Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 4. szám - Paritás, felmondás, rendelkezés a tőzsdei ügyleteknél

88 KERESKEDELMI JOG 4. sz. véve az 1926. évben létesített új emelet értéke, úgyszintén az ugyanazon évben beszerzett gépek értéke, nyilvánvaló, hogy a mérleg e tekintetben nem felel meg a Kt. 199. §-a 1. pontjában megszabott annak a törvényes követelménynek, hogy a társaság vagyona azon értékben veendő fel, amely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel. (A kir. Kúria 1929 június 18-án P. IV. 5650/1928. sz. a.) A konkrét esetben a 7000/1925. P. M. sz. rendelet alapján készült megnyitó mérlegben a gyártelep, épületek és gépezetek egy-egy pengő értékben vétettek csupán fel és ezek a vagyonalkatrészek most is így vannak értékelve, de a határozat szerint „mindez nem vonja maga után, hogy a mérlegbe az újabb beszerzések és beruházások értéke ne a törvény fentebb érintett rendelkezésének megfelelően vétessék fel". Az e határozatban kifejezett jogelv közvetve a részvényesnek osztalékhoz való jogát van hivatva biztosítani, az okszerűtlen leírásokkal, vagy ami egyre megy, beszerzéseknek és beruházásoknak a költségszámla terhére írásával szemben. Állandó gyakorlatnak mondatott az, hogy a részvényesi minőségnek nemcsak a kereset megindításakor, hanem a közgyűlési határozat megsemmisítésére irányuló per egész tartama alatt kell fennforognia, továbbá az anyagi joggal egyezőnek mondatott a fellebbezési bíróságnak az az állásfoglalása is, hogy a megtámadott közgyűlési határozatok a felperes részvételével egyhangú határozattal hozatván, felperesnek azok megsemmisítésére irányuló keresete részvényesi minőségének megszűntéig sem foghatott helyt. (A kir. Kúria 1929 szeptember 5-én 8690. sz. a.) A kir. Kúria 1929 október 1-én P. IV. 787/1929. sz. ítéletében nem dönti el azt a kérdést, hogy kifejezett külön kikötés nélkül is megilleti-e a zálogadóst az a jog, miszerint elzálogosított részvényeinek közgyűlési letétbe helyezését igényelhesse, hanem a syndicatusi megállapodás azon kikötéséből, hogy a részvénytársasági ügyek felszámolása a zálogadósok egyikére bízatott és abból, hogy felszámolóvá utóbb a zálogadósok bizalmi embere rendeltetett ki, állapítja meg azt, hogy a részvények zálogbaadásánál szerződő felek a zálogadósokat a részvénytársaság ügyeibe való befolyástól elzárni nem kívánták, amiből folyik, hogy a záloghitelezőnek nem állott jogában a zálogadósoknak a közgyűlésen való részvételét részvényeik közgyűlési letétbe helyezésének megtagadásával meggátolni. Ezért a konkrét esetben a részvényesi többséget képviselő zálogadósok megtámadási keresete folytán a közgyűlési határozat, melyben a részvényesek összességének akarata ekként kifejezésre nem juthatott, megsemmisíttetett. Paritás, felmondás, rendelkezés a tőzsdei ügyleteknél. Irta: Dr. Móra Zoltán tőzsdebírósági titkár. Az az árú, amely a gabonakereskedelem főpiaca: a tőzsde révén forgalomba kerül, a legkülönbözőbb szempontokból tekintve, nagyon eltérő még akkor is, ha egynemű árúról, pl. búzáról vagy tengeriről van szó. Nem egyszerre kerül forgalomba, hanem az év különböző szakában. A termelés rendje, a termelő pénzszükségletei, a fogyasztás igényei és más egyéb tényezők határozzák meg, mikor kerüljön az árú piacra. A különböző helyen termelt árú más, mert más a termőföld; de ugyanazon helyen termelt árú minőségében is nagy eltérések vannak. A kereskedelemnek épúgy, mint a levegőnek és a tengernek meg vannak a maga áramlatai — ezért az egyminőségű és ugyanazon időben piacra kerülő árú értéke is más és más a szerint, hogy az árú hol tárol, hol kapcsolódik bele a kereskedelem áramlataiba. A kereskedelem nem tudna mit kezdeni az időben és térben különféle irányokban divergáló árúkkal. Az időbeli eltérések kiküszöbölésére és az adott helyzetben rejlő spekulatív momentumoknak későbbi időpontokra való kitolására szolgál a határidőpiac; ez viszont szükségessé teszi, hogy a készárúpiac is bizonyos határidőn, bizonyos időszakon belül teljesítendő ügyletekköl dolgozzék. Ezen időszakon belül az egyik vagy másik fél lesz jogosítva megállapítani a teljesítés időpontját. A minőségbeli eltérések kiküszöbölésére szolgál a szokványminőség felállítása; a térbeli eltérések kiküszöbölésére szolgál az eladásnak olyképen való eszközlése, hogy az árú vételárában már előre bennfoglaltassék egy bizonyos fuvarösszeg esetleges viselésére irányuló kötelesség, úgy, hogy az ilymódon eladott árút jogilag és gazdaságilag már egy másutt, a gabonakereskedelem gócpontján tároló árúnak lehet tekinteni. Arra nézve, hogy a bizonyos időszakon belül teljesítendő szerződéseknél az eladót, vagy a vevőt illesse-e meg a jog a teljesítés idejét közelebbről megállapítani, vagyis az ügyletet lejárttá tenni, — a felmondásra és a rendelkezésre vonatkozó szabály-k szolgálnak irányadóul, — a paritásra vonatkozó megállapodások és jogszabályok a tárolási hely különbözőségéből folyó eltéréseket küszöbölik ki. A paritás, felmondás és rendelkezés egymástól teljesen független fogalmak, de közös gazdasági céljuk az egységes árútipusok megteremtése. Ha a paritás fogalmát, most már jogi fogalmát meg akarjuk határozni, akkor azt mondhatjuk, hogy a paritásra vonatkozó megállapodás ai adás-vételi szerződésnek az a része, amely meghatározza, hogy