Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 3. szám - Dán törvény a részvénytársaságokról

54 KERESKEDELMI JOG 3. sz. rögtöni, vagy évi 15%-kal való fokozatos leírását. A T.-nek az a rendelkezése, amely törvényes tartalékokat létesít és ezek tervszerű dotációjáról gondoskodik, kifejezésre juttatja azt az alapszemléletet, amely ellentétben a régi, individualista felfogással, a részvényes jogainak a mindenek előtt való szemelött tartása helyett a vállalat érdekvédelmét tartja tökéletesebben kiépítendőnek. — Engedve a célszerűségi szempontoknak, megengedi a T. az alaptőke 10%-át meg nem haladó mértékben a saját részvények megvételét és zálogbavételét. Kogens szabályok igyekeznek a mérleg publicitását is biztosítani (elzálogosítások, kezességek saját részvények külön kitüntetése, tantiemek közzététele). 5. A társaság organizációjának felépítésében különösen kidomborodik az az elv, hogy célszerűbb a vállalat vezetését egy állandó, szakszerű szervre bízni, mint a többség változása folytán állandó üzletpolitikát inaugurálni nem tudó közgyűlésre. Ennek azonban természetes korrektivuma az ellenőrzés hatékonyabbá tétele, és a publicitás fokozása. A T. a tökéletesebb ellenőrzés megvalósítása céljából a legfőbb ellenőrzést és irányítást az igazgató-tanács kezében egyesíti, (47. §.), az ellenőrzés szakszerűségét pedig az évi számadások kötelező revizori megvizsgálásával mozdítja el. — Ami azonban a publicitást illeti, mindenesetre hiánya a T.-nek, hogy egyáltalában nem szabályozza a felvilágosítás kérés jogát illetőleg felvilágosítás adás kötelezettségét. A vállalat tényleges vezetésére, a mindennapi ügyek vitelére nagyobb rt.-oknál kötelezővé van téve az egy, vagy több tagból álló igazgatóság. Nagy körültekintéssel állapítja meg a T. az igazgatósági tagok érdekeltségi és a revizorok összeférhetetlenségi eseteit. A vállalat érdekvédelme nyilvánul meg azokban a szabályokban, amely megtiltja az igazgatóknak, hogy a tanács hozzájárulása nélkül a társaság nevében önmagukkal szerződjenek, hogy a társaság részvényeivel üzérkedjenek, (50. §.), amely kötelezi az igazgatósági tagokat öt évre visszamenőleg a jóhiszeműen felvett tantiéme visszafizetésére, ha annak megállapításakor a vállalat bebizonyíthatóan fizetésképtelen volt. Végül ugyan ebből a szempontból érdemel figyelmet az 56. §. ut. bek., amely megtámadhatónak nyilvánítja a részvényes szavazatát, ha az nyilvánvalóan a vállalat részvényeivel való üzérkedés céljából gyakoroltatott. — A társaságnak egyetemét a közgyűlés képviseli. A közgyűlés alapszabálymódosító jogosultsága az alapszabály csaknem minden pontjára kiterjed. Bizonyos, meglehetősen magas, quorum mellett a vállalat tárgya, valamint a különböző sorozatú részvényeknek egymáshoz való viszonya is megváltoztatható. Ilyenkor azonban a kisebbségben maradt részvényes kívánhatja, hogy a többi részvényes békés megállapodás hiányában választott bíróság által megállapított áron részvényét átvegye. (57. §.) Az alaptőke-felemelésre vonatkozó rendelkezésekre nézve megjegyzendő, hogy a T. az új részvényekre vonatkozó törvényes elővételi jogot nem ismeri. 6. A társaság felosztását illetőleg különösen a hitelezők szempontjából érdemel megfontolást az a szabály, amely az ismert tartozások egyötöd részét képviselő hitelezőknek megengedi, hogy a társaság fizetésképtelensége esetén a keresk. minisztertől egy liquidátor kirendelését kérje, aki a liquidátiót a közgyűlés által választottakkal együtt foganatosítsa. így a kétségkívül sokkal költségesebb csődeljárás esetleg elkerülhető, mert ha a keresk. miniszter a liquidátort kirendelte, csődöt már csak az egyötöd tartozást képviselő hitelezők kérhetnek. (61.—71. §§.). — Az ú. n. Einmanngesellschaft létjogosultságát a T. csak abban az esetben ismeri el, ha valamennyi részvény az állam, valamely község vagy más rt. kezébe jut. (9, 59 §§.). 7. Ennek a T.-nek keretében talál szabályozást az ú. n. betéti részvénytársaság is, amely alatt olyan társaságot kell érteni, amelynél a társaság hitelezőivel szemben legalább egy tag személyesen, a többi ellenben csak részvényekre oszló alaptőkébe befizetett összeg erejéig felel. A személyesen felelős tag részvényes egyúttal nem lehet. (1., 80. §.) 8. Végül a T. ismertetésével kapcsolatban meg kell még emlékeznünk arról a nagyfokú diszkrecionárius hatáskörről, amelyet a kormányhatóság kap és amely lehetővé teszi neki a felmentés-adást sok igen fontos és garanciális jelleggel biró törvényi határozmány alól (6., 14., 21., 22., 30., 35., 80. §§.). Kétségtelen, hogy ez a hatalom előmozdítja, hogy a T. az egyes életviszonyokhoz jobban hozzásimuljon, másfelől azonban nagy veszélyeket rejt magában különösen az egyenlő elbánás elvének a rovására. Ifj. dr. Kaltenecker Viktor. Meghülésné rheumatikus fájdalmaknál: tabletták. Csak gyógyszertárban kaphatók. Aspirin felülmúlhatatlan. -0T ES A KARTEL-T olvassa minden hiíeljogász, minden közgazda és minden vállalkozó.