Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 7. szám - A Jenai Gazdaságjogi Intézet beszámolója

132 KERESKEDELMI JOG 7. sz. 2. különös keresztezést, melynél a két vonás között egy bankárnak a neve van feltüntetve. Általános keresztezés esetén az utalványozott csak valamely bankárnak vagy az utalványozott valamely ügyfelének fizetheti ki a csekk értékét, különös keresztezés esetén csak a megjelölt bankárnak vagy ügyfelének fizethet. A megjelölt bankár inkasszó végett egy másik bankárhoz fordulhat. Bankár keresztezett csekket csak sa­ját ügyfelétől vagy egy másik bankártól szerez­het és csak annak számlájára inkasszálhat. A keresztezést a mi csekktörvényünk nem ismeri, mindazonáltal az u. n. angol keresztezést a Tébe Határozmányai szabályozzák olyképen, hogy az előlapon két párhuzamos vonallal keresztezett csekket az intézet csakis valamely más, illetőleg csak a keresztezésen megjelölt pénzintézetnek fizet ki. Az E. az elszámoló csekket is szabályozza. Elszámoló csekk az olyan csekk, melynél a ki­bocsátó, „elszámolásra" vagy hasonló záradék­kal a készpénzfizetést megtiltja. Az ilyen csekk csak jóváírás útján váltható be, amely fizetés­nek számít. Az elszámolási záradéknak kitörlése nemírottnak tekintendő. A visszkereset előfeltételeinek szabályozása a Cst. rendelkezéseihez hasonló. Az elévülési időt ezzel szemben az E. megrövidíti: a csekk­tulajdonosnak a forgatók, a kibocsátó és egyéb csekkötelezettek elleni keresete nem 1 év, ha­nem 6 hónap alatt évül el. A csekket beváltó csekkötelezett visszkeresete ugyancsak 6 hónap alatt (ugyanúgy mint a Cst.-ben). Az E. fenn­tartja a szerződő államoknak azt a jogát, hogy ezen keresetek elévülése után is alaptalan gaz­dagodás címén kereseteket konstruáljanak. A genfi konferencia második egyezménye kolliziós normákat tartalmaz. A passív csekké­pességet (vagyis azt, hogy ki lehet csekkutalvá­nyozott) a fizetés helyének joga határozza meg. A csekknyilatkozat formájára nézve a locus regit actum elve áll, azzal gyengítve, hogy ha a csekk­nyilatkozat a nyilatkozat tétele helyének joga szerint nem áll meg, mégis érvényes, ha a fize­tés helye szerinti jognak megfelel. A legtöbb jogszabálykollizó esetén a fizetés helyének joga irányadó. Az egyezmény 9 ilyen esetet sorol fel. A konferencia az illetékkérdések tekinteté­ben is alkotott egy egyezményt, melyhez Anglia is csatlakozott. Mint ebből láthatjuk, a genfi konferencia a csekkjognak kimerítő, egységes szabályozását adja és az egységes csekkjogi kódex teremtésé­vel nagy mértékben hozzájárult a nemzetközi forgalom fejlesztéséhez és a jogbiztonság emelé­séhez. Szenté Andor. A Jenai Gazdaságjogi Intézet beszámolója. A jenai egyetem kebelében megszervezett Gaz­daságjogi Intézet (Institut für Wirtschaftsrecht) minden félévben beszámol az elmúlt szemeszter gazdaságjogi eseményeiről. Emlékeztetnek ezek a jenai ,,Mitteilung"-ok a DJZ számaiban meg­jelenő ,,Rundschau"-kra. Itt is, ott is egy-egy kiváló jogász tárja elénk a német jogélet fejle­ményeit; rövid időközönként, kronologikus sor­rendben. De míg a Hachenburg Rundschau-i a jog minden ágára, sőt a politikai élet mezejére is kiterjeszkednek, — és ennek folytán az esemé­nyeket csak madártávlatból szemlélik; a jenai krónika csak a gazdaságjogi jelen­ségekkel foglalkozik. Keveset markol, de azt jól megfogja; úgyhogy mindegyik beszá­moló önálló jogi tanulmány számba megy. Ami pedig a jenai füzetek legfőbb becsét adja: szer­zőjük a jog szellemének fejlődése iránt legfogé­konyabb német tudós, Justus Wilhelm Hede­mann. A legújabb kiadmány félhavos beszámolói­ban drámai lendülettel pereg le az elmúlt félév története 1930 novembertől 1931 év áprilisáig, ríedemann a legaktuálisabb és egyszersmind leg­fájóbb pontokat világítja meg reflektorával, és ezekből a megvilágított felületekből, mint mozai­kokból igen sivár képét nyerjük az utolsó félév történetének. Amíg az 1929—30. év problémái gazdasági jellegűek voltak, az elmúlt félévben a kér­dések súlypontja a politika terére tolódott át. Nem mintha a tavalyi év problémái megoldást nyertek volna, sem pedig azért, mivel talán az utolsó szemeszter valóban újabb kérdéseket tett volna aktuálisakká. A gazdaságjogi kérdésekben a politikum annak következtében éleződött ki, hogy az emberek elvesztették hitüket abban, hogy a mai válságos időkből kivezető utat meg lehet találni a társadalom fennálló alapstruktú­rája mellett, továbbhaladva a régi csapáson. „Nyugtalanság szállta meg az egész nép lelkét", és a gyökeres irányváltozást igérő pártok ereje hihetetlen mértékben megnövekedett. A közfigyelem különösen a nemzeti szoci­alista párt felé fordult. Mit tud beváltani hang­zatos ígéreteiből a nacionalista fiatalság meg­izmosodott tábora? Hedemann behatóan foglalkozik a nemzeti szocialista pártnak a Reichstaghoz benyújtott ja­vaslatával, amely arra irányul, hogy ,,a bank­és tőzsdelovagoknak, az 1914 augusztus 1. óta bevándorolt keleti zsidóknak és egyéb idegen származásúaknak, valamint ezek családainak és családtagjainak egész vagyona, — továbbá bár­kinek 1914 augusztus 1. óta háborús, forradalmi, inflációs vagy deflációs nyereség által szerzett vagyontöbblete — a német nép egyeteme javára ellenérték nélkül kisajátítassék." A nagybankok — a Reichsbankkal együtt — haladéktalanul ál­lami kézbe veendők." Összehasonlítja ezeket a követelményeket az orosz szovjet programmjá­val, továbbá kimutatja azt, hogy a nacionálszo­cialista párt a szocializáció terén messzebbmenő kívánalmakkal lép fel, mint az 1918-as német forradalmi szocialista párt. A lehetetlen összetételű Reichstag komoly munkára alkalmatlannak bizonyult és ennek kö­vetkeztében egyfelől megnövekedett a Reichs­wirtschaftsrat befolyása, másfelől pedig a tör­vényhozás — főútvonalán holtvágányra jutván, — két mellékvágányra terelődött át: a birodalmi elnök és a kormány rendelete alkotására. Jelentőségében a birodalmi elnök szükség­A GARATÜREG a légzőszervek megbete­gedésének kapuja. Ha fertőzés ellen védekezni akar, használja az orvosilag elismert Panflavin­pasztillákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom