Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - Szerzői jog és tisztességtelen verseny

KERESKEDELMI JOG 2. sz. nek az egyességre való hivatkozásából tudta, hogy a pótleljcsítésre irányuló felhívás (ajánlott levél) kézhezvételétől számított 8 nap alatt köteles fizetni s tudhatta azt is, hogy a 8 napos batáridő elmulasztásával a hitelező élni fog a késedelemből eredő jogával. De mert e kötelezettségének a 8 napos határidő alatt, azaz 1930. március hó 14-ig bezárólag eleget nem tett, kétségtelen, hogy beállottak a késedelemnek a kényszeregyességben meghatározott következményei, vagyis a már fizetett részletek beszámításával az eredeti tartozása feléledt. A hitelező tehát jogszerűen adhatta be 1930. március hó 15-én a kielég. végrehajtás iránti kérvényét. Annak, hogy a hitelező, az adós 1930, március hó 11-iki állítólagos levelére nem válaszolt, jelentősége nincs, miután az egyesség értelmében a hitelező további halasztást adni nem volt köteles s az adósnak tudnia kellett, hogy a pótteljesítési határidő elmulasztása esetén a követelés amúgy is feléled. Tisztességtelen i/erseny. 38. A saját számlára önálló cégként működő vezérképviselő a Tvt. 30. §-a alapján versenytársnak tekintendő. (P. 7674/1929. sz. a. 1930. dec. 4-én.)* Az alperes hivatkozta tanuk vallomásával igazolt tartalmú 8. jelű szerződés értelmében a „Johann Maria Farina Dr. E, Meitzen am Dom zu Köln" kölni cég Magyarország területére kizárólagos joggal ruházta át cikkei előállításának és forgalombahozatalának jogát a felperesre azzal, hogy az a saját számlájára működik. Ebből következik, hogy a felperes budapesti bejegyzett cég a kölni cég töltőállomásaként működő önálló vállalkozó, kit magát saját vagyoni érdekében közvetlenül érint az, ha működési területén más vállalat versenyző üzletkörben lejt ki tevékenységet s így a felperes a tvt. 30. §-a értelmében kétségtelenül oly versenytársnak minősül, aki a versenyvállalat sérelmesnek panaszolt magatartása ellen a saját személyében veheti igénybe a tvt. oltalmát. Téves tehát a fent kifejtettekkel ellentétes felfogásból kiinduló elutasító ítélet, miért is azt a felperes felülvizsgálati kérelme folytán megfelelően meg kellett változtatni. 39. I. Nem lehet a versenytilalmi megállapodást kiterjeszteni s a szerződésben kitett helyen kívül folytatott versenyző tevékenységét szerződésszegésnek minősíteni. II. A per folyamán megszűnvén az inkriminált verseny folytatásának lehetősége, nincs helye abbanhagyásra kötelezésnek, hanem csu pán a t. v. feníorgása mondandó ki, ami azonban nem érinti a kapcsolatos kártérítési felelősség megállapítását. (P. IV. 5912 1929. sz. a. 1930. dec. 11-én.) * Az ítélet helyes s örülünk, hogy a Kúria egy korábbi ítéletét (P. IV. 6354 1927. _ Ker. Jog, 1928. évf, 3. sz. 55. old.), melyben véletlenül szintén ugyanaz volt a felperes s amelyben a vezérképviselő versenytársi minőségét nem állapította meg, korrigálta. Sz. I. A peres felek közt létesült 5. jelű üzletátruházó szerződés időbelileg és területileg kifejezetten meghatározza a felperes javára kikötött versenytilalom hatályosságát abban a tekintetben, hogy két éven belül az alperes a jelzett területen sem a saját, sem más nevében nem folytathat az átadott üzletnek ,,konkurrenciát jelentő detail-üzletet." Figyelemmel arra, hogy a versenyszabadság korlátozása a bírói gyakorlat értelmében csupán bizonyos időbeli és helyi határokon belül köthető ki érvényesen, nem lehet helye a szerződésben szabatosan körülhatárolt versenytilalom kiterjesztő magyarázatának és ennek révén a szerződésben tilosnak jelzett területen kívül folytatott versenyző tevékenységnek általában szerződésszegésként minősítésének sem. Alaposan támadja ennélfogva az alperes azt a fellebbezési bírósági döntést, mellyel az alperest a felperesi vevőkör megszerzésére irányuló tevékenységtől általában eltiltotta és az alperesnek ezzel kapcsolatos kártérítési felelősségét megállapította. II. Az nem vitás, hogy alperesnek a K. cégnél való alkalmazása és az azzal való minden érdekkapcsolata a per alatt megszűnt, következőleg megszűnt a sérelmesnek megállapított eljárás ismétlődésének lehetősége is; alaposan támadja tehát az alperes az abbanhagyásra vonatkozó rendelkezést, mert ily esetben csak a tanúsított magatartás sérelmes voltának puszta megállapítása foghat helyet, ami azonban nem érinti a kapcsolatos kártérítési felelősség megállapítását. A bpesti kir. ítélőtábla cégügyi határozatai* 4. Az állandó bírói gyakorlat álláspontja szerint a kereskedelmi cégjegyzékbe azok az iparosok jegyezhetők be, akik kereskedelmi ügyletekkel foglalkoznak iparszerűleg és iparos minőségükben jogi értelemben kereskedők is. Minthogy követelések behajtása, illetve az erre irányuló megbízások elvállalása magában véve kereskedelmi ügyletnek nem minősül, az elsőbíróság helyesen döntött, amidőn a folyamodó „inkasszó irodájának" a kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyzését megtagadta. P. VI. 12841 1930. sz. a. 1930. dec. 13-án.) 5. A kir. ítélőtábla az előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodásnak az előterjesztés tárgyában döntő végzésben kifejtett indokokból s azért nem adott helyet, mert a még hátralévő részvénybeíizetés módozatainak a K. T. 157. §-a 5. pontja értelmében kötelező szabályozása tekintetében az állandó cégjogi gyakorlat s fent nevezett részvénytársaság alapszabályai 4-ik §-ának idevonatkozó tartalmán túlterjedő intézkedéseket nem követel s nem ellenkezik a törvény alapján kifejlődött cégjogi gyakorlattal az, hogy az alapszabályok a hátralékos részvénybefizetésének időpontjának meghatározását az igazgatóság későbbi rendelkezésére bízzák, és ebben a tekintetben a 7.000 1925. P. M. számú rendelet sem állít fel külön jogszabályt. (P. VI. 13306 1930. sz. a. 1930. dec. 18-án.) Felelős kiadó: DR. SZENTÉ LAJOS. DUNÁNTÚL KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT