Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4. szám - Dr. Mautner Dezső - Dr. Glücksthal Andor: A részvénytársaságok nyilvános számadása [Könyvismertetés]

84 KERESKEDELMI JOG 4. sz. peresek, hanem a károsító cselekmények elkövetése idejében részvényesként szereplő jogelődeik jelentkeznek és minthogy a felperesek a jogelődeiket megillető kártérítési jog engedményezését nem igazolták: a fent kifejtetteknél fogva helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a felpereseket az alperesekkel szemben kereshetőségi jog a kereseti alapon nem illeti meg. 69. Részvényeknek syndikátusi lekötöttsége. (P. IV. 813/1930. sz., 1931. március 3-án.) A meghatalmazásnak címzett 3. jelű okirat tartalma szerint a felperes arra ad az alperesnek megbízást, hogy az ő 1000 drb. Bauxit-részvényét az okiratban megjelölt nagyrészvényesek között létesítendő szerződésben 1940-ig syndikátusilag leköthesse azzal, hogy a syndikátusban az alperes képviselje őt. E szerint a megbízás első sorban a felperes részvényei lekötésével járó szerződés létesítésére irányul. A megbízás alapján a felperes részvényeinek syndikátusi lekötése a 3. okiratban szem előtt tartott résztvevőkkel létesült syndikátus keretében a tervezett időtartamra foganatba is ment. Tekintettel már most egyrészt arra, hogy a felsorolt syndikátusi tagok sorában a nagyvállalatok mellett az alperes, mint a syndikátus egyik saját személyében szerződő tagja szerepel, másrészt pedig a 3. jelű okiratban semminő oly irányú fenntartás nem foglaltatik, hogy a felperes bizonyos körülmények közt a syndikátussal a saját személyében juthat közvetlen viszonyba: nyilvánvaló, hogy a 3. okirat ama további tartalma, hogy a syndikátusban az alperes képviseli a felperest, nem tekinthető puszta képviseleti megbízásnak, hanem annak az a kétségtelen értelme, hogy a felperes részvényei az alperes személye által képviselt érdekcsoport keretében vannak syndikátusilag lekötve s így a részvények syndikátusi lekötöttségével elválaszthatatlanul függ egybe azoknak alperes által képviselete. A részvények syndikátusi lekötöttségének tartama alatt tehát a felperes magát a képviseleti megbízást egyoldalúan meg nem szüntetheti s így az ellenkezőnek megállapítására irányuló keresetnek nincs jogszerű alapja. Kényszeregyezség. 70. A semmis ügyletről adott váltók közvetlenül a felek közt semmi részükben nem érvényesíthetők. (P. VII. 7164/1929. sz. a. 1931. január 27-én.) A fellebbezési bíróság az eljárási szabálysértés nélkül megállapított tényállás alapján az ítéletben erre vonatkozóan felhozott egészben helytálló indokolással jogszabálysértés nélkül jutott arra az eredményre, hogy a keresettel érvényesíteni kí\ánt váltók alapjául szolgált, az F/l. alatt csatolt okirat tartalma szerint történt megállapodás a felperes javára a kényszeregyezségi hitelezőkkel szemben külön előnyt nyújtott s ezért az 1410'1926. M. E. sz. rendelet 78. §-a értelmében semmis, tekintet nélkül arra, hogy e megállapodás a kényszeregyezségi hitelezőkre vagyoni hátránnyal járt-e és hogy a kényszeregyezségi adósok vagyonát kevesbítette-e vagy sem. A semmis ügyletre adott kereseti váltók a közvetlen szerződő felek között, a felperes^ részéről az alperesek ellen a fellebbezési bíróság helyes ítéleti döntése szerint — nem érvényesíthetők s nem szolgálhat az alperesek fizetési kötelezettségének a kereseti követelés tekintetében megállapítására alapul az alperesek által a kényszeregyezségi eljárás befejezése utáni időben kért fizetési halasztás és teljesített részfizetés sem, mert ezzel a semmis ügylet joghatályossá nem válhatott és pedig annál kevésbbé, mivel az ügylet semmiségét kimondó rendeletszakasz második bekezdése az ilyen semmis ügyletre történt teljesítés visszakövetelhetéséről is kifejezetten rendelkezik. A semmis ügyletben vállalt kötelezettség teljesítése semmi részében sem követelhető s ezért nem állhat meg a felperes felülvizsgálati kérelmének az az érvelése, hogy az alperesek a kényszeregyezségi hányadnak megfelelő teljesítésére minden körülmények között kötelezendők. A bpesti kir. ítélőtábla cégügyi határozatai. 9. A kir. ítélőtábla az elsőbíróság végzését megváltoztatja és a fent nevezett részvénytársaság felhívását mellőzi arra vonatkozóan, hogy alapszabályait oly intézkedéssel egészítse ki, amely megállapítja, hogy mi történjék akkor, ha a közgyűlésen a részvényesek szavazatai egyenlően oszlanak meg. A K, T. 157. §-ának 8. pontja a részvénytársaságot kötelezi, hogy alapszabályaiban a közgyűlési határozatok hozatalának módját állapítsa meg. A felfolyamodó részvénytársaság alapszabályai ebben az irányban azt az intézkedést tartalmazzák, hogy a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait. A többség döntő jogának ily megállapítása a részvényesek szavazó jogának szabályozásával egybevetve a határozathozatal módjának megállapítását magában foglalja, következésképen a K. T. 157, §. 8, pontjának említett rendelkezése nem nyújt alapot arra, hogy a bíróság a felfolyamodó részvénytársaságot alapszabályainak kiegészítésére kényszerítse. De a jogbizonytalanság elhárításának érdekére, vagy a gyakorlati szükségre utalással nem kötelezhető a felfolyamodó részvénytársaság arra sem, hogy a szavazategyenlőség netán bekövetkező esetére a többség döntő jogának szabályától eltérő szabályt alkosson, mert nem lehet bizonytalanság a tekintetben, hogy szavazategyenlőség esetében szavazattöbbség hiányában nem jön létre határozat s mert ilyenkor, ha a határozathozatal tárgya oly kérdés, amelyről a közgyűlésnek okvetlenül határoznia kell, a gyakorlati megoldás módjának az tekintendő, hogy a részvényesek a részvénytársaság törvényszerű működése érdekében maguk keresik és találjak meg azt az utat, amelyen a szükséges határozathozatal tekintetében a szavazategyenlőség elkerülhető, vagy megszüntethető. (P. VI. 14.238/1930,40. sz. a. 1931. jan. 22-én.) Felelős kiadó: DR. SZENTÉ LAJOS. DUNÁNTÚL KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT