Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 4. szám - A váltói kellékhiányok elbírálásának elveiről

4. sz. KERESKEDELMI JOG 83 Ha a részvényesek a többségre kívánják bízni a tartalékolásokat akár korlátozással, akár korlátozás nélkül, ha azon a nézeten vannak, hogy az osztalék megállapítása minden korlát nélkül bízható a többségre, úgy ezen szabály ellen a közérdek, a jus publikum szempontjából ellenvetés nem tehető. Ha azonban az alapítók és részvényjegyzők a tartalékolások és osztalék tekintetében korlátozásokat szabtak és ezzel a részvényeseknek jogot biztosítottak a tiszta nyereség felosztása tekintetében, úgy nézetem szerint ez sem többségi határozattal, sem alapszabálvmódosítással nem érinthető. A T. álláspontja e kérdésben más. A 96. §. 2. bekezdése szerint ,,a közgyűlés az osztalék megállapítása alkalmával jogosult olyan tartalékolásokat is elhatározni, amelyeket a törvény vagv alapszabály nem ír elő, de amelyek a vállalat megerősödéséhez és az állandó osztalék biztosítása érdekében indokoltnak mutatkoznak". E fogalmazás szerint tehát nemcsak az alapszabályok módosítása van megengedve az osztalékjog csorbítása irányában, hanem a közévűlés egyszerű többségi határozattal is túltehetné magát az alapszabályok intézkedésein. Ez egyenlő az osztalékjog konfiskálásának lehetőségével, mert hiszen még csak qualifikált többségre sincs szüksége. Nem hagyható megemlítés nélkül az sem, hogy azok a kritériumok, amelyekhez a T. ezen határozatok meghozatalának megengedhetőségét fűzi, rendkívül labilisak. Minden tartalékolás erősíti a társaságot és ilyen szempontból indokoltsága vitatható. Minden osztalék-csökkentés hozzájárul az csztalé^állandósítás biztosításához, mert nem szenved kétséget, hogy az osztalék egy alacsonvabb nívón könnyebben stabilizálható. Ha a T. nem az indokoltságot, hanem a szükségességet emelte volna ki kritérium gyanánt, az aggály talán csökkenne, de lényegében mégis megmaradna. A részvényes a legfontosabb, sőt lényegileg egyedül figyelembejövő joga tekintetében téliesen a többség kénye-kedvének ki volna szolgáltatva. Ha ezen felfogás hívei arra hivatkoznak, hogy hiszen a rosszhiszemű kiéheztetés ellen az úgynevezett actio doli, a generális clausula ad védelmet, úgy a magam részéről ezt a védelmet nem tartom effektívnek, mert ilyen dolust rendkívül bajos bizonyítani és azt, horfy a többség eljárása tervszerű kijátszásra irányult, mindenkor csak utólag, több év eredménye alapján lehet konstatálni. A részvénytársaság szempontjából ilyen lehetőségek megadására szükség nincs, hiszen minden leírásra és tartalékolásra, már az általános értékelési szabályok kellő módot adnak, emellett a jövőben beállható esetleges veszteségekkel szemben a törvényes tartalék is messzemenő védelmet nyújt. Mi szükség tehát annak megengedésére, hogy a részvénytársaság közgyűlése magát egyszerű többségi határozattal túltehesse az alapszabályoknak ezen lényeges intézkedésén, avagy arra, hogy az alapszabályok ezírányú módosítása útján a részvénytársaságot a maga lényéből teljesen kivetkőztethesse? (Bef. köv.) a váltói kellékhiányok elbírálásának elveiről. Irta: Alföldy Ede ny. ítélőtáblai tanácselnök, ügyvéd. A nyomasztó gazdasági viszonyok miatt ma már a jogi élet sima lebonyolításának olyan akadályai mellett sem haladhatunk el közönyösen, amely akadályok egyébként talán jelentékteleneknek tekinthetők. A váltójogi kötelezettségek és jogok lehető legteljesebb mértékű arányos érvényesülése kétségtelenül jótékony hatást gyakorol a gazdasági élet egészséges fejlődésére és ennélfogva a télies és arányos érvényesülés föltételeinek minden útját érdemes egyengetni. A váltói kellékhiányok enyhébb, viagy szigorúbb megítélésének a kérdése a váltóforgalom nagyobb mérvű növekedése folytán is tisztázásra szorul. A váltónál, mint alaki jogügyletnél természetesen az alakiságok a lényeggel azonosak és a főszerepet töltik be, de az alakiságok követelménye öncéllá még sem fajulhat és addig van létjogosultsága, amíg az anyagi igazság céljait szolgálja. Az anyagi igazság a váltóra vonatkozóan abból áll, hogy az érvényesen és szabályszerűen vállalt váltójogi kötelezettségek és ugyanúgy szerzett jogok hiánytalanul teljesülienek. Valahányszor tehát nyilvánvaló az, hogy a váltó lényeges kellékei valamelyikének a hiánya, vagy fogyatékossága az anyagi igazság kiderítését nem gátolja, a kérdéses hiány, vagy fogyatékosság nem létezőnek tekinthető. A váltó lényeges kellékeinek az a rendeltetésük, hogy azok segítségével a kötelességvállalás és jogszerzés módja, terjedelme, és általában törvényszerűsége pontosan megállapítható legyen. így például a váltó keltének a követelménye azt a célt szolgálja, hogy a váltó azonossága és a kötelem keletkezésének az időpontja tekintetében az esetleges kételyek eloszlattassanak és az erre vonatkozó vitáknak lehetőleg eleje vétessék. Ha már most ilyen kételyek föl nem merülnek, vagy kellően el vannak oszlatva, ebben az esetben a váltó kelte, mint lényeges kellék elveszti minden jelentőségét és a váltó érvényesülésének nem állhat az útjában, A