Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1929 / 11. szám - Carl Samuel Grünhut
264 KERESKEDELMI JOG kémet megjelenése előtt az alantiak figyelembevételével módosítani. Ezt most pótlólag teszem. Ezen rendelet 7. §. 2. bek.,bői kitűnően most már az iparűzésre tartósan berendezett épületeknél a gépek akkor is tartozéknak és nem alkotórésznek tekintendők, ha be volnának építve. Kifejezetten megmondja a rendelet id. §-a, hogy ,,ily tartozékok nem válnak az ingatlan alkotórészévé akkor sem, ha eltávolításukhoz épületnek csekélyebb (?) mértékű megbontása szükséges". Ezen kifogástalan elméleti álláspont gyakorlati következményeit is majdnem 100%-ban vonja le a rendelet, amennyiben az id. § szerint ezek csak akkor árvereztetnek el az ingatlannal együtt, ha az ingatlan tulajdonosát illetik. Miután pedig tartozékra a tulajdonjog fenntartása vitán felül áll s a cikkemben említett Ítéletek is mind azon az alapon tagadják a tulajdonjog fenntartását, hogy a gép alkatrésszé vált, joggal várható, hogy ez a kitűnő rendelet az eddigi bírói gyakorlatot egy csapásra meg fogja változtatni a cikkemben kívánatosnak jelzett értelemben. Cikkemet még sem tartom hasztalanul megírtnak. Míg a 24.000/1929. I. M. rend. érvényben van, egyelőre minden rendben volna. Mi lesz azonban, ha a jelzálogtörvény helyére a MMT. fog lépni, melynek szövegezése ezzel ellentétes. A rendelet feltétlen helyes, de megjelenése csak igazolja és alátámasztja azt a kívánalmat, hogy a MMT. vonatkozó intézkedései ezen rendelet és az 1913-as törvényjavaslat értelmében módosíttassanak. Dr. Szlezák Lajos. Az Országos Ügyvédszövetség volt alelnökének, dr. Markos Olivérnek tiszteletére, ennek táblabíróvá történt kinevezése alkalmából október 15-én a Vadászkürt szállóban százszemélyes vacsorát rendezett, amelyen a budapesti ügyvédi kamara vezetősége, az Országos Ügyvédszövetség elnöksége és tisztikara, valamint a budapesti ügyvédi kar számos kitűnősége jelent meg. Mi a magunk részéről szintén tiszta szívből üdvözöljük barátunkat, kinek tartalmas cikkei mindig díszére váltak lapunknak. A m. kír. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított (I.) jogegységi tanácsa a folyó évi november hó 25. napjának (hétfő) d. e. 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdéseket fogja eldönteni: 1. ,,A kielégítési végrehajtás annak a pervagy más eljárási költségnek az erejéig, amelyben a felet az ellenfél részére marasztalták, elrendelhető-e annak az ügyvédnek a javára is, aki az ellenfelet a marasztaláskor képviselte? (Vonatkozással egyfelől a m. kir. Kúriának a Polgárijogi Határozatok Tárába 709. szám alatt felvett Pk. V. 2172/19. számú elvi határozatára, másfelől a budapesti kir. törvényszéknek 21. Pf. 10545/1928—11. és 21. Pf. 12579/1928—10. számú határozataira),, 2. „Abban az esetben, ha a kielégítési végrehajtást a perköltség erejéig a Ppé (1912 : LIV. t.-c.) 18. §-a alapján a pernyertes félnek az ügyvédje kéri, beszámíthatja-e a végrehajtást szenvedő a perköltségbe az őt a pernyertes fél ellen már korábban hozott bírósági határozat alapján megillető követelését. (Vonatkozással egyfelől a m. kir. Kúriának a 11. sz. Polgárijogi Határozatok Tárába 710. szám alatt felvett Pk. 8057/1916—28. számú végzésére, másfelől a budapesti kir. törvényszéknek 43. Pf. 6457/1928—4. számú végitéletére)." Hazai irodalom. A korlátolt felelősségű társaság a jelek szerint rövidesen bevonul törvénytárunkba. Szakemberek előtt nem kétséges, hogy társasági jogunknak ez az új hajtása milyen beláthatatlan jelentőséggel fog bírni egész gazdasági életünkben. Mi akik a törvény előkészítését közelről is megfigyelhetjük, megállapíthatjuk, hogy az egész magyar jogászság és közgazdasági közvélemény együttműködése mellett jött létre és az a tény egymagában dokumentálja, hogy kereskedel ai jogunk egy átgondolt, izíg-vérig magyar törvényalkotással gyarapodott. Értesülésünk szerint a törvényjavaslat szerkesztője és indokolásának elkészítője Dr. Kuncz Ödön, dr. Doroghi Ervin ügyvéddel együtt a törvény életbelépése után rövidesen egy kommentárt fognak kibocsátani. Ez a kommentár szerzői hivatottsága révén is nagy mértékben elő fogja mozdítani, hogy nemcsak a hazai jogászság, hanem az egész gazdasági élet is alaposan és úgyszólván autentikusan megismerhesse rendelkezéseit, azoknak indokait és gazdasági jelentőségét. A kommentár megjelenése előtt lapunk előfizetőivel közölni fogjuk azt a kedvezményes árat, amelyen azt rendelkezésükre tudjuk bocsátani. A Jelzálogról szóló 1927. évi XXXV. t.-c. A szöveg s a rendeletek teljes szövegével. Gyakorlati kézikönyv irattárral. Irta: Dr. Székely György újpesti ügyvéd. — Grill Károly könyvkiadó vállalat. Kettős könyvvitel és mérlegkészítés. Irta: Dr. Lautenburg István, a bpesti keresk. akadémia tanára. Ára 6 P. Kapható a Szerzőnél (VI., Izabella u. 83.) s az összes könyvkereskedésekben. Külföldi irodalom. Hein, Johanes: Grundriss d. Treuhandrechts — 311. o. —Berlin, Stilke. Gégout, Maurice: Filiales et grouppements des societés — 375. o. — Paris, Sirey. Lafon, J.: La societé a responsabilité limitéé — 110 o. — Paris, Chauny et Quinsac. Prée, P.: De l'interdiction pour se ré tablir pour le vendeur d' un fonds — 163 o. — Paris Sirey. Perreau, E. H. Assurances terrestres et maritimes — Paris, Sirey. Proí. Dr. James Breit. R. A. u. Notár inDresden. Kommentár zum deutschen Scheckgesetz. 1929. Hermann Sack, Verlag. 2 Bde. 60 RM. ] DR€R€R BflRSÖR í 3 \ • VTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTT *
