Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 12. szám - Voting trust

250 KERESKEDELMI JOG 12. sz. élethez idomítani és hiányait pótolni. Itt is a vál­lalat védelme a legfontosabb feladat, mert ez magában foglalja egyéb jogos érdekek védelmét is. A vállalat érdekvédelme teszi szükségessé a szervezeti reformokat, a kisrészvényes hatható­sabb oltalmát és új finanszírozó eszközöknek megteremtését. — Az új német részvényjogi ter­vezetnek a finanszírozást illető főbb újításai kö­zül foglalkozott az autorizált alaptőkével és ki­mutatta, hogy a német javaslat autorizált alap­tőkéje nem tartalmaz többet, mint az ő terveze­tének 155—156. §§-ai. A német autorizált alap­tőke csak igen szűk körben érvényesülhet és az angol-amerikai jog autorizált alaptőkéjéhez alig hasonlítható. Hasonló szűk körben vette át a tervezet a szavazatnélkülí elsőbbségi részvények intézményét is, melyek az alaptőke egynegyed részét meg nem haladhatják, holott Amerikában sokszorosai a törzsrészvényeknek. Az új részvé­nyekre való elővételi jog törvényes biztosítása a kisrészvényes hathatós oltalmát jelenti, kinek nem a vállalat irányítása, hanem vagyonjogai­nak védelme fontos. A német tervezet túlnyomó részben előadó 1926-ban publikált tervezetének reformgondolatait valósítja meg és mindkét ter­vezetet a pozitív részvényjogi politika irányítja: a részvényjognak az élethez való idomítása és a részvénytársaságok védelme. Voting trust. A német részvényjogi reform­tervezet az angol-amerikai részvényjog intézmé­nyeire irányította a jogi és közgazdasági körök figyelmét. Erős irányzat követelte ezeknek az intézményeknek a német jogban való meghono­sítását, nyilván a külföldi tőkebehozatal növe­lése céljából. Mert hiszen a külföldi tőkés ott helyezi el legszívesebben pénzét, ahol a hazai­hoz hasonló jogintézményeket talál. A tervezet által (bár szűk keretek közt) akceptált intéz­ményeket lapunk októberi és novemberi számá­ban dr. Reitzer Béla ismertette,1 én itt a voting trustot kivánom röviden vázolni, melyet ugyan a német javaslat nem vesz át, de Amerikában igen elterjedt. A „trust" szó nálunk legelterjedtebb értelmé­ben a tőkekoncentráció egyik faját jelenti, a kartelek és koncernek mellett. Eredeti és az angol nyelvben ma is domináló jelentése azon­ban kb. a német „Treuhand" szóéval azonos; trustee pedig bizalmi embert (Treuhánder) je­lent. Ezen a régi angol jogintézményen alapul a voting trust intézménye is, melynek lényege az, hogy a részvényes a szavazó jogát egy vagy több bizalmi emberre (vagy társaságra) ruházza át, míg a vagyoni jogok, elsősorban az osztalék­jog, a részvényest illetik. Ez tehát nem tévesz­tendő össze a szavazatnélküli részvényekkel, melyeknél a részvényest szavazójog egyáltalá­ban nem illeti meg, továbbá a feltételes szavazó­jogot biztosító részvényekkel, melyeknél a tulaj­donost szavazójog csak akkor illeti meg, ha nem kap osztalékot. A voting trustnél a lényeg a sza­vazójognak különválasztása és egy trusteere való átruházása. A részvényes részvényét a bizalmi embernek (rendszerint banknak) átadja, aláírja a szavazójog átruházásáról szóló szerződést, amely a szavazójog gyakorlásának terjedelmét és az át­ruházás tartamát szabályozza; az átadott rész­1 ,,A német részvényjogi reform irányelvei". vényekért ú. n. voting trust certificate-et kap, amelyet a tőzsdén jegyeznek és amely épp olyan forgalomképes, mint maga a részvény. Ez az in­tézmény ma már az Egyesült Államoknak min­den államában részben törvényileg, részben a bírói gyakorlat útján el van ismerve és közgaz­daságilag óriási fontosságú. Célja lehet a társa­ságoknak szanálása oly módon, hogy a részvé­nyesek egy elismert szakemberre ruházzák átasza­vazójogukat és így lehetővé teszik számára a tár­saság irányítását és talpraállítását. A cél lehet a jól bevált vezetés kontinuitásának a biztosítása is. De leggyakrabban a cél a szétszórt és így elfor­gácsolódott szavazójogoknak az egyesítése és az egyesített szavazójogokkal a vállalat ügyvitelé­nek befolyásolása. Ez az intézmény tehát a kis­részvényeseknek a védelmét is szolgálja, akik nem tudnak elmenni a távol helyen tartott köz­gyűlésre, de rendszerint nem is akarnak elmenni, mert hiszen a szervezett részvényescsoporttal szemben úgy sem tudnának a közgyűlésen érvé­nyesülni. De szavazójogaiknak egy megbízható és az üzleti életben jó névvel biró szakemberre vagy társaságra való átruházása által befolyásra tudnak szert tenni a vállalat vezetésére és így esetleg elérhetik azt, hogy a szervezett kisebb­ség uralma a többség megszervezése által meg­szűnjék. De másrészről ez az intézmény nagy hatalmat ad a trustee kezébe. Az átruházás visz­szavonhatatlan és a szavazójog gyakorlásából eredő kárért a trustee csak szándékos károsítás esetén felel. így ő az átruházás tartama alatt va­gyoni kockázat nélkül irányíthatja a vállalatot és ezáltal nagy jövedelemre és a gazdasági életben vezető pozícióra tehet szert. A trustee-k vissza­élései ellen a leghathatósabb oltalmat a publici­tás nyújtja, úgyhogy ilyen voting trustök szerve­zése csak a legjobb hirü bankoknak sikerül. A voting trust nagy közgazdasági jelentőségét jellemzi, hogy ily alapon szervezte meg Rocke­feller a Standard Oil Companyt is. A tömörülni szándékozó részvénytársaságok részvényeinek szavazójogát a részvényesek a Rockefeller veze­tése alatt álló bizalmi csoportra ruházták át. A részvényekért trust-certificate-eket kaptak, me­lyek azonban egyformák voltak és nem derült ki belőlük, hogy mely társaság részvényeiért adat­tak, így azok, akik azelőtt csak az egyik társaság részvényesei voltak, most az egész trust- részvé­nyesei lettek és közöttük az összes vállalatok nyereségének átlaga került, mint osztalék, szét­osztásra. A vezetés azonban tisztára a szavazó­jogot gyakorló trustee-k kezébe került. — A trustök erőszakoskodásai azonban életre keltet­ték az antitrust-mozgalmat, melynek során a Standard Oil Co. is bíróilag feloszlatott. — A vo­ting trust intézménye azonban továbbra is virág­zott és ma is például J. P. Morgan nagy hatalmát részben ennek köszönheti. 2 Hundhausen: Voting Trusts in der Effektenfi­nanzierung der Vereinigten Staaten, Bankarchiv, 1930. okt. 1. sz.; Cushing: Voting Trusts, New-York, 1927; Schmey: Aktié u. Aktionár ím Recht der Vereinigten Staaten, Marburg i. H„ 1930; Cook: The Principles of Corporation Law, Michigan, 1925. 351—355. o.; Lief­mann: Kartelle, Konzerne u. Trusts, 7. Aufl., 203— 204. o. 3 Értve itt „trust" alatt az egész vállalatkomplexu­mot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom