Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 2. szám - Európai mozgóképszínház szindikátus

78 KERESKEDELMI JOG 2. sz. a titkos tartalékkal szemben támasztható „aggodalmaknak". De valósággal misztikussá teszi a Bizottság munkálatait, hogy a tárgyalásairól felvett jegyzőkönyveknek (amelyek a lefolyt vitákat és különösen a határozathozatal és szavazás személyi és tárgyi részleteit tüntetik fel) közzétételét megtagadta! Erre eddig példa nem volt! Hiszen nem hivatalos vagy diplomáciai tárgyalásról, hanem gazdasági és jogi szakemberek magántermészetű diskussziójáról volt itt szó. A szegényes eredményt — Nussbaum szerint — eléggé érthetővé teszi az a körülmény, hogy a Bizottság a lefolyt két év alatt összesen öt ülést tartott és tagjainak többsége az érdekelt gazdasági körök exponenseiből került ki, akiket érthető okokból „reformellenes hangulat" (Reformunlust) hatott át. Éppen ezért „a bizottság határozatait nem szabad úgy felfogni, mintha azok akár csak a jogászkörök uralkodó felfogását is fejeznék ki. Ezek csupán a véletlen eredményei, amelyeknek használhatóságát nagyban leszállítja az a körülmény, hogy még a meghozataluknál érvényesült szavazati arány sem ismeretes". A bizottság azért — állapítja meg végeredményben Nussbaum — nem végzett „hiábavaló" munkát. Főleg negatív irányban nem; mert az életbevágó kérdéseknek ez a felületes és sokszor egyenesen megdöbbentő kezelése valósággal kihívja az ellenzést és újabb lökést fog adni a komoly reformmozgalomnak. ~^ A korlátolt felelősségű társaság törvényelőkészítő munkálatai gyors lépésekkel közelednek a befejezéshez. Amint ismeretes, a kereskedelemügyi miniszter még a mult év nyarán szétküldötte az érdekelt jogászi és gazdasági szakköröknek az előadói tervezetet, amelyre az igen alapos észrevételek már régebben beérkeztek. A kereskedelemügyi és igazságügyi minisztériumok ezeket az észrevételeket gondosan áttanulmányozták és elkészítették a javaslat végleges szövegét, amely indokolással együtt a közeljövőben fog nyilvánosságra kerülni. A kereskedelmügyi miniszter úr — amint azt több ízben kijelentette — a javaslatot a képviselőház mostani ülésszakán kívánja beterjeszteni, úgy hogy rövidesen a mi gazdasági életünknek is rendelkezésére fog állani a korlátolt felelősségű társasági forma. A javaslatot, mihelyt nyilvánosságra jut, részletesen fogjuk ismertetni. Európai mozgóképszínház szindikátus. 1928. év augusztus havában a német mozgószínházak országos szövetsége Berlinben nemzetközi kongresszust hivott össze, amelyiken 46 állam szakorganizációi, köztük egy magyar delegáció is megjelent. A kongresszus egyik igen érdekes feladata az volt, hogy határozzanak az egybegyűlt nemzetek az „Europáische Lichtspiel Syndikat" (E. L. S.) megalakítása tárgyában. Ez a kongresszuson elvileg elhatároztatott, mivel a szindikátus ismertetett célja és szervezete a résztvevők osztatlan elismerését nyerte el. Köztudomású az, hogy az amerikai filmgyárak a világpiacon monopolisztikus helyzettel bírnak, mert az értékes fílmkontingens legnagyobb részben az ö műhelyükből kerül ki. Ennek az a következménye, hogy az árakat a világ összes színházaival és elsősorban az európaiakkal szemben azon teljesítőképesség legmagasabb határai szerint szabják meg, ami mellett a színházak még éppen prosperálni tudnak. Ez ellen az amerikai monopolisztikus helyzet ellen irányult a kongresszus éle és az volt a célja, hogy egy olyan versenytársat állítson az európai mozgószínházak szövetsége Amerikával szemben, amely Európának úgy qualitásban, mint quantitásban megfelelő konkurrense lehet. Ennek a feladatnak a betöltésére volna hivatott az E. L. S. A szindikátus elvi megalakításának elhatározása után nem érdektelen ennek az egészen különös, részben erkölcsi és részben gazdasági egységnek az ismertetése, ami figyelemre méltó mintája lehet annak a kartellképző folyamatnak, amely világszerte megindult. A folyamatnak a célja, hogy a termelés, illetve az árak megfelelő szabályozása, vagy a fogyasztóterület racionális felosztása céljából az azonos tárgyú és érdekű vállalatokat egy magasabb gazdasági egységbe hozza. Az E. L. S. tagjai nem személyek, hanem nemzetek. A kiküldő nemzetek viszont önálló alszindikátusokat képeznek. Ezeknek az alszindikátusoknak a tagjai az illető ország területén levő mozgóképszínházak. Ezek az alszindikátusok kiküldik bizottságaikat az E. L. S.-be, amelynek szervei a közgyűlés, a végrehajtó bizottság és az állandó döntőbíróság. Az E. L. S. jogi megjelenési formája az egyesület, lényege azonban kartell, amely egész Európára kiterjed. A szindikátusi megállapodás tehát lényegileg kartell megállapodás lesz. Különös érdekessége ennek az, hogy ezt a kartellt nem a termelők alakítják a fogyasztó piac ellen, vagy annak megszervezése, illetőleg a termelés organizálása céljából, hanem ezt a kartellt a fogyasztók: a filmszínházak egyesületei alapítják abból a célból, hogy a monopolisztikus helyzetben lévő filmkartelleknek versenyt támasztva kedvezőbb gazdasági eredményt érhessenek el. A cél tehát nem a termelés, hanem a fogyasztás racionalizálása. Az E. L. S.-nek a hatáskörébe nem tartozik a tárgyi megoldás, csak a kartell erkölcsi megszervezése és fenntartása. De az E. L. S.-el kapcsolatos megállapodások komplexumában már ott szerepel az É. L. S. tagjai által alakítandó és az E. L. S felügyelete alatt álló részvénytársaság, amelynek az alaptőkéjét a szindikátusi szerződésben megállapítandó módon és feltételek szerint az egyes alszindikátusok adják össze. Ez az alapítandó részvénytársaság jogilag és formailag az E. L. S.-től független. De a dolog természetéből ered az, hogy ez csak formailag van így, mert lényegében nem más, mint ennek felelős gazdasági szerve. Felmerült a kongresszuson olyan terv is, hogy minden alszindikátus, tehát a nagy nemzetközi organizációnak minden egyes nemzeti alosztálya szintén alapít egy hasonló társaságot. A filmgyártásnak a gyakorlati keresztülvitele csak az adminisztráció és a szellemi vezetés szempontjából volna centrális, mert a szindikátusi szerződés folytán az elkészítendő filmek quóta szerint az egyes tagállamok tárgyköréből, részben azoknak a területén kerülnének feldolgozásra. Ennek a gyakorlati és a jogászt első pilla-