Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 1. szám - Dr. Katona Gábor: A csődtörvény kézikönyve [Könyvismertetés]

KERESKEDELMI JOG 1. )U'k 1923 március 23-án életbelépte után az 1920 január 1-él megelőzően ily ügykörré kiadott iparigazolvány birtokosain kivül csak azok foglalkozhattak, akik ujabb keletű ily üzletkörre szóló ipar igazolványuknak iparengedélyre kiigazítása iránt a kitűzött záros határidő alatt kérelmet terjesztettek elő. Felperes maga is azt adta elő, hogy ő nem ily iparengedélyre való kiigazítást kért a volt társával bank- és értékpapirbizományi üzletre közösen bírt iparigazolványuk visszamutalásakor, hanem a maga személyére kért ((készpénzfizetéssel értékpapirkeireskedői» iparigazolványt. Ez a kérelem pedig az 1800/1923. P. M. sz. rendelet 4. § 6. bek. rendelkezése alá esik és nem vonatkoztatható reá az id. rendelet 6. § 3. bekezdésében foglalt és csupán a banküzlet folytatására vonatkozó iparengedély megadása iránt előterjesztett kérelemmel kapcsolatos az a rendelkezés, hogy a kertiem jogerős elutasításáig a korábbi iparigazolvány állapján gyakorolt banküzlet tovább folytatható. Helyesen állapitotta tehát meg a fellebbezési bíróság, hogy a felperes nem volt jogosult a bankárrendelet érvényessége alatt bankügyöetekkel foglalkozni. Minthogy pedig az irányadó tényállásból vont hjelyes következtetésen alapuló az a megállapítás meg sincs támadva, hogy a felek jogviszonva a felperes jogosítványa körén kivül eső bankügyletek kötésébőil állott, sikerrel az az okszerű állásfoglalás sem lámadható meg, hogy a felperes követelése tiltott ügyletekből ered. A már általános anyagi jogszabálynak az alkalmazását pedig, hogy tiltott ügyletekből eredő követelési !k nem részesülhetnek bírói jogsegélyben, a K. T. 263. §-ában foglalt rendelkezés sem gátolhatja. Ugyanis a K. T. 263. §-a csak azokra az esetekre vonatkozik, midőn valamelyik ügyletkötö fél a saját személyében rejlő okoknál fogva általában nem foglalkozhatik kereskedelmi ügyletekkel, nem pedig olv esetre, midőn bizonyos kereskedelmi ügyletek kötéséhez való jogosultság külön halósági engedélytől függ. Minthogy pedig adott esetben nem arról van szó. hogy a felperesnek valamely saját személyében Rejlő okból volna tilos általában kereskedelmi ügyleteket kötnie, hanem az a helyzet, hogy a felperes részéről hiányzik a bankügyletek megkötéséhez való jogosultságot megadó különleges engedély: a felperes idevágó felülvizsgálati támadása sem volt alaposnak felismerhető. Főnök és alkalmazott. 3. Nincs oly jogszabály, mely a szolgálati viszonynak szabályszerű felmondással való felbontása esetében arra kötelezné a munkaadót, hogy a felmondási idő alatt esedékessé váló illetményeket azok szerződésszerű lejárata előtt, egy összegben adja ki. i Kúria P. II. 8875/1926. sz. a. 1927. dec. 1-én.) Indnknk: A nem azonnali hatályú, hanem a törvényes határidőt betartó felmondás a szolgálati viszonyt nem azonnal szünteti meg, hanem csak a felmondási idő leteltével bontja fel, még akkor is, ha ez alatt az idő alatt a munkaadó az alkalmazott szolgálatait nem kívánja igénybe venni. A szolgálati viszony tehát a felmondási idő alatt fennáll és akként teljesítendő, mint a felmondás előtt és ezen nem változtat az, ha a munkaadó a szolgálati szerződésben biztosított arról a jogáról, hogy az alkalmazott szolgálatának teljesítését követelje, le is mond. Az 1914:XIV. t.-c. 60. §-a szerint egyébként irányadó az 1884:XVII. t.-c. 97. §-a alapján kifejlődött általános magánjogi gyakorlat szerint pedig a felmondási időre járó illetmények egy összegben és azonnal csupán a jogellenes azonnali hatályú elbocsátás esetére fizetendők. Részvénytársaság. 4. Nincs helye a közgyűlési határozat megtámadásának az alapon, hogy a közgyűlés az alperesi részvénytársaság alapszabályai azon rendelkezése ellenére, amely szerint a közgyűlés a tárgysorozatban foglalt tárgyak felett a napirend sorrendjében határoz, előbb határozott a felszámolás kérdésében mint a megnyitómérleg megállapítása tekintetében. (Kúria P. IV. 2848/1927. sz. a. 1927 nov. 22-én.) Indokok: A fellebbezési bíróságnak ez irányú helyes okfejtése szerint az adott esetben a napirendre vonatkozó alakszerűség be nem tartásából a kisebbséget képviselő felperesre jogsérelem azért nem származhatott, mert nincs ténymegállapítás arra, hogy a társaságnak a megnyitómérlegből kitűnő vagyoni helyzete befolyással bírt volna a felszámolás elrendelésére és mert nincs olyan törvényes rendelkezés, amely a felszámolás elrendelését bárminő feltételhez kötné. Ilyen körülmények között pedig a közgyűlésnek a felszámolást kimondó határozata a jelzett alapon meg nem támadható. Szövetkezet. 5. Közgyűlési határozat megtámadása. — Alaki és anyagi okok. Közgyűlési határozat megsemmisítése, mert nem tűnik ki, hogy a tag kizárása mi v szavazattöbbséggel történt. (Kúria P. IV. 2158/1927. sz. a. 1927 nov. 24-én.) Indokok: Helytálló felperesnek az az érvelése, hogy a rendkívüli közgyűlési jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó támadás, — azaz, hogy e közgyűlésen és a katározathozatalban is résztvevőknek olyanoík vannak feltüntetve, akik ott jelen nem voltak, illetőleg amennyiben meghatalmazottjaik utján vettek részt, a meghatalmazásukat a közgyűlés tárgyául szolgáló és a felperes kizárására vonatkozó kérdés felől megtévesztve állították ki, és hogy nem tűnik ki a jegyzőkönyvből, hogy a szavazati jogukat kik gyakorolták személyesen és kik szavaztak meghatalmazott utján, nem a fennebb kifejtettek szerint a K. T. 174. §. második bekezdése értelmében 15 napon belül érvényesítendő, hanem a most idézeti szakasz első bekezdése értelmében az itt megjelölt haláridő letelte után is érvényesíthető támadást jelent. Ezek a megtámadási okok ugyanis nem törvény, vagy alapszabályok állal előszabott alakszerűségekre, hanem a szövetkezeti tagok összességének a közgyűlés*,] törvény, vagy alapszabályok állal