Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 1. szám - Márkacikkek oltalma

8 KERESKEDELMI JOG í. sz. szemben következett be, a jelzálogjog járulékos természeténél fogva erre is mind a tulaj donos, mind a későbbi jelzálogos hitelező hivatkozhatik. 4. Az árverési moratórium. A végrehajtási eljárási rendelet 14. §-ának utolsó bekezdése a végrehajtási jog szerzésekor meglévő ranghelyfeljegyzés hatályának tartama alatt az árverés megtartását tiltja. Ezt a rendelkezést amely a gyakorlati életben bizonyos aggodalmakat váltott ki, úgy értelmeztem, hogy a Jt. 17. §-ában említett feljegyzés esetére vonatkozik, jóllehet zárójelben a Jt. (sajtóhiba folytán It.) 19. §-ára hivatkozik. Ily értelmezés mellett a rendelkezés ratiója az volna, hogy lehetővé tegye a feljegyzést rendelő végzés birtokában lévő hitelezőnek a bekebelezés mellőzését, az ellenszere pedií az lenne, hogy, aki az ingatlan árverését kívánja szorgalmazni, felkutatná a végzés birtokában lévő hitelezőt, aki a végrehajtás foganatosításáról értesülve bizonyára sietne jogállását a jelzálogjog bejegyeztetése útján biztosítani, amivel egyszersmind az árverés tartásának akadálya is elhárulna. A helyreigazító rendelet a betű sajtóhibát kijavította, a 19. §-ra hivatkozást azonban tudatosan megismételte. Ez a rendelkezés értelmezése szempontjából lényeges változást jelent. Nevezetesen a rendelkezés ratiója most már a következő lehet: A Jt. 17. §-a alapján a tulajdonos utolsó pillanatban is egyoldalú kérelemmel előidézheti a feljegyzést és a végzést magánál tarthatja. Ez tehát az árverés hat hónapos elhalasztására nyújtana módot. Más a helyzet a Jt. 19. §-ának esetében. Ahhoz ugyanis, hogy a tulajdonos a Jt, 19. §-a alapján kérjen feljegyzést, szükséges, hogy valamelyik jelzálogos hitelezőjét önként, egyéb vagyonából kielégítse. A ranghellyel rendelkezés jogának meghiúsítását jelentené, ha az ilyen tulajdonost ettől a jogtól az árverés gyors megtartásával el lehetne ütni és a későbbi jelzálogos hitelezőknek a Jt. által megelőzni kívánt előrelépését lehetne előidézni. 5. Végrehajtás útján kielégítés haszonvételből. A Jt. 12. §-a értelmében a jelzálogjog megszűnik, ha a hitelező oly tárgyból, amelyre a jelzálogjog kiterjed, végrehajtás útján kielégítést kap. Figyelemmel különösen a végrehajtási rendelet 33. §-ának arra a rendelkezésére, hogy a haszonvételre foganatosított végrehajtás esetében lejárt követelésére minden jelzálogos hitelező kaphat kielégítést, áll ez arra az esetre is, ha a jelzálogos hitelező a haszonvételből kap végrehajtás útján kielégítést. A jelzálogjog ilyen esetbei az eredményes gyakorlás következtében szűnik meg és így védhető az az álláspont, hogy a jelzálogjog megszűnését ranghellyel rendelkezés sem követheti. Igaz ugyan, hogy a haszonvételre vezetett végrehajtás a ki nem elégített jelzálogos hitelezőknek az állagban mutatkozó fedezetét nem érinti és így a jogállásukat a ranghellyel rendelkezés sem sértené, de lehet úgy érvelni, hogy ugyanazon a ranghelyen végrehajtás útján kétszer kielégítést nem lehet keresni és így nem lenne ratiója a haszonvételből kielégített jelzálogjog ranghelyén új jelzálogjog alapítását megengedni. Ennek az álláspontnak az alapján állva felmerül az az átmeneti kérdés, vájjon akkor síncs-e ranghellyel rendelkezésnek helye, ha az 1925 : XV. t-c. életbelépése után bejegyzett jelzálogos követelés még a Jt. életbelépése előtt kapott a haszonvételből végrehajtás útján kielégítést, de a jelzálogjogot — a végrehajtási rendelet 33. §-a utolsó bekezdésének megfelelő szabály hiányában — nem törölték. Fontos ez a kérdés különösen akkor, ha a kielégített követelések biztosítéki jelzálogjog keretébe tartoztak, mert ettől függ az is, hogy a bejegyezve maradt keret megtelhetik-e újból követelésekkel. Azt hiszem, hogy a korábbi jogunk szerint, amelyben csak az árverés esetére volt törlést rendelő rendelkezés (Vht. 182. §.) s amely szerint ehhez képest a haszonvételből kapott kielégítés esetében is a Tkr. 155. §-a alapján kellett a törlést szorgalmazni, a helyes megoldás az, hogy a Jt. életbelépése előtt a haszonvételből kielégített, de 'nem törölt jelzálogjog ranghelyével az életbeléptető rendelet 11. §-ának korlátai közt rendelkezni lehet. E mellett szól, horfy a hivatalból való törlést rendelő végrehajtási rendelet 40. §-a a visszaható erőt a korábbi kielégítések tekintetében kizárja és nem lehet visszaható erőt tulajdonítani a kielégítés anyagi jogi következményeit szabályozó Jt. 12. §-ának sem, hiszen az Optk-nek a kielégítés idején hatályban volt 469. §-a a megszűnést egyedül a telekkönyvi törlés esetére mondta ki. Márkacikkek oltalma* Irta: Szenté Lajos ügyvéd. Hogy az árú külső megjelenése, csomagolása a forgalomban mily nagy jelentőségű, elég ha a márkacikkek nagy jelentőségére rámutatunk. A márkacikkek nem azonosak a védjegyes árukkal. Márkacikkek alatt oly védjegyes vagy nem védjegyes árukat értünk, amelyeket a gyáros rendszerint ugyanoly módon, ugyanabl'an a minőségben és megjelöléssel vagy kiállítási formában hoz forgalomba és amely* Részlet szerzőnek az Iparvédelmi Egyesületben dec. 5-én tartott és különlenyomatban is megjelent előadásából.