Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 12. szám - A felek szerződési autonómiája a nemzetközi kötelmi jogban - Márkacikkek előirt árának be nem tartása - tisztességtelen verseny

280 KERESKEDELMI JOG 12. sz. fel; nevezetesen, hogy az árrontás miatt csak az a márkacikk gyáros léphet fel, aki rendet is tud tartani vevői között, vagyis aki meg tudja akadályozni azt, hogy árúi olyan kezekbe kerüljenek, akik nem kötelesek az árakat betartani (ez az amit „lückenlose Durchführung des Reverssys/ems"-nek neveznek, ami alatt természetesen nem lehet százszázalékos hiánytalanságot érteni, hanem csak azt, hogy a gyárosnak a kontrollrendszert emberileg lehető legtökéletesebben kell kiépíteni.) — A választott bíróság (39820/1929. sz. elnök: Dr. Szobonya Béla táblabíró) alperes árrontását tisztességtelen versenynek minősítette. A valóságos tanulmányt képező indokolás abból indul ki, hogy az ily kereskedő eljárása a többi versenytárs jogos érdekeit sérti, akik betartván az árakat, hátrányos helyzetbe jutnak az árrontóval szemoen; aki azzal is magához csábítja a vevőközönséget, hogy az azt hiszi, hogy nála az egyéb árúk is olcsóbbak, mint versenytársainál. — Az ítélet nagyon helyesen állapította meg, hogy a márkacikkek hatályosabb védelme a termelés elsőrendű érdeke, melynek árrontás elleni védelme époly fontos közgazdasági érdek, mint a fogyasztó megvédése az árdrágítással szemben. — Kimondta a választott bíróság — a külföldi joggyakorlattal összhangzásban, — hogy ha alperes kerülő úton szerezné be az árút oly nagykereskedőtől, aki az árak betartására magát szerződésileg kötelezte, ez a cselekménye önmagában véve t. i. mások szerződésszegésre való csábítása, tisztességtelen versenyt képez.— Természetesen az ily ár-előírás önmagában véve csak annyiban bir jogi hatállyal, amennyiben nem irányul elsőrendű életszükségleti cikkek árdrágítására, mert ez esetben az ily törekvés önmagában is erkölcstelen lévén, másokat annak betartására érvényesen kötelezni nem lehet. — Érdekes, hogy az ítélet, amely első pillanatban a verseny erős megszorítását jelenti, az érdekelt szakkörökben nemcsak megnyugvást, hanem — a szaklapok cikkei szerint — nagy örömet váltott ki, ezzel dokumentálván,' hogy a kereskedővilág maga is elítéli az árrontókat. — Hogy mily nagy jelentőséggel bir ez ítélet, kitűnik abból is, hogy az Iparvédelmi Egyesület az ítélet kapcsán felkért, hogy e témakörben tartsak előadást és alulírott e megtisztelő felhívás folytán december 5-én a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagy üléstermében „Védjegyes árúk és márkacikkek hatályosabb védelme" cím alatt fogom e kérdéseket ismertetni. Dr. Szenté Lajos. FELHÍVÁS. Vidéki előfizetőinket felkérjük, hogy a hátr. előfizetési díjat a beküldött bef. lap felhasználásával beküldeni szíveskedjenek. Hazai irodalom. Dr. Vadász Lajos: Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk. I. kötet: Személyi-, családi- és dologi jog. Bpest, 1929. A mű célja élő magánjogunk ismertetése, de egyszersmind evgvbevetése a jövő magyar magánjogával; magánjogi törvényjavaslatunk szövegével. Az előttünk fekvő I. kötet a személyi, családi és dologi jog anyagát ismerteti, míg a kötelmi és örökösödési jogot a közeljövőben megjelenendő II. kötet fogja ismertetni. A könyv vezérfonala a javaslat szövege, annak rendszerében halad s a megfelelő helyeken elsősorban annak szövegét közli s ezt követően az esetleges élő tételes joganyagot. Nagy körültekintéssel mutat rá az egy-egy kérdéshez fűződő joganyagra, de sajnáljuk, hogy a bírói gyakorlatot — nézetünk szerint — nem elég bőven ismerteti, aminek valószínűleg az az oka, hogy ez az amugyis terjedelmes munkát nagy mértékben megduzzasztotta volna. Bizonyos, hogy szerző a joganyag összeállításával nagy és hasznos munkát végzett s művének használhatóságát a kötet elején levő különböző mutatók nagyban emelik. A magyar illetékjog. Az érvényben lévő bélyeg- és illetékszabályok és azok joggyakorlata, két kötetben. írták: Dr. Klug Emil ügyvéd és Dr. Sárfy Aladár közig, bírósági elnöki titkár. Előszóval ellátta: Benedek Sándor a közigazgatási bíróság másodelnöke. Grill Károly könyvkiadó cég kiadása. — A munka felöleli úgy a törvényekben, mint a rendeletekben foglalt összes jelenleg hatályos ílletékügyi jogszabályokat szószerinti szövegükben, azok magyarázatát és az egyes törvényszakaszokhoz bedolgozva a m. kir. közigazgatási bíróságnak teljes joggyakorlatát. A két kötetes munka ára egész vászonkötésben 60 pengő. Dr. Kovács Marcel „Pp. Magyarázata" II. kiadásának VIII. füzete megjelent és a szerzőnél (Budapest, I., Csaba-utca 7/c) kapható. Ez a füzet a felülvizsgálatról, a felfolyamodásról, a perújításról, a sommás visszahelyezésről, a bányaügyekről és a fizetési meghagyásról szóló 521—597. §-okat tartalmazza. Egy fűzet ára 8 pengő, a négy füzetből álló egy-egy kötet ára 36 pengő, egy bekötési tábla ára 3 pengő. Igazságügyi Zsebtörvénytár. Összeállította és jegyzetekkel ellátta Dr. Téríy Gyula kir. kamarai tanácselnök, (t). — A második kiadást sajtó alá rendezte Dr. Téríy Gyula ügyvéd. — Budape;;t. 1930. Grill Károly könyvkiadóvállalata. (IV. Vácí-u. 78—80). — A háború és a háborút követő évek alatt jogalkotásunk annyira kibővült, hogy valóságos mestermű volt az igazságügyi törvényeknek és rendeleteknek hatalmas komplexumát egy kötetbe összegyűjteni. — Ezt a munkát végezte el a nemrég elhunyt nagy kodifikátor, Térfy Gyula, és folytatta a második kiadást fia. A mű ára 40 P. Ügyvédi zsebnapló az 1930. évre. Dr Franki Pál szerkesztésében ennek a kis könyvecskének immár ötödik évfolyama hagyja el a sajtót. Az elegáns vászonkötésben megjelent könyvecske ára 2 P 40 f. és a kiadónál kapható, Rónai Miksa Budapest, Alkotmány-utca 10. sz. Külföldi irodalom. Díe Marké ín der Reklámé. Von R. A. Dr. Kurt Bussmann, Hamburg, A tanulmány a védjegynek a reklám terén elfoglalt szerepével foglalkozik. A tanulmány legértékesebb részét azonban azok a fejtegetések képezik, melyekben az árú-védjegyek s a cégvédjegyek eltérő jelentőségét fejtegeti, mely eltérésnek a mai védjegyjog egyik legnehezebb problémájánál: a védjegyek átruházhatóságánál lesz nagy fontossága. sz. DR6B6R BflRSÖR