Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1931 / 7. szám - A Jenai Gazdaságjogi Intézet beszámolója
132 KERESKEDELMI JOG 7. sz. 2. különös keresztezést, melynél a két vonás között egy bankárnak a neve van feltüntetve. Általános keresztezés esetén az utalványozott csak valamely bankárnak vagy az utalványozott valamely ügyfelének fizetheti ki a csekk értékét, különös keresztezés esetén csak a megjelölt bankárnak vagy ügyfelének fizethet. A megjelölt bankár inkasszó végett egy másik bankárhoz fordulhat. Bankár keresztezett csekket csak saját ügyfelétől vagy egy másik bankártól szerezhet és csak annak számlájára inkasszálhat. A keresztezést a mi csekktörvényünk nem ismeri, mindazonáltal az u. n. angol keresztezést a Tébe Határozmányai szabályozzák olyképen, hogy az előlapon két párhuzamos vonallal keresztezett csekket az intézet csakis valamely más, illetőleg csak a keresztezésen megjelölt pénzintézetnek fizet ki. Az E. az elszámoló csekket is szabályozza. Elszámoló csekk az olyan csekk, melynél a kibocsátó, „elszámolásra" vagy hasonló záradékkal a készpénzfizetést megtiltja. Az ilyen csekk csak jóváírás útján váltható be, amely fizetésnek számít. Az elszámolási záradéknak kitörlése nemírottnak tekintendő. A visszkereset előfeltételeinek szabályozása a Cst. rendelkezéseihez hasonló. Az elévülési időt ezzel szemben az E. megrövidíti: a csekktulajdonosnak a forgatók, a kibocsátó és egyéb csekkötelezettek elleni keresete nem 1 év, hanem 6 hónap alatt évül el. A csekket beváltó csekkötelezett visszkeresete ugyancsak 6 hónap alatt (ugyanúgy mint a Cst.-ben). Az E. fenntartja a szerződő államoknak azt a jogát, hogy ezen keresetek elévülése után is alaptalan gazdagodás címén kereseteket konstruáljanak. A genfi konferencia második egyezménye kolliziós normákat tartalmaz. A passív csekképességet (vagyis azt, hogy ki lehet csekkutalványozott) a fizetés helyének joga határozza meg. A csekknyilatkozat formájára nézve a locus regit actum elve áll, azzal gyengítve, hogy ha a csekknyilatkozat a nyilatkozat tétele helyének joga szerint nem áll meg, mégis érvényes, ha a fizetés helye szerinti jognak megfelel. A legtöbb jogszabálykollizó esetén a fizetés helyének joga irányadó. Az egyezmény 9 ilyen esetet sorol fel. A konferencia az illetékkérdések tekintetében is alkotott egy egyezményt, melyhez Anglia is csatlakozott. Mint ebből láthatjuk, a genfi konferencia a csekkjognak kimerítő, egységes szabályozását adja és az egységes csekkjogi kódex teremtésével nagy mértékben hozzájárult a nemzetközi forgalom fejlesztéséhez és a jogbiztonság emeléséhez. Szenté Andor. A Jenai Gazdaságjogi Intézet beszámolója. A jenai egyetem kebelében megszervezett Gazdaságjogi Intézet (Institut für Wirtschaftsrecht) minden félévben beszámol az elmúlt szemeszter gazdaságjogi eseményeiről. Emlékeztetnek ezek a jenai ,,Mitteilung"-ok a DJZ számaiban megjelenő ,,Rundschau"-kra. Itt is, ott is egy-egy kiváló jogász tárja elénk a német jogélet fejleményeit; rövid időközönként, kronologikus sorrendben. De míg a Hachenburg Rundschau-i a jog minden ágára, sőt a politikai élet mezejére is kiterjeszkednek, — és ennek folytán az eseményeket csak madártávlatból szemlélik; a jenai krónika csak a gazdaságjogi jelenségekkel foglalkozik. Keveset markol, de azt jól megfogja; úgyhogy mindegyik beszámoló önálló jogi tanulmány számba megy. Ami pedig a jenai füzetek legfőbb becsét adja: szerzőjük a jog szellemének fejlődése iránt legfogékonyabb német tudós, Justus Wilhelm Hedemann. A legújabb kiadmány félhavos beszámolóiban drámai lendülettel pereg le az elmúlt félév története 1930 novembertől 1931 év áprilisáig, ríedemann a legaktuálisabb és egyszersmind legfájóbb pontokat világítja meg reflektorával, és ezekből a megvilágított felületekből, mint mozaikokból igen sivár képét nyerjük az utolsó félév történetének. Amíg az 1929—30. év problémái gazdasági jellegűek voltak, az elmúlt félévben a kérdések súlypontja a politika terére tolódott át. Nem mintha a tavalyi év problémái megoldást nyertek volna, sem pedig azért, mivel talán az utolsó szemeszter valóban újabb kérdéseket tett volna aktuálisakká. A gazdaságjogi kérdésekben a politikum annak következtében éleződött ki, hogy az emberek elvesztették hitüket abban, hogy a mai válságos időkből kivezető utat meg lehet találni a társadalom fennálló alapstruktúrája mellett, továbbhaladva a régi csapáson. „Nyugtalanság szállta meg az egész nép lelkét", és a gyökeres irányváltozást igérő pártok ereje hihetetlen mértékben megnövekedett. A közfigyelem különösen a nemzeti szocialista párt felé fordult. Mit tud beváltani hangzatos ígéreteiből a nacionalista fiatalság megizmosodott tábora? Hedemann behatóan foglalkozik a nemzeti szocialista pártnak a Reichstaghoz benyújtott javaslatával, amely arra irányul, hogy ,,a bankés tőzsdelovagoknak, az 1914 augusztus 1. óta bevándorolt keleti zsidóknak és egyéb idegen származásúaknak, valamint ezek családainak és családtagjainak egész vagyona, — továbbá bárkinek 1914 augusztus 1. óta háborús, forradalmi, inflációs vagy deflációs nyereség által szerzett vagyontöbblete — a német nép egyeteme javára ellenérték nélkül kisajátítassék." A nagybankok — a Reichsbankkal együtt — haladéktalanul állami kézbe veendők." Összehasonlítja ezeket a követelményeket az orosz szovjet programmjával, továbbá kimutatja azt, hogy a nacionálszocialista párt a szocializáció terén messzebbmenő kívánalmakkal lép fel, mint az 1918-as német forradalmi szocialista párt. A lehetetlen összetételű Reichstag komoly munkára alkalmatlannak bizonyult és ennek következtében egyfelől megnövekedett a Reichswirtschaftsrat befolyása, másfelől pedig a törvényhozás — főútvonalán holtvágányra jutván, — két mellékvágányra terelődött át: a birodalmi elnök és a kormány rendelete alkotására. Jelentőségében a birodalmi elnök szükségA GARATÜREG a légzőszervek megbetegedésének kapuja. Ha fertőzés ellen védekezni akar, használja az orvosilag elismert Panflavinpasztillákat.