Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 1. szám - Az évvégi mérlegek

1. sz. KERESKEDELMI JOG 7 SZEMLE. A Magyar Jogászegylet december 19-én tartott közgyűlésén a korán elhunyt Szászy Béla elnök helyébe D r. O s w ald Istvánt, am. kír. Kúria másodelnökét választotta. Mi sem jellemzi jobban a választás jelentőségét annál a körülménynél, hogy ez alkalommal Zsitvay Tibor igazságügyminiszter személyesen jelent meg, hogy szavazatával is súlyt adjon a választásnak. D r. Pap József felsőházi tag üdvözlő beszéde után Oswald István elnöki megnyitójában a jog-renaissanceával foglalkozott és ennek jegyében hívta fel összefogó munkára a magyar jogászságot. Az évvégi mérlegek. Pénzintézeteinknek és vállalatainknak nagy gondot okoz idén az évvégi mérlegek felállítása. A KT. szerint u. i. az árfolyammal biró értékpapírok legfeljebb azon árfolyamban veendők fel, amellyel az üzleti év utolsó napján birtak. Az értéktőzsde azonban zárva lévén, árfolyamok nincsenek. Az utolsó értéktőzsdei nap július 13-án volt és így vállalataink nem tudják, hogy mérlegeikben mily árfolyamot vegyenek alapul. Tekintve, hogy a tőzsde megnyitása egyelőre nem valószínű, a TÉBE álláspontja az, hogy a pénzügyminiszter rendeleti úton állapítsa meg az árfolyamokat, az érdekeltekkel való előzetes tanácskozás és megegyezés alapján. Ezek az árfolyamok szolgálhatnának az 1932. évi vagyonadó kivetésének alapjául is. Nem érdektelen ezzel kapcsolatban a német megoldás ismertetése. Az 1931 december 8-i szükségrendelet felhatalmazta a kormányt, hogy a legközelebbi mérlegek felállítására különleges rendelkezéseket állapítson meg. A mérlegrendelet lapunk zártakor még nem jelent meg, de annak irányelvei már ismeretesek.1 Már az 1931 szeptember 19-i részvényjogi rendelet lényegesen megkönnyíti a tárcarészvényeknek, vagyis azon részvényeknek az értékelését, melyeknek birtoka az üzlet folytatásához állandóan szükséges, mert valamely állandó érdekeltséget biztosít. Ezeket, még ha értékük kisebb is, beszerzési értékükben szabad a mérlegbe felvenni, hacsak a rendes könyvvezetés elvei leírást nem követelnek. — A most készülő rendelet az egyéb értékpapírok értékelését is meg akarja könnyíteni. Eszerint a részvények azon középárfolyam alapján lesznek értékelendők, mely a június vége ós szeptember közepe közti árfolyamokból adódik. Tehát a június és szeptember közötti árfolyamveszteségek csak felemértékben, a szeptember utáni árfolyamveszteségek pedig egyáltalában nem fognak a mérlegben kifejezésre jutni. Sőt, azon leírások is, melyek ezen új „Bilanzstíchtagskurs" megállapításából, vagy a készletek elértéktelenedéséből és az „adósok" értékcsökkenéséből folynak, 1931-ben csak H rész erejéig eszközlendők. A fennmaradó % rész, mely a tényleges érték és az 1931. évi mérlegérték közti differenciát képezi, „elértéktelenedési számlára" (Entwertungskonto) vezetendő. Ez a 1 Der deutsche Volkswirt, 1931 dec. 18. sz. 369. old. számla az alaptőke és a tartalékok 30%-át meg nem haladhatja és 5 év alatt törlesztendő, (sz.a.) A korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény életbeléptetéséhez. Az 1930. évi V. t.-c. (Kftt.) 1930. január 30-án hirdettetett ki, azonban életbelépése közel két évig késett. Ennek kettős oka volt: egyrészt az érdekelt körökben nem jött létre a megegyezés a revizori kérdés megfelelő szabályozása tekintetében, másrészt a korlátolt felelősségű társaság (Kft.) adózásának kérdését sem tudták eldönteni. A 45.000/1931. I. M. számú rendelet 1931. december 5.-i hatállyal életbeléptette a törvényt. E rendelet részletesen szabályozza a revizori kérdést, valamint a részvénytársaságoknak Kft.-vé való átalakulása tekintetében tartalmaz részletes elveket. Az adó- és illetékügyi problémák még rendezetlenek; ezekre vonatkozólag törvényjavaslat készült, melyet szintén alább fogunk ismertetni. Az életbeléptető rendelet (É. r.) szerint a hites könyvvizsgálói vizsgára csak azt lehet bocsájtani, aki 1. magyar állampolgár, 2. 30.-ik életévét betöltötte, 3. a közgazdasági egyetem kereskedelmi szakosztályát elvégezte, vagy felsőkereskedelmi A. szakos tanári, jogtudori vagy mérnöki oklevele van, 4. bírói hites könyvszakértői vagy pénzügyi könyvszakértői minőségben, vagy a Pénzintézeti Központnál, vagy valamely más nagyobb pénzintézet, ipari vagy kereskedelmi vállalat könyvvizsgáló vagy ellenőrző osztályában vagy hites könyvvizsgáló jelölti minőségben 5 évi gyakorlatot tud felmutatni. Az ügyvédi és mérnöki gyakorlatból 2 év beszámítandó. A hites revizori vizsga tárgyai: 1. pénzintézetek üzemtana, számvitele és revíziója, 2. ipari és egyéb vállalatok üzemtana, számvitele és revíziója, 3. kereskedelmi-, váltó-, csőd- és kényszeregyezségi jog, 4. közgazdaságtan és közgazdasági politika, 5. pénzügyi jog. Ügyvédeknek kereskedelmi-, váltó-, csőd- és kényszeregyezségi jogból vizsgázniok nem kell. Közgazdaságtanból és pénzügyi jogból, noha e tárgyak egyetemi vizsgatárgyak, mégegyszer kell vizsgázniok, ami kétségkívül az ügyvédi képzettség erős lebecsülése. Az oklevél kiállítása a „hites könyvvizsgáló" cím használatára ad jogot. E címet azonban más szavakkal összekötve vagy kapcsolatban használni nem szabad (pld. ügyvédrevizor). A rendelet az inkompatibilitást is szabályozza: nem lehet revizor a vállalat tagja, felügyelője, ügyvezetője, ügyvédje, a felmentvényt még el nem nyert volt ügyvezető és felügyelő, az ügyvezető vagy felügyelő rokona, a társaság alkalmazottja. A hites könyvvizsgáló csak személyesen járhat el. Harmadik személyektől utasítást vagy irányítást nem fogadhat el. Idegenekkel szemben titoktartás terheli. A revizori díjszabást a rendelet a végzett munkához és a társaság vagyoni erejéhez méri. Oly kft-nél, mely saját aktiváját képező áruk forgalombahozatalával vagy árúk előállításával (kikészítésével) foglalkozik, a díj alapja vagy a forgó aktívák összege, vagy, ha ez a forgó aktívák háromszorosát meghaladja, a bruttó forgalom. Forgó aktivá az ingatlanok és berendezési tárgyakon kívül minden egyéb aktivá. Egyéb, pld, bizományi, fuvarozási, szállítmányozási, be-