Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 3. szám - A korlátolt felelősségü társaság. Szende Péter Pál dr. előadása a Jogászegyletben

3. sz. KERESKEDELMI JOG 55 való visszakövetelését illetőleg nem elég a bizományi viszony fenforgásának az igazolása, hanem ezen felül még azt is bizonyítani kell, hogy a visszakövetelt áru azonos a megbízó részére vásárolt bizományi áruval. Ezeknek az alperesi tényállításoknak a tisztábahozatala nélkül, egymagában a felperes által felhozott s fent kiemelt tények alapján nem bírálható el a fentiek után lényeges és perdöntőnek mutatkozó az a kérdés, hogy a vb. bizományos által a felperes részére vásároll és a felperes által bérelt góréba elhelyezve volt 600 mm.-bői állítólag megmaradó 491 mm. esövestengeri azonos-e a vb. csődjében a kereset szerint a csődleltár 64— 293. tétel alatt összeírt 491 mm. csövestengerivel. Tisztességtelen verseny. 43. Tvt. 7. §. értelmezése, Cégjogilag jogosult céghasználat esetén nincs a 7. §. első mondatába ütköző cégbitorlás. A 7. §. 2. mondat s a 8. §. szerint az az irányadó, hogy a két cég ősszeléveszthető-e? .,Johann Maria Farina, Dr. E. Meitzen am Doni zu Köln" és „J. M. F. gegenüber dem Rudolfsplatz magyarországi fióktelepe" nem téveszíhetők össze. — Valamely sérelmes magatartásnak vagy állapotnak a Tvt. életbelépte után való fentartása a 47. §. értelmében ugyanúgy ítélendő meg, mint a törvény életbelépte után kezdeményezett valamely sérelmes magatartás. — A forgalomba hozatolt intéző ügynök (mégha vezérképviselő is!) nem tekinthető versenytársnak. (Kúria P. IV. 6354/1927. sz. a. 1928 febr. 1-én.) Indokok: I. A felperes csatolta R)-jelü berlini bírósági ítéletből kiderül, hogy Kölnben 1886-ban alapított Johann Maria Farina gegenüber dem Rudolfsplatz cég, mely utóbb Rerlinbe helyezte át főtelepét és Kölnben csak fióktelepe volt bejegyezve, 1903-ban az akkori tulajdonosa, Kari Vogt jogelismerő nyilatkozata alapján tiltatott el a céghasználattól. Irányadó, meg sem támadott tény, hogy az eredetileg (1886-ban) Kölnben keletkezett fentebb jelzett cég 1889-ben Récsben fióktelepet létesített, majd 1890-ben a cég akkori tulajdonosai, Simon Hecht és Anton Peiser szétválva, akkép osztoztak meg, hogy Simon Hecht a kölni főtelepet tartolta rneg, míg Anton Peiser az egyidejűleg önálló főteleppé átalakított bécsi fióktelepet vette ál. Ettőlfogva a kettévált cég két telepi' egymástól függetlenül szerepel és külön-külön sorozatban következtek egymás után különböző tulajdonosaik. A bécsi cégnek önállósításától jelentkező tulajdonosai sorozatába 1908-ban lép be szerződéses átvevőként .1. K., ki mellett 1915 óta szerepel társtulajdonosként .1. K., kik ma is tulajdonosai a bécsi cégnek. Ellenük a bécsi Handelsgericht előtt a Johann Maria Farina Jülichsplatz 4, kölni cég cégtörlés és céghasználattól eltiltás iránt pert tett folyamatba, a kereset azonban jogerősen elutasittatott. A helyzet tehát az, hogy a bécsi cég jogszerűen használja cégszövegét, következőleg a bécsi főtelep II. r. alpereseként perbevont budapesti fióktelepe cégjogi szempontból szükségkép kell, hogy ugyanazt a cégszöveget használja. A Tvt. 7. §. első része értelmében is csak az oly céghasználat minősül a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütközőnek, mely céghasználat az illetőt meg nem illeti. Erről azonban nem lehel szó cégjogilag jogosult céghasználat esetében. Ugyané §. második része meg azért nem talál az adott esetre, mert igazoltan számos régi Johann Maria Farina cég működik azonos üzletkörben, melyek egymástól csak az eltérő cégtoldaluknál fogva különböznek és igy magára a cégben szereplő személynévnek használatára a felperesnek sincs kizárólagos joga, hanem a törvény oltalmára csak a toldattal együtt alkalmazott cég szövegét illetően tarthat számot. Eldöntendő még ezek után, vájjon a cégvalódiság szempontjából a fent kifejtettek szerint nem kifogásolható céghasználat annálfogva nem ütközik-e a Tvt. rendelkezéseibe, mert a kereslettel fellépett régi cég cégszövegével való összetévesztésre (8. §.), avagy a valóságnak meg nem felelő képzetek keltésére (2. és 9. §.) alkalmas? A 8. §-ra alapított kereseti igény alapos volta szempontjából ugyancsak nem hagyható figyelmen kivül az, hogy az ugyanabban az üzletkörben egymás mellett zavartalanul működő nagyszámú Johann Maria Farina nevezett régi kölni cég is csak a toldatukban különbözik egymástól, aminek meg a forgalomban az a szükségkép való folyománya alakult ki, hogy a cégszöveg hangsúlya a megkülönböztető toldatra esik, miért is ha a toldat szembeötlően eltér a többi hasonló cég toldatától, akkor szokásos figyelem mellett a nagyközönség sem tévesztheti össze a cégeket. Egyébként a 8. §. értelmében az összetéveszthetőség kérdésében az a döntő, hogy a megtámadott cégszöveg összetéveszthető-e a keresettel fellépő fél jogosan használt cégszövegével? Adott esetben az egyező ..Johann Maria Farina" személynév mellett a felperes a ,,Dr. E. Meitzen am Dom zu Köln" toldatot használja, míg a II. r. alperes által alkalmazott toldat szövege: „gegenüber dem Rudolfsplatz", vagyis a cégszöveg lényegét tevő megkülönböztető toldatok oly szembeszökően eltérő, hogy összetévesztésük közönséges figyelemmel is elkerülhető. Ily kép a Tvt. 8. §-ára fektetett kereseti kérelemnek nincs jogos alapja. Amennyiben pedig a kölni azonos üzletkörii cégek gyakorlatában használt különleges és a viszonyokra utaló toldat „gegenüber dem Platze" használata egyébként az adott esetben arra a hamis következtetésre nyújthat alapot, hogy a II. r. alperes főtelepe ma is Kölnben van és onnan eredő árut hoz forgalomba: ez a körülmény az adott esetben a Tvt. 2. és 9. §-a alapján mégsem vezethet a céghasználattól eltiltásra, mert az évtizedekre terjedő jogszerű céghasználatra tekintettel a 8. §-ban foglaltakhoz képest, csak oly kiegészítő jelzés alkalmazására vonatkozó rendelkezésnek lehet helye, mely kizárja annak a téves képzetnek a keltését, mintha a II. r. alperes ma is a kölni cég volna és valóban kölni eredetű árut hozna lorgaloirjfia. II. r. alperes a fellebbezésében maga kijelenti készségét, hogy áruján a „Made in Hungary" jelzést alkalmazza avégből, hogy a cégszövegéből esetleg meríthető téves következtetéseket elhárítsa. Adott esetben nem kivitelre szánt, hanem a