Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 211 Oldal gépkocsinak az üzemben tartóját terheli, s ha többen közösen tartották üzemben, vala­mennyiöket egyetemlegesen 169 37. A Röntgen kezelésre nem a veszélyes üze­mekre vonatkozó, hanem az orvosi műhi­bára vontakozó jogszabályok alkalmazan­dók 189 38. Harmadik személy elháríthatatlan cselekmé­nyére nem lehet mentesítő okként sikerrel hivatkozni akkor, amidőn az összeütközés a villamos kocsinak szabályos, — a meg­engedett sebességgel történő vezetése ese­tén elkerülhető lett volna 12 39. Község belterületén, olyan helyen, ahol a házakba vezető átjárók vannak, a villanyos­nak még külön forgalmi utasítás hiányában is csak oly sebességgel szabad mennie, amely mellett — rendes körülmények közt — a kocsi 7—8 méternyi távolságon belül feltét­lenül megállhat 171 40. A jogszabály szerint, aki szándékos, vagy vétkes cselekménnyel másnak a halálát okozta, a család társadalmi és vagyoni vi­szonyainak megfelelő temetési költségeken túlmenően kártérítésre csak akkor kötelez­hető, ha a károsult fél a halál folytán az elhalt irányában őt megillető törvényes tar­tási igényétől fosztatott meg. 147 41. A sérült kártalanítási igénye szempontjából a munkaképesség csökkenését a baleset ál­tal előidézettnek kell tekinteni akkor is, ha a baleset a sérült szervezetében már meg­előzően megvolt kóros elváltozások tovább fejlődését okozta és ennek az eredménye­képen állott elő a sérült munka- és kereset­képességének a csökkenése. — Biztosítási kötelezettség elmulasztása 58 42. A törvény által megengedett joglépések igénybe vételéért az ezeket igénybe vevő kártérítéssel csak akkor tartozik, ha a jog­lépésre az azt kérelmezőnek jogellenes cse­lekménye szolgáltatott okot. Ilyen lehet a bűnügyi zárlat kérelmezése is, ha az elren­delésének előzményéül szolgáló bűnügyi pa­nasz nyilván alaptalan. 94 43. Az 1874:XVIII. t.-c. 9. §-ának a kártérítési követelés elévülésére nézve a rendesnél rö­videbb elévülési időt megállapító rendel­kezését nem lehet alkalmazni akkor, ha a fél a balesetből származtatott kártérítési követelését nem a tárgyi felelősségre, ha­nem a felelősségnek az általános magánjog­ban meghatározott valamely más jogcímére alapítja. 189 44. Az 1921:XXXI. t.-c. a biztosított alkalma­zottnak csak a saját munkaadója ellen tá­masztott, a munkaadó üzemében szenvedett balesetből eredő s a biztosítótól járó kárta­lanítást meghaladó követelésnek az elbí­rálását utalja a munkásbíztosító bíróság ha­táskörébe 58 45. A balesetbiztosítási kötelesség elmulasztása következtében a pénztár által nyújtott bal­eseti kártalanítást meghaladó kártérítési igény — a Munkásbiztosítási Bíróság hatás­körébe tartozik 58 46. Kincstár felelősségre vonása peres úton jog­ellenes károkozásért, noha az katonai szol­gálat közben következett be 76 47. Az OTI. azért a kárért, melyet az általa ki­rendelt orvos harmadik személynek okoz — saját vétkessége hiányában — kártérítéssel pem tartozik , , .., 205 Oldal 48. Az OTI. törvényi engedmény címen nem a biztosítottnak fizetett összeget, hanem csak a biztosított károsultnak a kárt okozó elleni követelését érvényesítheti a kárt okozó ellen 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. Valorizáció. Korona helyett pengőérték követelése valo­rizálást jelent. Útépítésből származó követelés törvény­hatóság ellen nem esik átértékelés aíá. ... Községi csatorna építéséből eredő igény nem esik átértékelés alá Az 1928:XII. t. c. 7. §. 1 pontja, amely sze­rint a 6. §. nem nyer alkalmazást ingatlan ki­sajátításból vagy vételéből eredő pénztarto­zásokra, — építési szerződésből eredő kö­vetelésekre ki nem terjeszthető, mert a vál­lalkozási szerződés ingatlan vételi szerződés­nek nem minősíthető A nyugdíj-járandóság átértékelt összege nem haladhatja meg a korona értékcsökkenéséből eredő hátrány teljes kiegyenlítését. Az 1926:XVI. t. c. 4. §. második bekezdése értelmében az átértékelés alapjául szolgáló koronaösszegnek megállapításában a nyugdíj alapjául beszámítható illetmény gyanánt azt az összeget kell számításba venni, amelyet ilyen címen a társaságnak az alkalmazott utoljára betöltött állásához és munkaköréhez hasonló állást és munkakört betöltő alkal­mazottjai ugyanannyi szolgálat után az 1914. évben kaptak. Ilyen összehasonlításra alkal­mas hasonló állású, munkakörű és szolgálati idejű tisztviselők hiányában pedig a bírói gyakorlat a nyugdíjazott tisztviselőnek 1914. évben élvezett saját illetményeiből indul ki és hozzászámítja azt a fizetésemelkedést, a­melyben a felperes béke időben és rendes pénzviszonyok között nyugdíjazásáig része­sült volna Annak, hogy az alkalmazott javadalmazása 1914. év után valósággal miként emelkedett, az 1926. évi XVI. t. c. 4. §-a értelmében a nyugdíjnak arányszám segítségével történő átértékelésénél jelentősége nincs Az 1926:XVI. t.-c. 20. §-a értelmében a tör­vény rendelkezései nem nyernek alkalma­zást azokra a járandóságokra, amelyek tel­jesítésének módját vagy összegének megha­tározását nemzetközi egyezmény szabályoz­za. Felperesek nyugdíj és nevelési járulék­igényének az elbírálásánál tehát a Magyar­ország és Románia között létrejött s a 7934/1924. M. E. számú rendelettel életbe­léptetett nemzetközi egyezmény határozatai az irányadók Óvadék átértékelése A belföldiek közt olyan külföldi pénznem­ben keletkezett követelés, amely elérték­telenedett, az átértékelhetőséget illetően, nem eshetik más megítélés alá, mintha ma­gyar korona pénznemben keletkezett volna. Kosztüzlet és az angol font esése Valorizációs igény érvényesítésének határ­ideje Az átértékelés iránti keresetet, — mint­hogy ebben a kérdésben a Pp. 449. §-ának kizáróan az eljárási jog szempontjából fenn­álló szabályai alkalmazást nem nyernek, — az egyévi határidő utolsó napjáig annak ellenére is elő kellett terjeszteni, hogy az utolsó nap ünnepnapra esett s a törvény ál­tal kitűzött idő a keresetnek posta útján 205 113 15 80 205 59 206 206 170 81 81 19 81 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom