hogy felperes a lakásbérek be­következett jelentékeny csökkenésével nem számolt akkor, amikor 1930. év májusában 5 éven át válto­zatlan 3.500 pengő bérösszeg fizetésére kötelezte ma­gát. Megállapítható tehát, hogy a szolgáltatásnak a felek által a szerződéskötéskor szem előtt tartott ará­nya az általános gazdasági viszonyok mélyreható vál­tozása következtében lényegesen megváltozott. Ennek következtében a kir. ítélőtábla indokoltnak látta felperest eme megkötöttsége alól feloldani ak­ként, hogy a határozott — 5 évi — időtartamra meg­kötött bérleti szerződést a székesfővárosi lakbérleti szabályrendeletek korlátai köTótt bármikor felmond­ható határozatlan időre kötött bérleti szerződéssé ala­kította át. 74. Papírpoharak gyártásának szükség szerinti lehívásra való megrendelése vállalkozási szerződés, nem pedig kereskedelmi vétel és így a magánjog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom