Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - Szerzői jog és tisztességtelen verseny

2. sz. KERESKEDELMI JOG 4! cégeire vonatkozik: a közgyűlési határozatnak ezeknek az alakszerűségeknek a megsértése miatt történt megtámadása tehát a Kt. 174. § -ának második bekezdésében megszabott határidőben érvényesítendő. II. Nem helytálló az a jogi álláspont, amely szerint a közgyűlés alakiságára vonatkozó kérdés az is, hogy a közgvulésen szavazati jogot gyakorlók a jegyzőkönyvben feltüntetett számú részvényt képviseltek-e. III. Nem helytálló az a jogi álláspont sem, hegy a közgyűlésnek a részvénytársaság felszámolását kimondó határozata megsemmisítendő abban az esetben, ha a közgyűlésen az tűnt ki, hogy a társaság vagyona a tartozásokat nem iedezi. (P. IV. 5904 1929. sz, a. 1930. dec. 16-án.) A Kt. 187. $-ának második bekezdése ugyanis nem a közgyűlésnek, hanem az igazgatóságnak teszi kötelességévé annak a körülménynek csödnyitás végett az illetékes törvényszékhez való bejelentését, hogy a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi. Viszont sem törvény, sem az alapszabály nem kötelezi a közgyűlést arra, hogy az említett esetben az igazgatóságot a csőd kérésére utasítsa, Nincs tehát törvényes indok annak a közgyűlési határozatnak a megsemmisítésére, amely csupán a társaság felosztásának kimondását, nem pedig a csőd kérését tartalmazza, habár a közgyűlés megállapítása szerint a részvénytársaság vagyona a tartozásokat nem is fedezi. A fellebbezési bíróság tehát a most kiiejtett indokokból helyesen utasította el a felperest az imént megjelölt irányban előterjesztett keresetével is. Végül helyesen utasította el a fellebbezési bíróság a felperest arra a megtámadási okra fektetett keresetével is. hogy a közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak a felmentést megadta, annak a közgyűlésen történt megállapítása dacára, hogy az igazgatóság könyvek vezetéséről nem gondoskodott. A felmentés megadása ugyanis, amely egyéb károsultaknak az igazgatóság tagjai ellen a K. T. 189, §-a alapján, a felügyelő bizottság tagjai ellen pedig a K. T. 196. §-a alapján érvényesíthető kártérítési igényét egyáltalában nem szünteti meg, a közgyűlésnek olyan joga, amelyet belátása szerint gyakorolhat. Habár tehát a részvénytársaság a K, T, 25. §-ánál fogva könyveket vezetni, az igazgatóság pedig a K. T. 198. §-a értelmében a könyvek rendes vezetéséről gondoskodni tartozik: sem a törvényben, sem az alapszabályokban nincs olyan rendelkezés, amely szerint a közgyűlés a felmentést megtagadni volna köteles, ha az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagjai terhére e téren mulasztást észlel, vagyis a közgyűlés elhatározási szabadsága — a fent említett kártérítési igények érintése nélkül — e részben nincs korlátozva. A felmentés megadásával tehát a közgyűlés sem a törvényt, sem az alapszabályokat nem sértette meg, és így a felperesnek e tárgyú felülvizsgálati panasza is alaptalan. Kezesség. 29. A föadósnak a kezes hozzájárulása nélkül adott halasztás csak az esetben menti íel a kezest fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizenyíttatik, hogy a követelés behajthatatlansága a halasztás alatt következett be. (P. VII. 6136 1929. sz. a. 1930. dec. 16-án.) Alapos az a felülvizsgálati panasz, hogy a fellebbezési bíróság a megállapított tényállásból, illetve egymagából már abból a körülményből, hogy a felperes az I. r. alperes föadósnak a ; II. r. alperes kezes hozzájárulása nélkül adott a kölcsön visszafizetésére egy évi — 1928 ápri1 lis l-ig terjedő haladékot, minden további nélkül arra az eredményre jutott, hogy a II. r. alperesnek a kezesség vállalásból eredő felelőssége ennek következtében megszűnt. Ugyanis a kezesként szereplő II. r. alperes tudta és hozzájárulása nélkül az I. r. alperes föadósnak a kölcsön visszafizetésére adott egy i évi halasztás folytán a II. r. alperesnek az elvállalt kezességből folyó fizetési kötelezettsége az anyagi jogszabály értelmében csak abban az esetben szűnt meg, ha ezek egy év alatt a főadós I. r. alperesnek vagyoni viszonyai akként változtak, illetve romlottak meg, hogy az I. r. ! alperessel szemben az eredeti lejáratkor még behajtható kereseti követelés utóbbi a halasztás ; leteltével már behajthatatlanná vált. Valorizáció. 30. Az 1928: XII. t.-c. 5. §. 1. pontjának alkalmazhatósága szempontjából nem feltétlenül szükséges, hogy a készpénzkölcsöntartozássá átváltozott újabb kötelemnek az adósa és a hitelezője ugyanazok a személyek maradjanak, akik a korábbi jogviszonyban szerepeltek. Történhetik a tartozás átváltozás a személycserével is, mindenesetre azonban a két ügyletnek szorosan és akként kell egybekapcsolódnia, hogy az újabb kölcsöntartozás közvetlenül a korábbi tartozás megszűnése alapján keletkezzék, vagyis, hogy a kölcsöntartozás hitelezője az átváltoztatott előző ügylet hitelezőjének egyszersmind jogutódaként jelentkezzék. (P. IV. 1759 1930. sz. a. 1930. dec. 2-án.) Ebbe a körbe tartoznak az egyetemleges jogi utódláson és az engedményezésen felül a törvényből folyó engedményezések és így különö' sen az az eset, ha harmadik személy kifizeti az j adósnak valamely átértékelhető pénztartozását ; és az adós a teljesítés fejében lesz kölcsön címén az űj hitelező adósa; mert ebben az esetben a teljesítő a teljesítéssel az átértékelhető pénztartozást törvényi engedmény folytán szerzi • meg és így az eredeti hitelező jogutódja lesz. A készpénzkölcsön átértékelését kizáró 4. §. I 1. pontja alól kivételt engedő s ez okból szoros I magyarázató 5. íj. 1. pontjában említett tartozásátruházás fogalma tehát nem részesíthető olyan kiterjesztő értelmezésben, hogy az eredeti és az ! új hitelező azonosságától, illetve a jogutódlás esetétől eltekintve minden készpénzkölcsön átértékelhetönek tekintessék abban az esetben, ha az adós a kölcsön összegéből harmadik személynek átértékelhető követelését egyenlítette ki.