Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 11 sít ja a szerződés felbontására, tehát a hosszabb időre lekötött reklámhirdetés további közzétételének abbanhagyását — a hibáján kívül felszámolásba jutása miatt — kívánó hirdető is megtéríteni köteles a hirdetési vállalkozó részére a kikötött hirdetési díjnak a további hirdetés elmaradása által megtakarított kiadáson felüli részét 5,98 39. A versenytilalom rendszerint csak a szerződésben meghatározott személy vagy üzlet javára szól. A kizárólag a felperes férjének személyéhez kötött s kizárólag annak az érdekét szolgáló megállapodás a férj elhalálozásával annak az özvegye: a felperes javára ki nem terjeszthető 6, 125 40. A szerződésileg kikötött kötbér úgy lényege, mint jogi természete szerint kártérítési jellegű szolgáltatás, mely a kötelesség ellenes cselekmény véghezvitelével válik érvényesíthetővé. Ebből pedig okszerűen következik, hogy amint a szerződésszegő féllel szemben csakis a szerződéshez hű fél támaszthat kártalanítási igényt, úgy a kikötött kötbér is csak azt a szerződő felet illetheti meg, akit az ügylet körül vétkesség (szándékosság, vagy gondatlanság) nem terhel 8—9, 173 41. Kötbérkikötés aránytalansága. — A kötbér túlzott magassága a jóerkölcsbe ütközhetik s így semmis. A semmisség azonban csak a kikötött kötbérnek a határon túli részére korlátozódik 8—9, 174 42. Kartotéklapon alapuló könyvkivonatok nem bírnak a Kt. 31. §-ában szabályozott bizonyító erővel és ezek alapján jelzálog előjegyzése nem kérhető 8—9, 178 43. A K." T. 302. §-ában foglalt jogszabály és az ez irányban kifejlődött (a magyar polgári törvénykönyv-javaslat 844. §-ának megfelelő) bírói gyakorlat szerint kézizálogjog keletkezik, ha a felek ebben megegyeznek és ha a kézizálogul lekötött ingók a hitelezőnek (felperesi, vagy annak részére harmadik személynek a birtokába ténylegesen átadatnak, vagy ha — mint az adott esetben — a tárgyakat harmadik személy (alperes), mint albirtokos tartja birtokában és a birtokot a tulajdonos (Rézbányai Rt.l, mint földbirtokos a dolog kiadására irányuló követelési jogának átengedésével ruházza át és az albirtokost (alperesi az elzálogosításról értesíti 11,224 Gazdasági lehetetlenülés 44. Gazdasági lehetetlenülés lakásbérletnél . . 4, 73 45. Szerződési feltételek módosítása a viszonyok lényeges változása folytán .. 8—9, 171 46. A gazdasági lehetetlenülés szabályai a bérleti viszonyokban a bérlő javára is alkalmazást nyernek és a gazdasági lehetetlenülés vizsgálatánál a kölcsönös szolgáltatások (bérlemény és bérösszeg) értékbeli egvensúlva felborulásának van döntő jelentőségé 10,193 Kötelmi jog 47. A főadósnak s a hitelezőnek az a megállapodása, hogy a több alkalommal kölcsön vett összegeket egybefoglalták s azok együttes összegéről egy kötelezvényt állítottak ki, a kölcsön biztosítására pedig a főadós életbiztosítási szerződéseket kötött, magában véve még az eredeti kötelmet megszüntető újítás fogalma alá nem vonható de egyebekben is újítás esetén a régi követelést biztosító kezesség ellenkező megállapodás hiányában az új követelés biztosítására is szolgál 1,4 48. Visszafizetési késedelemtől eltekintve, a letéteményes csak akkor köteles a letett pénzek után a letevőnek kamatot fizetni, ha azt jogosulatlanul saját hasznára fordította 1,5 49. A megbízott elszámolási kötelezettségének a teljesítését nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy a megbízóit megillető követelések és az azokat terhelő tartozások egy része még per alatt, vagy egyébként függőben van 2,36 50. Egyetemleges jogosultság kikötése esetén a jogosultak szándéka többnyire az, hogy minden egyes társ az adóssal szemben s viszont az adós minden egyes társsal szemben jogosítva legyen mindazokra a jogcselekményekre, melyek a követelés behajtásával vagy teljesítésével járnak, de egyéb jogcselekményeket a közös követelésre vonatkozólag sem az egyes hitelező az adóssal szemben, sem az adós egyes hitelezővel szemben a többi hitelezőre is kiterjedő hatállyal ne vihessen véghez. Az elszámolás nem a követelés behajtásával vagy teljesítésével kapcsolatos jogcselekmény, hanem új jogügylet inovatio) s mint ilyen, az abban részt nem vevő hitelezőre nem hat ki 3,52 51. Jogszabály, hogy aki a szerződés teljesítésének elmulasztása alapján követel kártérítést, az tartozik kimutatni azt, hogy a szerződésnek a maga részéről, amennyiben a szerződő másik fél teljesített volna, eleget tudott volna tenni 4, 75 52. A Polgári Jogi Határozatok Tárában 465. sz. alatt felvett elvi határozat szerint egyetemleges kötelem nemcsak a felek kifejezett akaratából, a törvény különös rendelkezéséből, vagy tiltott cselekményből eredhet, hanem keletkezhetik magából a jogügylet természetéből és a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlanságából is. Fokozott mértékben fennáll ez a jogszabály, ha a felvett kölcsönösszeg ellenértéke a házassági kötelékben élő házastársaknak a házasság fennállása alatt jogilag oszthatatlan közös vagyonát gyarapította . . 4, 76 53. Az adós az engedményezővel való jogviszonyából eredő kifogásait az engedményesnek is ellenvetheti, ha a kifogások oly alapon illetik meg, amely már meg volt akkor, amikor az engedményről való értesítés megtörtént 4, 77 54. Az engedményt tudomásul vevő és kötelező fizetési ígéretet tevő adós azt a kifogást, hogy az engedményező a tartozás alapjául szolgáló árukat nem szállította le, a jóhiszemű engedményessel szemben sikeresen nem érvényesítheti 55. Az építőiparok gyakorlása körül kifejlődött birói gyakorlatban megnyilvánuló jogszokás szerint az építtető a hozzá akár pályázati felhívásra (árlejtés), akár önként benyújtott ajánlatok közül -— az ajánlati összegre tekintet nélkül — szabadon választhat és az ajánlattevő azért, mert ajánlata kivitelre való megbízásra el nem fogadtatott, az ajánlat, az ahhoz tartozó költségvetés és az ezek elkészítéséhez szükséges tervek kidolgozásáért — ellenkező kikötés, vagy az említett munkálatoknak felhasználása hiányában — kárpótlást, díjazást nem igényelhet, mert az ezekre fordított munkája és költségei az ajánlattevő építőmesternek az üzlete gyakorlá-