Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 10. szám - Az "Ichthyol" védjegy védelme Olaszországban

164 KERESKEDELMI JOG amelyek a hitelezőnek a zálogul lekötött ingókkai való rendelkezéséi lehetővé és ia zálogadós szabad rendelkezési jógiinak megszűntél nyilvánvalóvá ós mindenki által felismerhetővé teszik', érvényes zálogjogot nem szerzett s ez okból az ingókat a K. T. 306. £-a alapján jogszerűen el sem adhatta. Az irányadó lényállás szerint a felperes Ügyvéd a hitelező banknak az ügyésze, aki ugy a zálogszerzést eélzó jogügylett megkötésénél, mint a további joglépéseknél, ezek közöli a közjegyzői árverés kieszközlésénél is a barikot képviselte, akinek tehát tudnia kellett, hogy a hitelező banknak nincs érvényes zálogjoga az ingókra s hogy azoknak a bank részéről közjegyző közben jöttével foganatosított árverési eladása jogosulatlan. Ez okból a felperes a fellebbezési bíróság helyes jogi álláspontja szerint jóhiszemű vevőnek nem tekinthető s igy a vétele tulajdonszerzésre nem vezethetett, A tulajdonszerzés tekintetében nem hivatkozbatik a felperes sikerrel a Vég. T. 110. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezésre sem, mert a kereseti ingók értékesítése nem birói árverésen, hanem közjegyző közben jöttével megtartott nyilvános eladás ulján történt, az ilyen árverésre pedig a fentebb megjelölt törvényszakasz harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. A fentkifejtettek szerint érvényes zálogszerzés hiányában az eladás jogosulatlan lévén, nincs perdöntő jelentősége annak a kérdésnek, hogy a megtartóit közjegyzői árverés megfelelt-e a fennálló szabályoknak, illetőleg a nyilvánosság követelményeinek. A fellebbezési bíróság Ítéletének erre vonatkozó megállapitásiaival s a felperesnek ezeket támadó felülvizsgálati panaszaival foglalkozni tehát nem kellett, mert az eladás jogosulatlan volta s a felperesnek erről való tudomása a fentiek szerint már egymagában kizárja a felperes tulajdonszerzését. Közvetítési dij. 129. Nyilvános versenytárgyaláson elnyert kiszállítás után közvetítési dij nem igényelhető. (Kúria P. VII. 4072/15)28. sz. a. 1028 aug. 28-án.) Indokok: Az irányadó tényállás szerint az alperes, mint a K. és társa cég alkalmi társa és megbízottja, nyilvános versenytárgyalás eredményeként, mint a legolcsóbb ajánlatot tevő kapott megbízást a török kormánytól 440 ló szállítására. Az ügyletkötésnek ez a módja, a fellebbezési bíróság helyes jogi álláspontja szerint, kizárja azt, hogy az ügylet a felperes közvetítői tevékenységének volna a folyománya s ezért nem sérti az anyagi jogot az a (hintés, amely szerint a szóban forgó lóeladási ügylet után követelt közvelitési dij megfizetése iránt indított keresetnek helyt nem adatolt. Csőd. 130. A csődbíróság ellenőrző hatáskörének értelmezése. — Csődmegszüntető végzés jogerőre emelkedése. IKúria Pk. VII. 4723/1928. sz. a. 1928 június 27.) Indokok: Az elsőfokú bíróság végzése szerinl a volt közadós által a még vitás tömeggondnoki igények biztosítása végett birói letétbe helyezett, 10. SZ. de időközben nagyrészt elértéktelenedett készpénzkészletet, úgyszintén a csődleltájf . . . tétele alall leivelt értéktárgyakat, ezüstnemüeket és ékszereket B. N. részére, meghatalmazott ügyvédje kezéhez kiutalta. Erről az összes érdekeltek, igy a volt tömeggondnok is a losonci köz jegyző utján kézbesített végzéssel értesítve leltek, a végzés pedig kifüggesztetett. Ekként a Cs. T. 76. §-ának megfelelően értesített érdekeltek közül dr. Sz. I. ügyvéd, mint a vagyonbukott volt csődtömeggondnoka az elsöbiróság végzése ellen felfolyamodással éli, kérve a sérelmezeti elsőbirósági végzési megváltoztatni, a csődleltár . . . lételei alall felvett érlékárgyakal. ezüstnemüeket és ékszereket továbbra is birói Jelélként kezelni. Az elsőfokú bíróság végzésének ama rendelkezését, melyben a fenti készpénzletéteket a volt közadós részére kiutalta a volt tömeggondnok, jogorvoslattal meg nem támadta. Ennek hiányában pedig a volt közadós hátrányára a másodfokú bíróság a végzés ezen részét hivatalból meg nem változtathatta, habár a csődbíróság ellenőrizni tartozik is azt, hogy a rendelkezés- nem sérti-e az érdekeltek jogait, ez az ellenőrzés azonban nem értelmezhető akként s erre a csődtörvénynek a másodfokú bíróság végzésében hivatkozott rendelkezései nem nyújtanak alapot, hogy a másodfokú biróság hivatalból megváltoztassa a csődbíróságnak a készpénz kiutalása tárgyában azt a döntését, illetőleg döntésének azt a részét, mely ellen az érdekeltek egyike sem élt jogorvoslattal. Az iratokból megállapítható, hogy a balassagyarmati kir. törvényszék, mint csődbíróság B. N. ellen 1914 június 4. napján a csődöt megnyitotta. A csődeljárás folyamán a közadós, valamint hitelezői között a csődbíróság által jóváhagyott csődbeli kényszeregyesség létesült. Ennek folytán a csődbíróság 1921 január 26. napján kelt végzésével a közadós ellen megnyitott csődöt a Cs. T. 222., illetve 198. §-ai alapján megszüntette. Ugyanezen végzésével a megszállolt, illetve elszakított területen lakó dr. Sz. I. és dr. D. S. volt csődtömeggondnokok érdekeinek képviseletére ügygondnokul dr. W. E. ügyvédet kirendelte, részére a csődmegszüntető végzést kézbesítette s az1 a Budapesti Közlöny 1921 február 9. napján megjelent 31, számában közzélétette. Ekként a Cs. T. 76. §. 2. bek. értelmében közzélel l, de egyébként a volt csődtömeggondnok részére kirendelt ügygondnoka kezéhez kézbesített csőd megszűnt elő végzés jogerőre emelkedett. Helytelen és alaki jogszabálysértéssel mondotta ki a felfolyamodási biróság, hogy az eljárást megszüntető 1921 január 21. napján hozott végzés, az 1921 szeptember 23. napján hozott végzéssel jogerősnek nem lett volna kimondható s ez a volt tömeggondnok irányában nem is hatályos. A Cs. T. 76. §. 2. bek. szerint ugyanis a hivatalos közzélétei a 86. §. esetét kivéve, akkor is éivényes kézbesítésnek tekintetik, midőn a törvény a kézbesítést külön megrendeli. Ennek a törvényes rendelkezésnek helyes értelmezése csak az lehet, hogy a hivatalos lapban történt közzélétei, minden más közlést pótol, tekintet nélkül arra, hogy a jogorvoslatra jogosítottak, az ország területén laknak-e. s közömbös az is, hogy magyar állampolgárok-e vagy sem. Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.