Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - Szerzői jog és tisztességtelen verseny

2. sz. KERESKEDELMI JOG 37 manyt. hogy gondoskodjék a fontosabb fogyasztási s különösen az élelmicikkek árainak leszállításáról: hogy a kormány szólítsa fel az érdekelt gazdaság: köröket s különösen a márkacikkgvárosok egyesületeit, hogy amennyiben nem szállítják le az árakat, úgy a márkacikk-árreverzálisokat tágítani (lockern) esetleg hatálytalanoknak fogja nyilvánítani. — Söt — bár kis szótöbbséggel — azt is kimondta, hogy amennyiben ez eredményre nem vezetne, úgy az árreverzális rendszer íPreisbindung der zveiten Hand) teljes megszün:etését fogja javasolni. — Ez a rendelet f. hóban meg is jelent és kimondta, hogy amennyiben a gyárosok az élelmiszerek és italok (kivéve tej, szeszes italok és habzóbor), továbbá a 12 pontban felsorolt fontosabb szükségleti cikkek, mint bőr-, haj-, fogápolási cikkek, emberi és állati gyógyszerek, mosószerek, ruhanemüek. fonalak stb. stb. árát mult év július 1-ével szemben 10%kal le nem szállítanák, az árszabások (Preisbindungl vonatkozó részei érvénytelenekké válnak. — Figyelemmel ezen. a gazdasági viszonyok okozta irányváltozásra, előre látható, hogy bíróságaink is revideálni fogják a márkacikkek kérdésében elfoglalt és nagyrészt gazdasági meggondolásokkal alátámasztott álláspontjukat s különösen figyelembe fogiák venni azt, hogy az árelöírás nem vonatkozik-e a fontosabb közszükségleti cikkekre, amelyek tekintetében a német irodalom és joggyakorlat eddig is nagyon rezervált s részben elutasító álláspontot foglalt el s mely álláspontot magunk is osztottunk. (L. Védjegyes árúk és márkacikkek védelme c. az Iparvédelmi egyesület kiadásában. 1930-ban megjelent tanulmányunk 24 old.). — Ép ezért vitathatónak tartjuk a Kam. vál. bg. 25S75 1930. sz. ítéletének álláspontját, melv — bár védjegyes — mosószappanok árának be nem tartását tisztességtelen _yersenvnek minősítette. Szerzői jog és tisztességtelen verseny, Qui suo iure utitur. neminem laedit. tanították még a római jogászok. A mai jog ennél sokkal magasabban álló és tágabb látókörű álláspontot foglal el és nem engedi meg a jognak bárminő gyakorlását, hanem azt bizonyos korlátok közé szorítja. Iíven korlátokat képeznek azon normák is. melyéket a tisztességtelen versenvtörvény felállít. Üzleti versenvt nem szabad az üzleti tisztességbe vagy a jóerkölcsökbe ütköző módon folytatni és ezen tilalom alól nem mentesül az sem. ha valaki valamely jognak birtokában van. Igen gyakori a versenyjognak a névjoggal, cégjoggal és védjegyjoggal való kolliziója és a téren bírói gyakorlatunk helyesen ismerte fel azt. hogv a versenytörvény, mely az üzleti tisztességet és jóerkölcsöt teszi meg az üzleti verseny centrális kívánalmává, egv magasabb rendű jogot (Recht höherer Ordnung) képez. így ha valakit jogosan meg is illet valamely névnek, cégnek vagy védjegynek használata, ez még nem jogosítja a jogosultat arra. hogv ezen nevet, céget vagy védjegyet az üzleti tisztességbe vagy a jóerkölcsbe ütköző módon használja. Itt is tehát kisugárzását látjuk annak az általános jogelvnek, miszerint a joggal való élés nem fajulhat a joggal való visszaéléssé. Hasonlóképen, ha valakit valamely szerzői jog illet meg. ezen jogával sem élhet vissza akéoen. hogy ezt az