Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 11. szám - A Kúria állásfoglalása a kényszeregyezség befejezésétől számított 15 nap eltelte után kért csőd megtámadási határidejének számításáról

11. sz. KERESKEDELMI JOG 261 A Kúria idézett határozatából — ismétlem — nem tűnik ki, hogy mily meggondolás alapján jutott annak konklúziójára, szóhangzatából mégis („mert az ő részvényesi jogaikat is sérti. . .") arra vonható következtetés, hocív nem a megtámadásijog átruházhatóságából, hanem abból indul ki, hogy a részvényes kifejezés alatt a 174. §. értelmezésében az is értendő, aki a közgyűlési határozat hozatalakor még nem volt részvény tulajdonosa. Való igaz, hogy a sérelmes határozat az ő jogait is sértheti, ámde a törvény a megtámadásijogot nem mindazok javára konstruálta, akiknek jogait valamely közgyűlési határozat sérti, hanem kizárólag a részvényesek javára. Mi sem lenne könnyebb, mint az, hogy harmadik személyek a határozat hozatalát követően szerezzenek meg egy-egy részvényt s ilymódon ,,részvényesek"-ké válva megtámadhatják azt a határozatot, amelynek megtámadására nem voltak jogosítva. És ne feledjük végül azt sem, hogy volenti non fit iniuria! Aki valamely kereskedelmi társaságba belép, annak a fennálló helyzettel számolnia kell és annak mindenesetre alá kell magát vetnie. Hogy pedig milyen ez a helyzet, azt a céghivatal intézménye mellett valóban könnyűszerrel meg lehet állapítani. A Kúria állásfoglalása a kényszeregyezség befejezésétől számított 15 nap eltelte után kért csőd megtámadási határideiének számításáról. Ina: Dr. Katona Gábor ügyvéd. A Kúria állásfoglalása a kényszeregyezség befejezésétől számított 15 nap eltelte után kért csőd megtámadási határidejének számításáról. Midőn a grammatíca interpretáció lényegét ismertették meg velünk az egyetemen, ennek szükségszerű alkalmazhatását inkább a jogtörténeti kódexekkel szemben gondoltuk lehetségesnek, amikor annak tisztázása vált szükségessé, hogy egyes korszakokban, egy-egy kifejezésnek, vagy szónak milyen értelmet adtak. Mint valami csodabogarat ismertük meg a grammaticai interpretáció alkalmazását indokolttá tevő B. T. K. 427. §-át, amely § a tettes büntetlenségéről beszél az der GV. Aktionár war und es bis zum rechtskráf tigen Urteíl geblieben ist, und zwar mindestens betreffs einer Aktié." — mondja a részvényes fogalmának meghatározásánál (Das Recht der Generalversammlungen der Aktiengesellschaíten und Kommanditgesellschaften auf Aktién. Berlin: Vahlen, 1913. 89. S.). Késöb azonban, az eljárási részben, a következőket írja: „Wird die Aküvlegitimation der klagenden Aktionárs bestritten, so hat er lediglich nachzuweísen, dass er zu Zeit der Klageerhebung Aktionár war. Eine spatere Veráussrung der Aktién ist auf seine Aktivlegitimation einflusslos (§. 265. ZPO.); denn Anflechtungskláger ist der Aktionár in Person, nicht die einzelne Aktié, für welche gestimmt bzw. protestiert ist. (106. S.). esetre ha „a tűz továbbterjedése a tettes intézkedései által eloltatott". A tűz továbbterjedését ugyanis nem lehet eloltani, hanem csupán megakadályozni. Arról azonban még álmodni sem mertünk, hogy egy 1927-ben alkotott, és gazdasági életünk kritikus állapota folytán legaktuálisabbá lett életviszonyok egyikét szabályozó jogszabály alkalmazásakor a m. kir. Kúriára legyen szükség ahhoz, hogy az a jogszabály egyik befejezetlen mondatát kiegészítse és a befejezetlenség folytán dodonai homályt nyert rendelkezést a logikai interpretáció segítségével igyekezzék megvilágítani. Hogy az ilyen pongyolán szövegezett jogszabály mennyire káros a jogszolgáltatásra, elegendő rámutatnom arra, hogy a jogszabály alkalmazásánál hosszú ideig a legnagyobb bizonytalanság uralkodik és amidőn esetleg évek múlva, konkrét eset kapcsán a Kúria abba a helyzetbe jut, hogy az ellentétes álláspontok helytállósága felett döntsön, éppen, mint a konkrét esetben is, a jogszabályalkotó eredeti intentiójával homlokegyenest ellenkezően dönti el a kérdést. S mindez megtakarítható lett volna, a megfontolt és értelmes mondatszerkesztéssel. A kényszeregyezségi eljárás kiegészítéséről szóló 6340/1927. M. E. sz. rendelet 6. §-a kimondja, hogy a kényszeregyezségi eljárás jogerős megszüntetésétől, vagy befejezésétől számított 15 nap eltelte után kért csőd esetén a megtámadási határidőbe a kényszeregyezség megindításától a jogerős megszüntetésig eltelt időt nem lehet beszámítani. A mondat csonka. Mert míg a mondat első fele a kényszeregyezségi eljárás megszüntetéséről és befejezéséről beszél, addig a mondat másik fele már csak a megszüntetést említi. Vagy felesleges á mondat első felében a ^befejezésétől" szó, vagy hozzátoldandó a mondat második feléhez a „befejezéséig" szó. A Kúria az utóbbi megoldást választja P. VII. 788/ 1929. számú határozatában kimondván a következőket: ,,Hiányzik a szabály szövegéből arra vonatkozó rendelkezés, hogy abban az esetben a kényszeregyezségi eljárás befejezetté nyilvánítás által végződik, az eljárás megindításától kezdődő, be nem számítható időnek mi legyen a végső pontja? A Kúria álláspontja az, hogy a szabály szövegének ezt a hiányát értelmezés útján akként kell pótolni, hogy a kiemelt esetben a be nem számítható idő az eljárás megindításától befejezetté nyilvánításig tart." A Kúria fenti állásfoglalását a következő indokokkal támasztja alá: „A 634011927. M. E. sz. r. 6. §-a ugyanis nyilvánvalóan a 40701915. M. E. sz. rendelet 58. §. és 1419 1926. M. E. sz. rendelet 88. §-ának kívánja kiegészítő szabályát adni. Míg ugyanis a felhívott 58. illetve 88. §. szerint a hivatalból, vagy az eljárás jogerős megszüntetésétől számított 15 nap előtt előterjesztett kérelemre nyitott csődben a csődnyitás napjától számítandó határidőket az egyezségi eljárás megindításának napjától kell számítani, addig az ezután nyitott csődben a 634011927. M. E. sz. rendelet 6. §-ában foglalt szabály nemlétében megtörténhetnék, hogy a közbeeső kényszeregyezségi eljárás