Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 5. szám - A német részvény-tervezetnek az előre megállapított tőkét (genehmigtes Kapital) szabályozó 171-177. §-airól

5. sz. 92 vezetést, alkalmazza és elbocsátja a ,,Vorstand'* tagjait, stb. Általánosságban a tervezet 61—83. §-aiban átveszi a német kereskedelmi törvény (az alábbiakban: Törv.) 231—249. §-ainak rendelkezéseit majdnem szcszerint, annyira, hogy a régi szöveg'ben észlelhető hézagoknak pótlásától is eltekint és csak egyes szakaszokban vesz fel újabb rendelkezéseket. Összegezve a T. 61—83. §-aira vonatkozó észrevételeket, azt vélem, hogy általánosságban az egyes felsorolt kifogások figyelembevétele mellett a T. ezen része a mi gazdasági viszonyainknak is megfelelne. Önként értetődik azonban, hogy abban a kérdésben, vájjon nálunk a részvénytársaságoknál a vezetőség a német Vorstand és Aufsichtsrat mintájára kiképzendő igazgatóság és igazgatótanács között megosztassék-e, első sorban gazdasági életünk vezetői lesznek hivatva a gyakorlati élet követelményeinek tekintetbevételével döntő véleményt mondani. Ezek meghallgatása alapján különösen megfontolandó lesz, vájjon a kisebb, pl. az egy millió pengőnél kisebb alaptőkével működő, vagy a tőzsdén nem jegyzett családi részvénytársaságoknak nem lenne-e megengedendő az, hogy alapszabályaikban a Vorstand (igazgatóság) hatáskörét az igazgatótanács által saját kebeléből kiküldendő — a tanácsban kisebbségben maradó — albizottságra ruházzák, arra való tekintettel, hogy kisebb társaságnál a két szervnek külön kiépítése túlterhelésnek jeleníkezhetik, másfelől pedig a kisebb társaságok közgyűlései az igazgatótanács többségének, vagyis az albizottságban helyt nem foglaló tagoknak ellenőrzési és irányító funkciójában maguk is részt vehetnek. A német T.-nél ezen körülményre nem kellene annyira tekintettel lenni, mint minálunk; mert ha Németországban egyes kisebb részvénytársaságok a vezetőség kettéosztását tűlságos terhelésnek tekintik, korlátolt felelősségű társaságokká alakulhatnak át. Nálunk azonban ezen orvoslás nem állana rendelkezésre, mert a korlátolt felelősségű társaság az 1930. évi V. t.-c. 1. §-a értelmében pénzintézeti ügyekkel iparszerűleg nem foglalkozhatik; a nálunk nagy szerepet játszó vidéki pénzintézetek pedig mind a kisebb részvénytársaságok kategóriájába tartoznak és még most is fontos gazdasági szerepet töltenek be, A T. azonban mégis a kisebb és különös jellegű részvénytársaságokra is óhajt figyelemmel lenni és azért 197, §-ában felhatalmazza a birodalmi kormányt, hogy általános rendelettel ilyen társaságokra vonatkozólag a T.-nek az ezen szakaszban felsorolt rendelkezései alól kivételeket engedhessen; jelesül felmenthesse ezen társaságokat az Aufsichtsrat létesítése és fenntartása alól; — ami megfelel a fentemlített.— igénytelen nézetem szerint gyakorlatiasabb gondolatnak. A német részvény-tervezetnek az előre megállapított tokét (genehmigtes Kapital) szabályozó 171—177. §-airól. Irta: Dr, Gold Simon ügyvéd. I. A német részvényjog ezt az intézményt eddig nem ismerte. Az angol-amerikai jog az, 1 mely megteszi a különböztetést a tényleg kibocsátott (issued) és az előre megállapított, engedélyezett (authorized) alaptőke közt. A tőkebeszerzés megkönnyítése és annak az érdekében, hogy gyorsan és könnyen kihasználható legyen a tőkeszerzésre kínálkozó minden alkalom: ez a jogrendszer megengedi, hogy az alaptőkefelemelést az alapszabályok átruházhassák a vezetőségre, bizonyos kauíé: Iák mellett. A kölni 34-ik német jogászgyűlésen dr. Július Lehmann frankfurti ügyvéd tette meg az indítványt, hogy a német jog is engedje meg új részvényeknek ily módon való kibocsátá; sát. Az összes felszólalók azonban (Justizrat Albert Pinner, dr. Georg Solmssen, Prof. Dr. Ernst Heymann) ellenezték ezt és a teljesülés elfogadta Heymannak azt az érvelését, hogy i az angol amerikai részvényjog alapgondolatai nem alkalmasak a német részvényjogba való átültetésre. A tervezet azonban ennek ellenére átvette. Schlegelberger államtitkár egyebek közt ennek is az okát abban adja meg, hogy a modern törvényhozásnak rendeltetése óvatos rendszabályokkal hidat építeni az elmúlt és a mostani idő közt és így nemcsak hivatása, de kötelessége ist megalkotandó új törvényekkel megmutatni az útját a tőke és a munka kibékítésének és új financirozási lehetőségeknek. Ha a jogalkotó itt tétlenül félreállna, úgy elhibázná a hivatását. Quasj sowski min. tanácsos szerint a készleti részvényeket (Vorratsaktien) ki kell küszöbölni, mint az inflációs korszaknak káros teremtményét, de helyettük teremteni kell új tőkebeszerzési lehetőségeket: ezek közt pedig első helyen van az autorizált tőkének megengedése, mely lehetővé teszi minden tőkebeszerzési alkalomnak gyors és egyszerű kihasználását. A tervezet a genehmigtes Kapital intézményét a 171—177. §-okban szabályozza olykép, hogy az alapszabályok a vezetőségnek (Vorstand) megadhatják a felhatalmazást arra, hogy az alaptőke felét meg nem haladó új részvényeket kibocsáthat. Az Indokok szerint a tervezet fenntartja a szilárd alaptőke intézményét, de nem riad vissza a financirozás és tőkebeszerzés új alakulatainak megvalósításától sem. A cél kettős: Belátható időn belül a német gazdasági élet : a külföldi tőkét nem nélkülözheti, az pedig előszeretettel ragaszkodik az általa otthon megszokott befektetési módokhoz, — más-