Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1932 / 2. szám - Az ajándék mint: versenyeszköz
2. sz. KERESKEDELMI JOC 43 • Annak pedig, hogy a felvilágosításban a felperest „kissé könnyelmű embernek" jelzi az I. r. alperes, mint különben magukból a végrehajtásokból is — átlagosan — vétkesség nélkül levonható következtetésnek, azért sem lehetne önálló kártérítési jogalapot létesítő jelentősége, mert a tudósítást egész tartalma szerint, egységesen kell figyelembe venni, az pedig ezúttal a hitelképesség döntő kérdésének szokásos megítéléséhez alkalmazkodott. Ügyész felmondása. 34. A pénzintézeti ügyész állásának felmondása konkludens tények által is történhetik. (P. II. 3247/1930. sz. a. 1931. január 12-én.) Az A) alatti szerződéssel az alperes pénzintézet a felperes ügyvédet 1903. július 1-től kezdve állandóan ügyészül alkalmazta évi 400 korona fizetéssel akként, hogy az olyan pereknél, ahol a pénzintézet követelése be nem hajtható, a felperesnek csupán a készkiadásait téríti meg. E szerint a felek között állandó jellegű, határozatlan időre szóló szolgálati szerződés jött létre. A szolgálati szerződés rendszerint felmondással szüntethető ugyan meg, azonban az 1910/1920. M. E. számú rendelettel szabályozott szolgálati viszonyon kívül nincsen kizárva az, hogy a szolgálati viszonyt a munkaadó és a munkavállaló erre utaló, konkludens tényekkel is meg ne szüntethessék. A meg nem támadott tényállás szerint az alperes 1917. év óta a felperesnek új ügyet nem adott át, a kikötött évi 400 koronát nem szolgáltatta, a C) alatti megbízás teljesítéséért a felperes részére a munkadíjainak megfizetését igérte, a felperes pedig az alperes részére 1917. évtől 1921. aug. 24-éig csupán a B—G) alatti okiratokban említett, csekélyebb jelentőségű munkát végezte és 1917. évtől 1928. év őszéig, csaknem 12 éven át az évi 400 korona fizetését az alperestől nem követelte. Ezekből a tényekből a fellebbezési bíróság helyesen következtette, hogy a felek 1917. évtől kezdve az A) alatti szolgálati szerződést hatályon kívül helyezték, megszüntették. így 1917. évtől számítva 12 évre az évi 400 korona fizetés a felperest nem illeti meg. Alkalmazott. 35. „Örökös állás" kikötése fogalmilag nincs kizárva és azt jelenti, hogy nem határozatlan időre szóló, bármikor felmondható, hanem állandó jellegű és rendszerint a munkaképesség tartamáig terjedő alkalmazás biztosítattatik, amely csak az alkalmazott terhére eső fontos okból bontható fel. (P. II. 7889/1929. sz. a. 1931. dec. 21-én.) Kereskedelmi vétség. 36. A Kt. 220. §-a alapján kiszabott pénzbírság behajthatatlanság esetén szabadságvesztésbüntetésre át nem változtatható. (P. IV. 3799/1931. sz. a. 1931. dec. 15-én.) Ezen a jogszabályon a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928 : X. t.-c. nem kívánt változtatni. Mert a törvény 14. §-ának azzal a szabályával kapcsolatban, hogy a polgári bíróságok hatáskörébe tartozó vétségekre (kereskedelmi vétségekre, a szerzői jog bitorlásának vétségére) meghatározott pénzbüntetések vagy pénzbírságok tekintetében a törvénynek a vétségek pénzbüntetésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, 16. §-ában a pénzbírság tekintetében a pénzbüntetéssel szemben azt a kivételes rendelkezést tartalmazza, hogy pénzbírságot behajthatatlansága esetében csak akkor lehet szabadságvesztésbüntetésre átváltoztatni, ha azt a fennálló jogszabály kifejezetten rendeli. Követtkezéskép az 1928: X. t.-c. 14. és 16. §-ait nem lehet akként értelmezni, hogy a törvény 14. §-a a K. T. 220. §-a alapján kiszabott pénzbírságnak behajthatatlansága esetében szabadságvesztésbüntetésre át nem változtathatósága tekintetében fennálló jogszabály megváltoztatásával ellenkező tartalmú szabályt állított volna fel, ellenkezőleg az említett törvényhelyek helyesen csak úgy magyarázhatók, hogy a kereskedelmi vétség alapján kiszabott pénzbírság átváltoztathatatlansága tekintetében fennálló jogszabály nincsen érintve a törvény 14. §-ának rendelkezése által. Szövetkezet. 37. Az alapszabályok azon szövege, amely megkülönböztetés nélkül kimondja, hogy az ügyvezető bizottság (tagja) csak oly okból mozdítható el, amilyen okból a kereskedelmi törvény az igazgatóság elmozdítására jogot engedélyez, — minthogy a kereskedelmi törvény az igazgatóság elmozdításának okait meg nem állapítja — kétségessé teszi ez alapszabályi rendelkezés értelmét és a szövetkezetnek abban kifejezett ügyleti akaratát. (Pk. IV. 4721/1931. sz. a. 1931. dec. 23-án.) Az alapszabályok 38. §-a szerint az igazgatóság által választott ügyvezető bizottságnak nemcsak igazgatósági tagok, hanem mások is tagjai lehetnek, akikre ennélfogva a kereskedelmi törvénynek az igazgatósági tagokra vonatkozó rendelkezései alkalmazást általában nem nyerhetnek. Annak nincsen ugyan jogi akadálya, hogy a szövetkezet az ügyvezető bizottság nem igazgató tagjainak szolgálata és különösen a szolgálatból való elbocsátása feltételeit az igazgatóság tagjaival szemben fennálló szerződéses viszonyához hasonlóan rendezze és ezt az alapszabályoikban is megállapíthatja. 38. Alapszabály-kellékek. (Pk. IV. 5823/1931. sz. a. 1931. dec. 23-án.) Az alapszabályok 19. és 21. §-ai szerint az igazgatóság két tagból is állhat ugyan, és a határozatképességhez két igazgatósági tag jelenléte egyéb esetben is elegendő; amikor igazgatósági határozat önként érthetőleg csupán egyhangúság esetién jöhet létre. Az is kétségtelen, hogy valamennyi igazgatósági tagnak az igazgatósági ülésre való szabályszerű meghívása az igazgatósági ülés határozatképességének természetes előfeltétele. Ámde éppen azért, mert ezek a ténykörülmények az igazgatósági ülés határozatképességének és az igazgatósági határozatnak az általános jog-