Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 4. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete - A gazdaságjog fogalma

4. sz. KERESKEDELMI JOG 93 SZEMLE. Jogegységi tanácsülés. A m. kír. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított (I) jogegységi tanácsa a folyó évi április hó 26. napjának (szombat) d. e. 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „Annak, aki más személy követelésének a felvételére, vagy felvételére és behajtására, vagy kifejezetten a saját nevében per útján való érvényesítésére megbízást nyert anélkül, hogy a hitelező a követelést reá engedményezte volna, joga van-e a kapott megbízás alapján a követelést a saját nevében per útján érvényesíteni? (Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől P. II. 4643/1915., P. VII. 4101 1927—13. és P. IV. 5563/1924—29. számú, másfelől P. IV. 1074/25— 1926. és P. IV. 5632/16—1928. számú határozataira." Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Alföldy Dezső kir. kúriai bíró. Budapest, 1930. évi február hó 25.-én. dr. Juhász Andor s. k. a m. kir. Kúria elnöke. A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete. A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete 1930. március hó 14.-én és 19.-én „Mérlegjogi elvek és kötelező könyvvizsgálat" címmel előadás-sorozatot tartott dr. Kuncz Ödön egyetemi ny. r. tanár, intézeti igazgató, később dr. Tury Sándor ny. kúriai tanácselnök, intézeti rendes tag elnöklete alatt, amelynek során dr. Lévy Béla ügyvéd, intézeti rendes tag a mérlegjog törvényhozási problémáiról, dr. Karch Kristóf egyetemi ny. r. tanár, intézeti rendes tag pedig a modern részvénytársasági mérleg- és eredménykimutatásról értekeztek. — Dr. Lévy Béla előadását lapunk más helyén közöljük. Dr. Karch Kristóf előadását annak kiemelésével vezette be, hogy a részvényjogi reform két kiemelkedő pontjának a mérlegjogi elvek helyes megállapítását és a kötelező revízió bevezetését tekinti. Előadásának bevezetésében foglalkozott azokkal a felfogásokkal, amelyek különböző helyekről hangzottak el. Főleg azokkal a szemrehányásokkal, hogy a doktrinér jogászi szempontok túlsúlyba kerülnek a gyakorlati élet követelményeivel szemben és hogy e reform az antikapitalista irányt erősítené. Szinte épen ellenkezőleg a tőkét adóknak, a tőkéseknek érdekeit, így a kapitalizmus egészséges továbbfejlesztését akarja biztosítani. A részvénytársasági mérleg kérdésében mindkét tábor megegyezik abban, hogy a mérlegkészítés, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból rendkívül nehéz. Az előadó felfogása szerint, ha nem is lehet mindent elérni, de mégis mindent meg kell tenni, hogy a legjobbat e téren elérhessük. Felfogása szerint a részvénytársasági zárószámadás ne csak a mérleg, hanem az eredménykimutatás tekintetében is kötelező legyen. Követelményeit abban foglalta össze, hogy 1. a vállalat adjon részletes képet tőkeforrásairól, tehát mind a saját, mind az idegen tőkéről, mind a saját, mind az idegen tőke alakulásáról, 2. a vállalati tőkének vagyonrészekben való részletes elhelyezkedéséről, 3. a vállalat likviditásáról, 4. a vállalat valóságos tiszta nyereségéről vagy veszteségéről, 5. a mérleggel szoros összefüggésben készüljön az eredménykimutatás, a vállalat nyereségének és költségeinek részletes eredetéről és alakulásáról. Szükségesnek tartaná a jelenlegi eredménykimutatások helyett, az eredménykimutatást a bruttó elszámolás elvén felépíteni. A vagyonbecslés kérdésében a beszerzőár alkalmazása és a titkos tartalék bizonyos mérvű korlátozása mellett foglalt állást. Előadásának befejezésében Karch a kötelező revizíó szükségességét fejtegette és a jelenlegi hitelkrizis megoldását, főleg a revizió által visszaállítandó bizalom révén látta megoldhatónak. Végezetül a Közgazdasági Egyetemen meghonosított revizorképzés alapelveit ismertette;^^ A gazdaságjog fogalma. A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének megalakulása és közel egy éves eredményes működése igen aktuálissá teszi a „gazdaságjog" fogalmának közelebbi vizs.gálatát. A gazdaságjog irodalma Németországban már több mint egy évtizedre tekint vissza. Az irodalom középpontjában még mindig a gazdaságjog fogalmának kérdése áll. Némelyek gazdaságjog alatt új és önálló tudományágat értenek; ezzel szemben mások gyűjtőfogalomnak tekintik azt, míg egy harmadik irány a jognak speciális színezetét jelöli a gazdaságjog kifejezéssel. 1. Önálló tudományágnak tekinti a gazdaságjogot mindenekelőtt Kaskel,1 és úgy definiálja, hogy ez a gazdasági vállalkozók különjoga a vállalat vezetését érintő ügyekre nézve. Amint — úgymond — a kereskedelmi jog a kereskedők jogviszonyait tárgyazza, .úgy a gazdaságjog a vállalkozói élethivatás jus specialeja, Termétesen a vállalkozó továbbra is alávetve marad az általános magánjog és a kereskedelmi jog rendelkezéseinek és csak amennyiben valamely életviszonyra a gazdaságjog speciális szabályt nyújt, akkor szorítja ez ki a köztörvényi magánjogot, ill. a kereskedelmi jogot. A munkajoggal szemben pedig úgy határolja el Kaskel a gazdaság jogot, hogy amíg a munkajog a vállalkozóra munkaadói minőségében vonatkozik, a gazdaság jog egyéb vállalkozói tevékenységében érinti őt. Goldschmidf szerint a gazdaságjog (Reichswirtschaftsrecht) az organizált gazdaság sajátos joga. Azoknak a jogtételeknek az összessége, amelyek a termelés, a kereskedelem és a gazdasági forgalom megjavítását célozzák. Más oldalról közelíti meg a gazdaságjog fogalmát Arndt? de lényegében hasonló eredményre jut. Elgondolása szerint a gazdaságj og az egyetemes gazdasági együttélésre, a Gesamtwirtschaftra vonatkozó jog. A gazdaságjogot az állam és gazdaság egymásra való vonatkozásának felismerése és az a belátás váltotta ki, hogy nem elég csak a magángazdaságot szabályozni, hanem mindenekelőtt a közgazdaságot 1 Kaskel: Begniff und Beslandteiile des Wwtschaftsrechts (Recht u. Wirtsch. 1921.1 és Gegenstand und systemaitiiischer Aufbau des Wi«-tsoh.aifitisrech'ts als Reohitsddscipildn u. Lehrfach (Jur. Wochenscihnift 1926.). - Goldschmidt: Reichswtirtschaf tsrecbt, 1923. ' Arndt: Grundgedanken der neuen Wirtschafitstfesetzgebung (Volksw. Bl. 1926.) és Wesen des Wintschaftsnechts (Kartell Rundschau 1927.).