Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 1. szám - 50 éves a Magyar Jogászegylet

1. sz. KERESKEDELMI JOG 21 3. hogy a Kúria álláspontja nyilvánvalóan azon a megfontoláson alapszik, hogy a 68300/1914. I. M. sz. rend. 32. §-a alapján a cégbíróság a részvénytársaságot hivatalból is felhívhatja a törvénynek meg nem felelő alapszabályok módosítására. Ad. 1. meg kell állapítanunk, hogy ismételt átolvasás után seim sikerült reá jönnünk, hogy az indokolásnak melyik az a része, amelyből szemlecikkünk helytelensége, illetőleg az, hogy a „Kúria ilyet nem mondott ki" — „kitűnik". A 2. alatti érvvel természetesen nem óhajtván vitába bocsátkozni, a csupán annyit jegyzünk meg, hogy a magunk részéről nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az említett jogszabályt — akár csak analógia formájában is — a K. T. 174. §-a szerinti megtámadási joggal összefüggésbe hozzuk. Ez a megfontolás nem kevesebbet jelentene, mint azt, hogy a törvényellenes közgyűlési határozatot időbeli korlátozás nélkül, bármikor bárki megtámadhatná! Hogy a Kúriát ez a megfontolás vezette volna, az — igénytelen nézetünk szerint — távolról sem nyilvánvaló. Időközben egyébként, lapunk 1929. november l.-i számában megjelent Dr. Fenyves Bélának: A megtámadási jog jogi természetéhez c. cikke, amely a szóbanforgó ügyben hozott alsóbírósági döntéseket is ismerteti. Ezeknek egybevetéséből nyilvánvaló, hogy a Kúria a szóbanforgó álláspontot elvi éllel kívánta leszegezni. A szerkesztő. < 50 éves a Magyar Jogászegylet. December 15-én, délelőtt ünnepi közgyűlésen emlékezett meg a Magyar Jogászegylet fennállásának 50 éves fordulójáról. — Ezen az ülésen megjelentek az országgyűlés felsőháza, képviselőháza, az igazságügyminiszter képviselői, a legfelsőbb bíróságok kiküldöttei és képviselői, az összes egyetemek és jogakadémiák, az ügyvédi kamara, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a rokon egyesületek képviselői. A budapesti ügyvédi kamara dísztermét zsúfolásig megtöltő közönséget Szászy Béla igazságügyi államtitkár, a Jogászegylet elnöke üdvözölte, aki elnöki megnyitójában a jog eszméjének örökéletűségét és erkölcsi erejét fejtegette, mondván, hogy a Magyar Jogászegylet akkor tölti be tradicionális hivatását, ha a humanizmussal telt nemzeti jog szellemét juttatja diadalra. Hatalmi tényezők és győztes forradalmak gyakran az erőszak szolgálatára kényszerítik a jogot — mondotta. — Ezt a szerepet az eszményi jog sohasem vállalhatja, mert a jog eszméjét nem lehet szolgálni jogtalanságokkal, és a jognak nem az erőszakot, hanem az igazságot kell szolgálnia. — Az erőszak a jogtalanságot sohasem teheti joggá. Dr. Illés József egyetemi ny. r. tanár ünnepi beszédében, megemlékezett arról, hogy 25 évvel ezelőtt a Jogászegylet első negyedszázados jubileumán is ő számolt be az egylet működéséről; a gondviselés különös kegyelmének tudja be, hogy az 50 éves működés jelentőségének meghatározása is az ő kedves feladata lehet. — Visszapillant az egylet működésének egész könyvtárt kitevő tudományos művekben megjelenítő munkásságára, — amelyek az ünnepi kiadványban az egylet agilis titkárait, Dr. Kollár László és Dr. Zehery Lajos állítottak össze tudományos rendszerben, világosan áttekinthető kimerítő csoportosításban —; megállapítja, hogy Magyarország utolsó 50 esztendejének jogfejlődésében nem volt olyan jogi kérdés, amelynek megoldásánál a Jogászegylet közre ne működött volna. A törvényelőkészítés munkájából ép úgy kivette részét, mint a törvénymagyarázat terén segítségére sietett a mindennapi életnek és nem zárkózott el a tisztán tudományos elméleti kérdések alapos vizsgálatától sem. Kegyelettel emlékezett meg az egylet horizontális képességű elnökéről, Vavrik Béláról, lebilincselő színekkel rajzolt róla éles vonású aroképet, mint jogtudósról, mint bíróról és mint kodifikátorról. Megfestette szinte beszédes háttérként a jog univerzalitását, amelyben felcsendültek a klasszikus jogászok remekei s amelyből lenyűgöző erővel emelkedett ki a magyar nemzeti jogrend ősi szelleme, s a nagy magyar jogásznak, Werbőczynek századokra ható jelentősége. — Párhuzamot vont a magyar történelem szomorú korszakai között, s a meggyőzés eleven erejével állapította meg, hogy a kataklizmákból egyetlen fegyverünk, a jog szabadított ki a jogélet szellemóriásainak segítségével. Ez a gondolat — amelynek rendszerében szinte a kodifikáció filozófiáját öntötte tömör egységbe — átvezette a magyar kodifikáció főproblémájának, a magánjogi kódex megalkotásának elemzéséhez. Szükségszerűen tért ki arra, hogy a nagyszerű 1913— 1915.-i parlamenti életben mint előadónak milyen szerepe volt, hogy elméleti és gyakorlati munkássága mennyire összeforrott a kódexszel, és most, a grandiózus mű életének újabb fordulatában megrázó erővel csendíti meg a mementó harangszavát, amelynek fel kell figyelnie az ideiglenes határokon túl fejlő jogélet helyzetére s óvakodni kell attól, hogy indokolt szükség nélkül sietett alkotással mi magunk siessünk az ideiglenes, ingó határkövek megszilárdítására. Nincs nagyobb összetartó erő, mint a jog cohaesiója és nincs nagyobb elválasztó hatalom, mint amit a jog maga alkotott. Nyomatékosan hangsúlyozza azonban azt, hogy a nagy mű továbbképzésének nem szabad szünetelnie, meghajtja az elismerés zászlóját a mű előkészítői, különösen Szászy Béla igazságügyi államtitkár előtt, de a meggyőződés tüzétől áthatott érveléssel fejti ki, hogy munka végleges megalkotása arra a nemzedékre vár, amelynek izzó magyar talajon kisarjadzott jogérzetét széles látókörökkel elmélyítette a megváltozott világ minden vonatkozásának élményszerű ismerete. Az elmúlt félszázadon át a Magyar Jogászegylet hűségesen dolgozott a nagy áttekintésű jogásznemzedék nevelésén és szívből kívánja az illusztris előadó, hogy a mostani súlyosabb időkben és a még eljövendő 50 esztendőben folytathassa megkezdett nemzeti munkáját. A Magyar Jogászegylet közgyűlése. A Magyar Jogászegylet az elmúlt évben rendszeres előadás-sorozatot tartott a Magyar Polgári Törvénykönyvnek immár a képviselőház előtt fekvő javaslata fölött. Az előadások a magyar jogászközönség szokatlanul nagy,' a javaslat óriási horderejének megfelelő érdeklődése mellett folytak le. — Annál meglepőbbek voltak Védekezzék spanyolnátha, torokgyulladás és meghűlés ellen Panflavin-pasztíllákkal. Kiváló szaktudósok melegen ajánlják.