Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4. szám - A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdése

4. sz. KERESKEDELMI JOG 75 A csődtörvény javaslat miniszteri indokolása I és országgyűlési tárgyalása — sajnos — rendelkezésemre nem áll. Ennek hiányában hivatkozom a joggyakorlatra. A Kúriának 3628 892. és 81 901. számú ítéleteiben az ingókra nézve szerzett zálogjogra következőket olvassuk: ,,A csődnyitást megelőzőleg 8 hónappal s illetve 6 hónapon túli időben foganatosíttatván közadós ellen a végrehajtás, valamint eme végrehajtás a csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdésénél fogva megtámadhatlan, úgy az ezen végrehajtás folyományaként, habár már a csődnyitás előtti 6 hónapon belül történt fizetés sem támadható meg." Kétségtelen, hogy az ingatlanoknál a végrehajtási zálogjog bekebelezése, illetve a végrehajtási jognak a már előbb szerzett feljegyzése egyenlő hatályú az ingókra foganatosított végrehajtás által szerzett zálogjoggal. A Kúriának fenti álláspontja tehát az ingatlanokra szerzett zálogjogra is megáll. Hivatkozom továbá a Kúriának a Polgári Jogi Határozatok Tárában 679. számú Rp. 915 5563. számú felvett elvi jelentőségű határozatára, mely szerint: ,,A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott 6 hónap nem anyagi jogi ha- 1 tályú elévülési időfolyás, hanem a megtámadásra engedélyezett leghosszabb határidő, melynek meghosszabbítása a feleknek megegyező akaratelhatározása alól annál kevésbbé van elvonva, mert a 6 hónap lefolyása, mint a megtámadást kizáró ok a hitelező javára szolgál, aki ellenkező tilalom hiányában erről a kedvezményről le is mondhat Ebből folyik, hogy az utóbb csődbejutott adós és hitelező érvényesen megállapod- : hatnak abban, hogy bekövetkezendő csödnyitás esetében a közadósnak a csődnyitást 6 hónappal I megelőző időben teljesített jogcselekményei az egyén törvényes előfeltételek fennforgása esetében szintén megtámadhatók lesznek-" A Kúria által elbírált jogesetben a hitelező : csődnyitási kérvényt is beadott. Ha tehát a csödnyitási kérvény beadása egymagában elegendő volna a megtámadásra, bár a közadós jogcselekvénye a csődnyitást 6 hónappal megelőzőleg történt, úgy kétségtelenül a Kúria kizárólag és csak azzal indokolta volna meg határozatát, hogy joga volt a csödtömeggondnoknak a megtámadásra, mert a közadós ellen a csödnyitási kérvény be volt adva. Nem magyarázta volna meggyőzően és hosszasan, hogy a 6 hónap lefolyása, mint a megtámadást kizáró ok a hitelező javára szolgáló kedvezmény, mellyel nem tartozik élni és erről le is mondhat, amint ez a Kúria közölt jegeseténél fennforgott. Ugyanezen álláspont tűnik ki a Kűriának 8526 902. és 472 903. számű ítéleteiből, melyekben következőket mondja: ,,A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdésében említett 6 havi határidő megállapításánál nem ,,a csődnyitási kérvény beadásának ideje", hanem kizárólag és csakis .,a csödnyitási időpontja" az irányadó. A Kúria határozataiban is a súlypontot a csődnyitás idejére, — tehát a formális csőd időpontjára teszi, A kereskedelmi és gazdasági jogbiztonság, valamint a jóhiszemű forgalomba vetett hit is megkívánja, hogy a jogcselekmények, a jogügyletek megtámadhatlanságának határideje biztosíttassék, anélkül, hogy a csődtörvénynek az az alapvető elve megsértetnék, hogy a csődben a hitelezők egyformán részeltessenek. Az actio Pauliánából kifejlődött megtámadási kereset is ezt az elvet a hitelezők érdekében kívánja érvényesíteni. De már az actio Pauliánánál — tehát 2000 év előtt — is azt láttuk, hogy a kereset — .^gy annus utilis" — alatt elévül. A csődtörvény 29. §-a a közadósnak dolosus (in fraudem creditorum) kötött ügyleteinél kimondotta, hogy határidő korlátozása nélkül megtámadhatók (29. §.). Viszont a többi ügyletek megtámadhatóságára határidőt tűzött ki (27., 28., 37. §§.). Míg a 27. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésével harmadik személynek érdekében jóhiszeműségre való tekintet nélkül is intézkedett. Számítva arra, hogy a csődnyitási tárgyalások évekig elhúzódhatnak, amint a mi jogesetünknél megtörtént, hogy a csődnyitási kérvény beadása és a csőd elrendelése között majdnem másfél év mult el. Azonban ezáltal harmadik személyek jogviszonyai éveken keresztül bizonytalanságban nem maradhatnak. Véleményem szerint a törvényhozó e rendelkezésénél teljesen feleslegesnek tartotta ,.a csödnyitási kérvény beadásának" esetét is felhozni, mert ezt az előfeltételt, mint a nem kereskedőknél a materiális csőd kezdőpontját, mint szükséges előfeltételt természetesnek tartotta és csupán a kereskedelmi csődügyekben, — amelyeknél a materiális csőd fennforgása kevesebb rigorozitással is igazolható, — tartotta szükségesnek ,,a fizetések megszüntetésének" rendelkezését belevenni. Mindenesetre célszerűbb lett volna az utolsó bekezdést eképpen kifejezni: ,,Az itt felsorolt jogcselekvények meg nem támadhatók, ha a csődnyitást 6 hónappal megelőzőleg keletkeztek." Az űjabb törvényhozásoknál már ezt látjuk. A mi csődtörvényünk után 1884. évben hozott osztrák csődtörvény 6. §-ának 3. bekezdése ekként intézkedik: ..Ilyen jogcselekvény meg nem támadható, ha a csődnyitást megelőzőleg 1 évnél korábban eszközöltetett." (Itt a mi 6 havi határidőnk egy évben van meghatározva.) Míg a későbbi — 1887. évi horvát csődtörvény 8. §-a, melynek megalkotásánál — Trianon előtti szoros közjogi kapcsolatainknál fogva — a mi csődtörvényünk intézkedései kétségtelenül figyelembe vétettek, szabatosan és világosan beszél, amidőn kimondja: ,,Jogcselekvények, melyek a csődnyitást 6 hónappal megelőzőleg történtek . . . meg nem támadhatók." De véleményem támogatására az 1877. éri német birodalmi csődtörvény 26. §-át (nov. 33. §.) idézem, mely szerint: ,,Jogcselekvények, melyek a csődnyitást 6 hónappal megelőzőleg történtek, — a fizetések megszüntetéséről való tudomás okából meg nem támadhatók." Ennek tartalma úgyszólván a mi csődtörvéA GARATÜREG a légzőszervek megbetegedésének kapuja, Ha fertőzés ellen védekezni akar. használja az orvosilag elismert Panilavinpasztillákat.