Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 11. szám - A letéti ügylet hiteljogi vonátkozásai

11. sz. KERESKEDELMI JOG 227 viszont csak szó arról, hogy a letéteményes a culpa levisért nem felel. Egyébként a szerződő felek a felelősség mértékét szabadon állapíthatják meg. Ha az ügylet a letéteményes részéről képez kereskedelmi ügyletet, úgy a rendes kereskedő gondosságával őrzendő a dolog.6 Casusért elvileg nem felelős a letéteményes. Viszont azonban ez is kiválthatja a letéteményes felelősségét az általános magánjogi elvekből kifolyólag ha a letett tárgyat felhívás dacára nem adja ki, ha azt engedély nélkül használja és az esetleg szerződésileg megállapított őrzési helytől és módtól eltér. A letéti ügyletnek egyik faja az, melynél a letéteményes nemcsak a letett érték megőrzését, hanem annak kezelését is magára vállalja. Az ilyen letétek jogi jellegének megállapítása meglehetősen nehéz, ép ezért e tekintetben az írók között meglehetősen nagy is az ellentét. így pl. Düringer-Hochenburg7 szerint a fennti jellegű letéti ügyletnél egy vegyes ügylettel állunk szemben, melynél fellelhetők egyrészt a letéti ügyletnek, misrészt a munkabéri szerződésnek tényálladéki elemei. Viszont Dr. Georg Cohn a már fennt idézett munkájában arra az álláspontra helyezkedik, hogy az u. n. qualifikált (kezeléssel egybekötött letétnél) letéti ügyletről csak az esetben beszélhetünk, ha a szerződő felek akarata főleg a megőrzésre irányul; ellenkező esetben csak megbízási vagy bizományi ügyletről lehetne csak szó. Lényegileg ő is egy vegyes ügylet tvpusát látja a kezelési letétnél, mégis azonban a letéti ügylet mellett lévő járulékos ügyletben; a megbízási esetleg bizományi ügylet tényálladéki elemeit véli felfedezni. Részemről Düringer nézetét nem osztom, mert magában abban, hogy a bank pld. kezeli is az értékpapírokat, ebből nem vonható le az a következtetés, hogy egy szolgálati szerződés is megkonstruálható lenne a letévő és letéteményes között, mert teljes egészükben hiányoznak azok az ismérvek, melyek a szolgálati szerződés lényegét képezik, már csak azért is, mert az adott esetben egyrészt nincs is meghatározva az a fizikai személy, ki a szolgálatot végezni köteles; másrészt pedig nincs is meg a szolgálati viszony szempontjából lényeges folyamatosság és lekötöttség. Minthogy a forgalmi életben a szerződéseknél a kölcsönös jcgok és kötelezettségek teljesi részletességgel nem íratnak körül, gyakran marad nyilt kérdés gyanánt az, hogy az u. n. kezelési letétnél, különösen ha a letét tár0 Dr. Cohn: Endemann Handbuch III. kötet. 8°2. old. 7 Handelgesetzbuch. gyat értékpapírok képezik, mik a letéteményesnek a megőrzésen túlmenő kötelezettségei. Általánosan elfogadott elvként tekinthetjük, hogy mint Dr. Georg Cohn mondja hasonló letétnél kétség esetében a letéteményes jogosítva, egyben kötelezve van mindazon cselekményekre, melyek a letétbe helyezett értékpapírok értékének fenntartásához szükségeltetik. Már most, hogy melyek lesznek ezek a cselekmények, az esetről esetre, figyelemmel a letett értékpapír jellegére, bírói mérlegelés tárgyát fogja képezni. Ellenkező megállapodás hiányában a letéteményes a kezeléssel kapcsolatban hitel és előleg nyújtására nincsen kötelezve. A most előadottakból is az következik, hogy ha a letéteményesnek a kezeléssel kapcsolatos jogviszonyát szolgálati szerződésnek minősítenők, úgy a fenti és pedig a dolog természetéből származó jogkövetkezménvek levonhatók nem lennének. Gyakori kérdés, hogy a letéteményes mennyiben gyakorolhatja a K. T. 309—310. §-ában körülírt megtartási jogot. Vannak írók így pld. Dr. Georg Cohn,8 ki a letéti ügylet kötése körüli kísérő körülményekből levonható ténykérdésnek minősíti azt, hogy egy kereskedelmi letéti ügyletnél a depositarius élhet-e a német K. T. 313. §-ában szabályozott megtartási joggal? Részemről ezt az álláspontot nem osztom, mert elfogadva azt a theoriát, melyet Dr. Nagy Ferenc is képvisel, hogy a megtartási jog közvetlenül a törvénynél fogva illeti meg a hitelezőt és szerződés annak megállapítására nem szükséges, ennek természetes következménye, hogy amennyiben a felek szerződésileg nem zárták ki a megtartási jogot, úgy a letéteményes azt a K. T. 309. és 310. §-ai értelmében érvényesítheti. Sokat vitatott kérdés ép az értékpapirletéti ügyletekkel kapcsolatban az, hogy a letéteményes a nála letétben lévő részvények alapján mennyiben gyakorolhat részvényesi jogokat. Ezzel a problémával behatóan foglalkozik dr. Kuncz Ödön," ki nagyon helyesen reávilágít a kérdés két különböző és pedig gazdasági és jogi oldalára. Teljes egészében osztom Kuncz dr. álláspontját, mely szerint depositum irregulare esetében a letéteményes tulajdonjogánál fogva a részvények alapján jogait gyakorolhatja és hogy e jog gazdasági szempontból való correctivumaként egyéb törvényes intézkedés hiányában ezidőszerint csak a 333. sz. E. H. szols Handbuch des Deutschen Handelsrechts (Endemann, III. köt. 900. old.) 0 Magyar Kereskedelmi és váltójog vázlata. II. rész 149. old.