Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 2. szám - A biztosítás egységes fogalma. III. (2. r.)

30 KERESKEDELMI JOG 2. sz. szükségletek mértékéhez képest vetik ki, ami a mai kölcsönös biztosító társulatoknál már nem szokásos. Azonban abban az esetben is, ha a járulékot szintén előre fizettetik (épp olyan matematikai alapon, mint a díjat), még mindig megmarad az a belső különbség, hogy kölcsönös biztosításnál a biztosított egyben biztosító is. A díj felett a biztosító nem rendelkezhetik szabadon, mert azt azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy belőle fogja szolgáltatásának fedezetét megteremteni. Ezért osztják a biztosítók üzemtechnikailag a díjat két részre. Az egyik rész a biztosító által vállalt kockázat matematikai ellenértéke (prime pure), a másik a biztosító üzemi, üzletszerzési, kármegállapítási stb. költségeinek fedezetét és hasznát jelenti (chargement). A biztosítási díj magassága a kockázattól függ. Különböző kockázatnak különböző a díja. A díj azonban sohasem érheti el vagy közelítheti meg a kockázat támasztotta szükségletet, mert ebben az esetben maga a biztosítás válik céltalanná. A díjbefizetés lehet önkéntes (a szerződéses biztosításnál) vagy kényszerű (a szociális biztosításnál). b) A biztosító szolgáltatása lehet a beállott kár megtérítése avagy meghatározott összeg fizetése. Ez létesít lényeges különbséget a dologbiztosítás és főleg az életbiztosítás (összegbiztosítás!) között. Dologbiztosításnál a szolgáltatás nagysága mindig a biztosítási esettől okozott kár nagyságától függ. Ideális az, ha a kár teljes fedezetet nyer; közömbös lévén, hogy a kár megtérítése készpénzzel, a dolog helyreállításával stb. történik. Többet, mint a tényleges kár megtérítését a biztosított nem követelhet. Tehát a biztosítás nem lehet a nyerészkedés módja, mert ellenesetben a biztosítottnak egyenesen érdeke volna a kár bekövetkezése.12 Életbiztosításnál a kártérítés gondolata háttérbe szorul. Itt a biztosító szolgáltatása előre van megállapítva. Teljesen független az esetleg bekövetkező kár nagyságától; sőt akkor is követelhető, ha az esemény kárt nem is okoz. Éppen ezért itt a szolgáltatás összegét a felek teljesen szabadon állapíthatják meg (a „túlbiztosítás" tilalma itt nem áll fenn). További lényeges különbség a biztosító szolgáltatása tekintetében is a dolog és összegbiztosítás között, hogy amíg dologbiztosításnál a biztosító szolgáltatása csak eshetőség és így igen sok biztosításnál el is maradhat, addig az életbiztosításnál feltétlenül bekövetkezik. u ,,Were this not so (t. i. hogy a biztosításnak nem lehet a nyereség célja), the two parties to the contract wonld not have a cornon interest in the preservatiom of the thing imsured and the contract would create a desire for the happening of the event imsured against" (Porter-Morgan: 2. 1.). Hogy a biztosító szolgáltatásának fedezete a díj és komoly biztosításról ott nem is beszélhetünk, ahol a biztosító elmulasztja a díjakból megfelelő tartalékok alkotását, arról már megemlékeztünk.111 3. A biztosítás önálló ügylet faj. Tehát nem lehet biztosítást megállapítani minden olyan esetben, amidőn valaki magára vállal valamely kockázatot. Ez önmagában még nem biztosítás, ha különben hiányzanak a biztosítás egyéb alkotó elemei. A biztosítás nem lehet egy más szerződés függvénye, hanem mindig önálló művelet. „Nincs hallgatag, lappangó vagy öntudatlan biztosítás: az ember nem biztosíthatja magát anélkül hogy tudná, anélkül hogy akarná" (Hémard: I. 46. p.). Nem biztosítás tehát az, ha pl. az építész 10 éven át magára vállalja az épületben beálló károk rizikóját, a fuvarozó a fuvarozás tartamára magára vállalja az árúkat érhető veszély kockázatát, a bizományos del eredére felelősséget vállal stb. Nincsen azonban kizárva, hogy a biztosítás kombináltassék más szerződéssel, pl. az ujságelőfizetéssel vagy fuvarozással. Ilyen esetekben azonban a biztosítást külön kell venni és nem lehet azt mondani, hogy az uj ságelőfizetés magábanfoglalja a biztosítást is. Helyesen mutat reá Hémard arra is, hogy nem helyes dolog bizonyos intézmények és szerződések hatását vagy alkotóelemeit a biztosítás segítségével megmagyarázni akarni. Pl. azt mondani, hogy a kétes követelések tartaléka tulaj donképen biztosítási díj, vagy hogy a kötelezettség nélküli forgatmány biztosítás az intézvényezett fizetésképtelensége esetére stb., mert ha lehet is bizonyos esetekben analógiát vagy hasonlóságot a biztosítással felfedezni, ez még nem lehet alap az azonosításra.14 4. Biztosításról nem beszélhetünk ott, ahol hiányzik a tervszerűség, tehát ahol nem érvényesül a) a kölcsönösség, b) a kármegosztás és c) az üzemnek statisztikai és matematika . alapokra helyezése. ad a) A biztosítási jogászoknak nagy hibája, hogy a biztosításban csupán két személy (a biztosító és a szerződő fél) jogviszonyát látják. Mert a biztosítás gondolata csak akkor valósulhat meg, ha a veszélyeztetetteknek minél nagyobb tömege tömörül közösségbe; tehát a biztosítottak kölcsönösen támogatják egymást a biztosítási eset beállása esetére. Az izolált biztosítási ügylet nem biz13 „Der Versicherer gewáhrt grundsátzlich die Versicherungsleistungen nicht aus einem in anderer Weise als duroh Práffnieneinnahrne beschaften Vermögen, eines anderen Vermögens bedarf er nach dem Rechtsbegriff überhaupt nicht." (Wörner: 33. 1.) 14 V. ö. Hémard I. 46. p. és Níiiller—Erzbach II. 661. 1., aki az önállóságot nem minősíti a biztosítás fogalmi alkotó-elemének.