Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 4. szám - Die Reform des englischen Aktienrechts durch die Companies Act 1929. - Ein Beitrag zur deutschen Aktienrechtsreform

4. sz. KERESKEDELMI JOG 97 új rendelkezés, hogy jogi személy nem lehet részvénytársasági auditor) j az ú. n. offer of sale újabb szabályozása és különösen az új mérlegjogi szabályok (a mérleggel együtt közzé kell tenni az arra vonatkozó revizori jelentést ís; a mérlegben részletezendők az igazgatósági tagok és az alkalmazottak illetményei, az alapítási költségek és külön beállítandók a good-will, továbbá a vállalat szabadalmai és védjegyei összegszerű feltüntetése) tetemesen javítják a részvényes helyzetét. A hitelezők ellenmondási jogát alaptőkeleszállításnál az új -törvény ugyan korlátozza, viszont erősen védelmébe veszi őket fúziók esetén. A részvénytársaság igazgatósága ilyen esetben a közgyűléssel egyidejűleg tartozik a hitelezők gyűlését is összehívni, továbbá nyilatkozni afelől, hogy a részvénytársaság vagyoni helyzete olyan, hogy az összes tartozásokat egy év leforgása alatt ki tudja fizetni. A felszámolók javadalmazását a hitelezők állapítják meg. Igen érdekes rendelkezése még az új törvénynek az, amely az „Überfremdung" elleni védekezésül megengedi, hogy az alapszabályok korlátozzák külföldieknek a vállalatban való részesedését illetőleg a vállalatban már érdekelt külföldiek jogait. Könyvének végén Rosendorff szemelvényeket ad az angol szakbírálatnak a törvénnyel szemben elfoglalt álláspontjából. A német részvényjogí munkálatok eddigi menete azt mutatja, hogy Németországban is utat tör a közeledés gondolata az angol-északameríkai jog felé. A szakkörök már eddig magukévá tették az authorised és issued capital rendszernek bizonyos kautélák mellett való felvételét (Deutscher Anwaltverein); a nyilvánosság elvének az angol jog szerinti terjedelemben való szabályozását; az angol jogterület legsajátosabb intézményének: az audit-rendszernek meghonosítását. Végül hajlandóság mutatkozik azoknak a tökéletes és modern finanszírozó eszközöknek bevezetésére is, amelyeknek segítségével az angol és északamerikaí vállalatok a maguk tőkefelszívó erejét fokozni képesek. így előtérbe nyomult a szavazati jog nélküli elsőbbségi részvény és a convertíble bonds, s bizonyára tekintettel lesz a német reform az 1929-es angol törvény fentebb ismertetett újításaira ís. Rosendorf könyvének bevezetésében reámutat arra, hogy a részvényjog nem specialitása egyik nemzetnek sem, annak kiépítéséből valamennyi kivette a maga részét. A részvény jog tehát már keletkezésében nemzetközi, de különösen nemzetközi jellegűvé vált a legújabb idők gazdasági fejlődése révén, amikor a nagy részvényvállalatoknak majdnem kivétel nélkül érdekeltségeik vannak hazájuk határain kívül ís, amikor a nagy nemzetközi kartellek átnyúlnak az országhatárokon. Ilyen körülmények között a külföld részvény jogának ismertetése megbecsülhetetlen szolgálatot tesz a belföldi részvényjogi jogalkotásnak. A legnagyobb nyomatékkal hívjuk fel a magyar olvasó figyelmét erre a terjedelemben aránylag kicsi, de mégis hatalmas anyagot tartalmazó, minden tekintetben hasznos és használható munkára. Kuncz Ödön. DR6R6R BflKSÖR BÍRÓI JOGGYAKORLAT. általános. 51. Nincs oly törvényes jogszabály, amelynek értelmében valamely állami gazdasági hivatal vezetőjét az államkincstárt kötelezően kölcsön felvételére jogosítja. (P. VII. 620/1929. sz. a. 1930. febr. 5-én.) Felmondás 52. Ha az alkalmazottnál meg is vannak a magasabb képzettség, szakértelem és vezető tevékenység tekintetében megkívánt előfeltételek, — az egy évi felmondási idő csak olyan vállalattal szemben ítélhető meg, amely üzemének nagyságánál fogva a hosszabb felmondási idővel járó terhet elbírja. (P. II. 2288 1929. sz. a. 1930. febr. 11-én.) Az alperesi takarékpénztár pedig a kisebb üzemek közé tartozott, amelynek — a felperes szolgálata alatt, — az irányadó tényállás szerint az ügyvezető igazgatón kívül két, — és egy rövid ideig három alkalmazottja volt. Helyes tehát az alsóbíróságoknak az a jogi álláspontja, hogy a felperest, — habár az alperesnél cégjegyzési jogosultsággal felruházott üzemvezető igazgatóként volt alkalmazva és hatásköre az üzemvezetés tekintetében korlátozva nem volt, — egy évi felmondási idő nem illeti. Nem döntő ekként az ügy elbírálása szempontjából, hogy felperesnek volt-e főiskolai képzettsége és hogy az államtudományi államvizsgát letette-e vagy nem. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság eljárási szabályt, amikor a felperes által ajánlott további bizonyítás mellőzésével erre nézve a tényállást meg nem állapította és nem sértett anyagi jogszabályt, amikor felperest az egy évi felmondási időre követelt illetményekre irányuló keresetével elutasította. Az 1910/1920. M. E. számú rendelet 2. §. második bekezdésének az a rendelkezése, amellyel az alkalmazottaknak az ipartörvényben meghatározott felmondási idejét két évi vagy azt meghaladó szolgálat esetén kétszeresére emelte, — a magasabb képzettségű és vezető állásban levő alkalmazottakra, akiknek a bírói gyakorlat szerint hosszabb felmondási időre van igényük, — nem vonatkozik. Ezeket a hosszabb felmondási idő a szolgálati idejük tartamára való tekintet nélkül megilleti. Felperest teháft, aki az alperesi takarékpénztárnál vezető állást töltött be, arra tekintettel, hogy ez a takarékpénztár a fentebb idézett tényállás szerint a kisebb üzemek közé tartozott, hat havi felmondási idő illeti. Közgyűlési határozat megtámadása. 53. Az ily megtámadási per más perrel nem halmozható s ezzel szemben viszontkereset sem támasztható. — A pengőmérleg folytán előálló törtrészvény annak birtokosát a közgyűlésen való szavazati jogra s a közgyűlési határozat megtámadására is feljogosítja, P. IV. 4911/1929. sz. a. 1930. január 14-én.) A részvénytársaság vagy a szövetkezet köz-