üzleti tisztességbe vagv a jóerkölcsökbe ütköző módon gyakorolja. Ez az álláspontja úgy a külföldi, mint a hazai bíróságoknak és e téren akarjuk 3 érdekes bírói döntésre lapunk olvasóinak figyelmét felhívni. Az első esetben, melyet végső fokon a Reichsgericht döntött el.1 felperes egy filmvállalat volt, mely két filmet készített ..Lujza királyné ifjúsága". ..Lujza királyné" címen és ezeknek 1927. decemberében tartandó bemutatóját nagy reklámmal készítette elő. Alperes 1923-ban szerezte meg egy 1912-ben készült ugyancsak ..Lujza királyné" című film előadási jogát, mely filmet azonban 1923. óta nem játszották. Ezt a régi és primitív filmjét, amely már régen feledésbe ment. újból előadatta akkor, amikor felperes a maga azonos című filmjének reklamirozására nagy összegeket költött. Felperes tisztességtelen verseny-pert indított, melyben alperes azzal védekezett, hogy neki a ..Lujza királyné"' címre nézve prioritása van és hogy neki jogában áll szerzői jogánál fogva filmjét bármikor előadatni. A prioritás kérdésében a bíróság úgy döntött, hogy egy történelmi személynek neve az illető személyiség életét tárgyazó mű címe számára nem sajátítható ki és ez kellő individualizáló erőt nem képvisel, úgy hogy e címen alperest jog nem illeti. De a Reichsgericht jogilag irrelevánsnak is tekintette ezt a körülményt és hivatkozva a védjegyjog analógiájára kimondotta, hogy ha valakit a szerzői jog megillet, akkor sem szabad ezt a „formális" jogot úgy gyakorolnia, hogy ezzel másnak jogvédte érdekkörét sértse. Alperes szándéka nyilván arra irányult, hogy a két film címjeinek azonosságát kihasználva, ielperes reklámjának gyümölcsét maga arassa le és a közönséget megtévessze atekintetben. hogy az ő régi filmje azonos felperes modern filmjével. Hasonló esetben döntött újabban a berlini Kamrnergericht2. Felperes megszerezte Ferdinánd Bruckner ..Die Verbrecher" című darabjának előadási jogát. Mikor már Bruckner darabja hónapokon át tartó nagy siker révén közismertté vált. alperes előadta színházában L. író ..Der Verbrecher" című darabját és azt az újságokban a névelő elhagyásával ..Verbrecher" cím alatt hirdette. A bíróság a felperes által indított tisztességtelen verseny perben a Rg. fentebb említett ítéletére hivatkozva megállapította a tisztességtelen versenyt. A Rg. ítéletével csak annyiban nem ért egyet, hogy nem tartja helyesnek, hogy a régebbi jogot pusztán ..formális jognak" tekintsük, mert hiszen a régebbi jog alanya tág körön belül gyakorolhatja a maga jogát: a joggyakorlástól őt nem lehet eltiltani azért, mert valaki egy hasonló című újabb müvet készített. Azonban joga gyakorlásának korlátot szab az. hogy az üj mű egy bizonyos ,,\ erkehrsgeltung"-ot ért el. amely értékes ..Rechísguf-nak tekinthető és így az újabb jogosultnak korlátlan jogi szféráját a régebbi jogosult jogának gyakorlása útján meg nem sértheti. — Mindkét esetben nyilvánvaló volt. hogy az alperesek joggyakorlásának a célja lényegében nem a saját munkateljesítmény értékesítése, hanem idegen munkateljesítmény kihasználása volt. melyet alperesek a közönség megtévesztése útján, tehát tisztességtelen módon akartak elérni. E tekintetben tehát alperesek 1 Marken5chuLZ und XS etibev. erb, 1929. 6. szám, 275^ old. ' Markenschuíz und ettbewerb, 1930. 10. szám. 429. old.