Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 3. szám - A korlátolt felelősségü társaság. Szende Péter Pál dr. előadása a Jogászegyletben

KERESKEDELMI JOG V korlátolt felelősségű társaság. (Szende Pé­ler Pál dr. előadása a Jogászegyletben.) A Magyar Jogászegylet dr. Schnszter Rudolf elnökiele alatt teljes ülést tartott, melyen dr. Szende Péter Pál budapesti ügyvéd tartott előadást a korlátolt fele­lősségű társaságról szóló törvénytervezetről. Elő­adása során dr. Kuncz Ödön által készíteti terve­zetre tette meg kritikai észrevételeit. A korlátolt felelősségű társaság két legfonto­sabb ismérve a felelősség korlátozása és a törzs­betét nem értékpapír jellege. Dr. Szende ezen — a tervezet által is elismert — lényeges jelleg leszö­gezése érdekében magában a törvényben akarja megállapítani, hogy a társaság hitelezőinek a ta­gok közvetlenül nem felelnek. A tagok felelőssége a tervezet szerint csak a törzsbetétek beszolgáltatá­sára terjed ki, a hitelezőknek csak a társaság va­gyona felel. Minthogy azonban a tervezel sem kí­vánja meg azt, hogy a társaság alapításánál a törzsbetétek teljesen befizettessenek, hanem meg­elégszik 30%-os befizetéssel, a társaság hitelezői­in k védelme érdekébn előadó azt javasolta, hogy a tagok vagy egyetemleg legyenek felelősek egy más törzsbetéteinek beszolgáltatásáért, vagy köte­le/lessenek teljes liberálásra. A társaság célja tekintetében azt az álláspon­tot foglalta el. hogy nem szükséges azt csak gaz­dasági térre szorítani, mig viszont a gazdasági tárgy köréből is a tervezet állal félvett kivételeken felül kizárandónak tartja a bank- és takarékbetéti ügyleteket! Az ügyvédek körében bizonyára élénk vissz­hangot fog kelteni Szende azon javaslata, mely a korlátolt felelősségű társasági szerződés formájá­nak az ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratot kívánja kötelezővé lenni. Foglalkozott még az előadás a másnemű kö­telezettségekre, az apportra vonalközé) szabályo­zás részieleivel, a törzsbetétek, illetve üzletrész fogalmi elhatárolásával, válamint a társaság szá­mos részlet-problémájával, s mindezekre vonat­kozóan módosításokat és kiegészítéseket javasolt. Rámutatott az ellenőrzés módjaira, a felügyelő­bizottsági, revizori intézmény megszervezésének mikéntjére, a mérlegkészítés szabályaira. Majd részletesen viszgálta a részvénytársaságnak kor­látolt felelősségű társasággá való átalakulásának módját, mint amely kérdés az uj társasági forma bevezetésével a legaktuálisabb lesz. Végül foglalkozott dr. Szende azzal a kérdés­sel, szükség van-e egyáltalán erre az uj társasági formára. A külföldi fejlődés ismertetése után arra az eredményre jutott^ hogy hazánk törvényhozása sem zárkózhatik el a csaknem összes európai ál­lamokban recipiált eme társasági forma megalko­tása elöl. ( Előadás a tisztességtelen versenyről. A Ma­gyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédi Kör febr. 25-én tartott együttes ülésén felelős szerkesz­tőnk, dr. Szenté Lfljos ügyvéd, az 1928. V. !.-c. nek eddigi hároméves joggyakorlatáról tarlóit fel­olvasást. Előadó rámutatott arra, hogy a lörvény teljesen betölti hivatását: a tisztességes kereske­delem védelmét a tisztességtelen versennyel szem­ben és különösen a 23.800/1924, I. M. számú ren­delettel szabályozott ideiglenes intézkedések és a Tvl. 11. §-áva] szabályozotl zárlat bizonyultak hathatós eszközöknek a tisztességtelen verseny le­törésére. Különösen fogalkozotl a Tvl. 1., 8., '.)., 15., .'!(). és 44. §-aival és ezek alapján azon meg­győződésének adott kifejezést, hogy a Tvt. a cég-, szabadalom- és védjegyjogok hiányait teljesen ki­pótolják. A büntető bíráskodási mai struktúrájá­ban (nyomozás, vizsgálat, vádtanács, főtárgyalás) túl hosszadalmasnak taríja és az eljárás egyszerű­sítését követeli. A kamarai választolt bíráskodás­nál a. Tvl. 44. §-a alapján annak egészen megszo­rító értelmezésének híve, bár egyébként a kama­rai bíráskodást teljesen kielégítőnek és üdvösnek tartja. — Az előadáson, melyen Schlister Rudolf, a szabadalmi felsőbíróság elnöke elnökölt, a felol­vasótermet egészen betöltő hallgatóság vett részi, amelynek soraiban ott látjuk az igazságügylninisz­lérium részéről Fodor Annin kúriai tanácselnö­köt, Balázs Elemér min. oszl. tanácsost, a keres­kedelmi minisztérium részéről (//'. IBdlu Aurél min. oszl. tanácsost, továbbá dr. Kuncz Ödön egy. nv. r. tanári, s a polgári és büntető bíróság, az ügyvéli kamara és szabalalmi ügyvivői kar szá­mos tagját. A felolvasást élénk vita követte, melyben dr. Vidor Jenő, dr. Urbach Lajos, dr. Malonyai Emil, dr. Giskán Jakab ügyvédek, dr. Rcrnauer Zsigmond egy. magántanár, szabadalmi ügyvivő és dr. Radványj László kormánytanácsos, az ,,Üzlet" szerkesztője vetlek részt. — A felol­vasási egyébként lapunkban közöljük. A zálogszerződés .joghatályossága. Midőn a m. kir. Kúriának mull számunkban hozott az az ítélete, mely szerint a zálogszerződés akkor is hatályos, hogy ha a zálog tárgya a zálogadósnál hagyatik. a közmég\ ilalás tárgyát képezi (lásd mai számunkban közölt cikkeket is), nem les/ érdektelen, hogy ha az osztrák O. G. H. 1827 november .">-i deleiéi (Ob. I. 1059/27, közölve a Rechtsprechuug ezévi január 31-én megjelent első számában, S. 3.) közöljük, mely. eltérőleg a Kúria fentemliteft Ítéletétől, kimondta: hogy ha a zálogbirtokos a zálog tárgyát, bár zálogjogának fentartása melleit, de oly külső jelek nélkül adla vissza, amelyek által ,,mindenki könnyen tudo­mást szerezhetett az elzálogosításról", ugy a har­madik jóhiszemű foglaltatóval szemben ez a zá­logjog nem érvényesíthető; ha pedig jogfentartás nélkül adta vissza, ugy a zálogjog hatálya elenyé­szik. Hogy azonban a harmadik jóhiszemű zálog­szerző védelmét célzó ez az indokolás, amely a zálogszerződéssel űzött visszaélések kikerülését és a jóhiszemű harmadik személy védelmét célozza. Ausztriában sem maradi ellenondás nélkül, mu­tálják azok a megjegyzések, amelyekkel Wahle bíró ezt az ítéletet kisérte. Nemzetközi fuvarozás. 1928:111. törvénycikk a vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október 23-án aláirt nemzetközi egyézmény be­cikkelyezéséről és azzal kapcsolatos intézkedések­ről. A lörvénv felhatalmazza a minisztériumot, hogy a címben megjelöli egyezmény alapján a vasúti üzletszabályzatot módosíthassa, esetleg uj üzletszabályzatot bocsásson ki. felhatalmazza a minisztérium a kereskedelmi minisztert, hogy az egyezmény alapján az egyezményl elfogadó álla­mokkal megállapodásokat köthessen. A törvény felsorolja azon yasutakat, amelyre az egyezményl alkalmazni kell, részletezi a fuvarozásból ki/árt tárgyakat, meghatározza a fuvarozási szerződés alakjai és feltételeit, a fuvarozási ügyletből szár mázó felelősséget közben a fuvardíj kiszámilásá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom