Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 3. szám - Az igazgatósági tagok honossága

108 KERESKEDELMI JOG 3. sz, Ezekre a rendelkezésekre való figyelemmel abban az esetben, ha bizonyítást nyer, hogy az alperes a felperesnek továbbeladásra vetőmagárban vetőmagnak nem nevezhető elégtelen csirázóképességü magvakat adott el, anélkül, hogy megjelölte volna annak tisztasági és csirázóképességi arányát, eljárása megtévesztő volt és a K. T. 350. §-ában meghatározott magánjogi csalás tekintete alá esik, amely esetben az eladó a K. T. 349. §-ának határozatára nem hivatkozhatik. 46. Az eladó késedelme esetében oly esetben, ha igazolja, hogy a nem szállított árút a teljesítés helyén és idején saját hibáján kívül fekvő okból be nem szerezhette, — a vevő kártérítésképen nemcsak a szerződési és a tőzsdei vagy piaci ár közötti különbözetet, hanem az ezt meghaladó kárát (haszonveszteségét) is követelheti. (P. IV. 3332/1928. sz. a. 1929. jan. 29-én.) Megrendelések gyűjtése. 47. Az 1900. XXV. t.-c. 1. §-ának tilalma, mely szerint annak hatálytalanságára csak a megrendelő hivatkozhatik, következik, hogy annak alapján a megrendelést gyűjtő kereskedő a teljesítést meg nem tagadhatja. — Nincs kizárva azonban, hogy a kezdetben nem joghatályosan létrejött ügylet a megrendelő utólag és megíelelőleg nyilvánított akaratkijelentésével joghatályossá ne válhasson. (P. VII. 1607/1928. sz. a. 1928. dec. 21-én.) Nincs megtámadva s ezért a felülvizsgálati eljárásban irányadó a fellebbezési bíróságnak az elsőbíróságéból elfogadott az a ténymegállapítása, hogy a C./. alattiban körülírt Wandestock gyártmányú motorekére vonatkozó adásvételi ügylet az 1900 : XXV. t.-c. 1. §-ába és a 27.483. 1901. K. M. számú rendelet 6. §-ának a 4. bekezdésébe ütköző voltánál fogva nem joghatályosan jött létre, s így az eredetileg érvénytelen. Még e mellett az álláspont mellett is azzal érvelt a felperes, hogy az alperes a C./. alattiban írt motorekét a C./. alattinak általa történt aláírása után, a megállapodásnak megfelelően, 5 napon át szántásban kipróbálta, s azt a D./. alatti szerint jónak találta, — átvette és hosszabb időn át használta, s így ezzel a tényeivel az ügyletet érvényes módon joghatályosnak el is ismerte. Nem volt vitás a felek közt, hogy az alperes a részére leszállított motorekét az 1926. évi május hó 18. napján a felperes szerelőjének a közbejöttével megkezdett, és május hó 22. napján befejezett, tehát öt napon át tartó próbaszántás után észrevette, és pedig a D./. alattira vezetett azzal a sajátkezű nyilatkozatával, hogy „a gépet üzemképes állapotban szántásban átvettem". Nem volt vitás az sem, hogy az alperes közel négy hónap után az 1926. évi szeptember hó 7-diki keletű E./. alatti levelében felperest a motoreke visszavételére kérte, felperes azonban az eke visszavételét az F./. alatti levelében szept. 9. napján megtagadta. Az 1900 : XXV. t.-c. 4. §-a utolsó bekezdésének abból a rendelkezéséből, — hogy a törvény 1. §-ában foglalt tilalom ellenére létrejött ügylet a „megrendelővel" szemben hatálytalan, — az következik, hogy az ügyletnek az idézett törvény szempontjából való hatálytalanságára csak a megrendelő hivatkozhatik, ellenben a megrendelést gyűjtő kereskedő vagy iparos az ügylethez ragaszkodó megrendelővel szemben az ügylet teljesítését a törvény 1. §-ában foglalt rendelkezésre való hivatkozással meg nem tagadhatja. De kétségtelen ebből az is, hogy az ügyletkötési szabadságában egyébként nem korlátozott megrendelő, éppen a törvény e bekezdés elején hivatkozott rendelkezésénél fogva a vele szemben eredetileg hatálytalan ügyletet utóbb, megfelelő ügyleti akarat kijelentéssel maga is joghatályosnak ismerheti el. Nincs kizárva tehát, hogy a kezdetben nem joghatályosan létrejött ügylet, a megrendelő utólag és megíelelőleg nyilvántartott akaratkijelentése által joghatályossá ne válhasson. Minthogy pedig alperes a fentieknek megfelelő nem vitás tényállás szerint a C./. alattiban foglaltakhoz képest neki leszállított motorekét megfelelő kipróbálás után átvette és azt hónapokon át magánál tartotta: nyilvánvaló, hogy az eredetileg hatálytalan jogügyletet utólag érvényes módon joghatályosnak ismerte el. Ez az álláspont nem áll ellentétben a m. kir. Kúriának a Polg. jogi Határozatok tárába 450. szám alatt felvett P. 1455/1914. számú ítéletében kifejezésre juttatott azzal a jogszabállyal, hogy a bíróság az ügyletnek a szóbanforgó törvény szempontjából való hatálytalanságát hivatalból állapítja meg akkor is, ha a megrendelő az ügyletet a felhívott törvény és K. M. rendelete alapján meg nem támadta. Nem áll ellentétben pedig azért, mert a most hivatkozott kúriai ítélet indokolása nem azt tartalmazza, hogy a bíróság az ügyletnek a törvény szempontjából való hatálytalanságát akkor is megállapítani köteles, ha a megrendelő az eredetileg hatálytalan ügyletet utóbb joghatályosan elismerte, vagy hogy az eredetileg hatálytalan ügylet utóbb joghatályosnak el nem ismerhető. Nem jogszabálysértő tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi megállapítása, hogy az alperes a C./. alatti aláírása után a motorekének a megállapodás és a D./. alatti szerint történt kipróbálás után, üzemképes állapotban való átvétele által, nem joghatályosan létre jött ügyletet utóbb érvényes módon joghatályosnak ismerte el, s így alaptalan az alperesnek azt vitató támadása is, hogy az eredetileg hatálytalan ügyletet (noválni) megújítani nem lehetett. Alkuszdíj. 48. Az állandó bírói gyakorlat értelmében közvetítői díj csak akkor jár, ha az ügynök által közvetített ügylet valóban létrejött. Kölcsönügylet pedig akkor jön létre, ha a kölcsönösszeg leszámoltatott s azt a kölcsönt kérő felveszi. (P. VII. 9152/1927. sz. a. 1928 október 30-án.) Felelős kiadó: Dr. SZENTÉ LAJOS. DUNÁNTÜL EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCSETT.