Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 8-9. szám - Utólagos valorizáció és "Treu und Glauben" - Részvényelővételi jog az uj lengyel részvényjogban

148 KERESKEDELMI JOG 8-9. sz. kalmazott", — habár e kijelentések szintén indulatosak, udvariatlanok és bántók lehettek, — a testvéri viszonyra tekintettel is becsületsértőknek és lealázóknak tekinteni annál kevésbbé lehetett, mert azokat tiszteletlen viselkedésével maga a felperes hivta ki. Ennélfogva az alperesi cégtagnak nyilatkozatai csak a fegyelem fentartása érdekében használt erélyesebb oly főnöki rendreutasitást tartalmaztak, amelyek a felperesnek azonnali kilépésre az 1884:XVII. t.-c. 95. §-ának a) pontja értelmében jogot nem adhattak. Minthogy pedig ezek szerint felperes a szolgálatot felmondás nélkül, jogos ok hiányában hagyta el: a felmondási időre járó illetményeit nem követelheti. Kamat. 117. A három évet meghaladó kamatok bírói érvényesítését kizáró korlátozás nem vonatkozik oly esetre, midőn az egyik fél azt az összeget tartozik a másiknak megtéríteni, amelyet ez helyette és érdekében a sajátjából teljesített. (Kúria P. VII. 51/1928. sz. a. 1928 június 22-én.) Iiulokok: Alapos a felperesnek a kamatoknak csupán a keresetindítástól töntént megítélése miatti panasza. Felperes a perfelvételi tárgyaláson módosított kereseti kérelméhez képest a keresetbe vett összegek utáni kamatokat 1917. évi november hó 15. napjától, mint a felperesi jogelőd elhalálozása napjával esedékessé váltától kezdődően kérte megítélni és e kérelmét a fellebbezési eljárás során is fentartotta. Az a korlátozás, mely n 3 évet meghaladó kamatok birói érvényesiiését kizárja, csak a kölcsön és más hitelezési ügyletből eredő bíróilag meg nem ítélt szerződéses kamatra vonatkozik, de nem vonatkozik oly esetre, midőn az egyik fél azt az összeget tartozik a másik félnek megtéríteni, melyet az előbbi helyett és érdekében az utóbbi a sajátjából teljesített. Ily esetben a megtérítendő összeg utáni kamat a másik fél által teljesített fizetés időpontjától, a jelen esetben az egyes fizetési időpontokat követően felperes részéről egységesen megjelölt 1917. évi november hó 15-étől jár. Kosztkamat. 118. A kosztkamat a koronaromlás ellenértékéül is szolgál s igy a korona stabilizálódása óta elesik a kosztkamat számításának alapja. (Kúria P. IV. 2275/1928. sz. a. 1928 június 1-én.) Indokok: A 31. sorsz. jegyzőkönyvhöz csatolt NB. és a 3. meg 5. jelű nem vitás levelekből kétségtelen, hogy a felek az alperes által tőzsdeügyletek lebonyolítására nyújtott hitellel kapcsolatban — az akkori általános gyakorlatnak is megfelelően — hetikamatíizetésben állapodtak meg, még pedig oly módon, hogy csak a váltóval fedezett 6 millió korona erejéig volt a hetikamat 1923 december 3-ig 2 százalékra korlátozva, míg egyébként az alperest a mindenkori szokásos kosztkamat illette meg. Minthogy az 1895:XXXV. t.-c. 1. §. 2. bek. értelmében a törvényes kamat mértékét meghaladóan kikötött kamat a követelés kiegyenlítése hiányában a lejáraton tul is folyamatosan jár a hitelezőnek, az pedig nem is vitás, hogy az alperes követelése — az elsőbirói Ítélet alapján történt fizetéstől eltekintve — kielégítetlen, annak kutatása nélkül tehát, vájjon bizonyos időpontban a felek akaratából, vagy megállapodásuk értelmében a szerződésszerű hitelezési viszonyuk lejárt, vagy egyébként megszünt-e? — üz alperes folyamatos kosztkamatigényének a felperes terhére megállapításával azt a felperesi felülvizsgálati panaszt, hogy az alperes kosztkarnatszámitási joga legkésőbb már 1923 december 3-ával elenyészett, alaptalanként el kellett utasítani. Úgyszintén a kosztkamatterhelésekről való értesítés elmulasztása sem érinti ily körülmények között a kosztkamatszámitás jogát, hanem csak azt vonja maga után, hogy a felszámítás mérve nem tekinthető az alperes által elfogadottnak s kifogásolás esetén bizonyításra szorul. De a birói gyakorlat értelmében kosztkamatkövetelés csak annyiban érvényesíthető a bíróság előtt, amennyiben az a koronaromlás ellenértékéül is szolgál. Következőleg azon az időponton tul, midőn a leromlott korona azon a ponton állott, melyen utóbb stabilizálódott, elesik a késedelem alatt való folyamatos kosztkamatszámitás jogszerű alapja. Tisztességtelen verseny. 119 «Seffer Antal» sportcéggel szemben «Sehafer Miksa» divatárukereskedésnek «Scháfer-eég» alatt sportcikkeknek hirdetése a Tvt. 8. §-ába tv. (Kúria P. IV. 7799/1927. sz. a. 1928 március 25-én.) Indokok: A tvt. 8. §-a tiltja az oly céghasználatot, melynek révén valamely vállalat azonos vagy hasonló hangzású nevet vagy céget jogosan használó más versenyvállalattal össze lehet téveszteni. Az irányadó meg sem támadott tényállás szerint a felperes cége Seffer Antal kötéláru, tornaszer- és sportcikkek készítésével foglalkozó kereskedőként van bejegyezve, az alperes cége pedig Scháfer Miksa divat- és rövidárukereskedőként. Ebből okszerűen következik, hogy a cégnek a bejegyzéstől eltérően, pusztán a hasonló hangzású vezetéknév feltüntetésével, hasonló üzletkör hirdetésével kapcsolatban való használata a két cég összetévesztésére ad alkalmat, miért is az alperesnek az az eljárása, hogy a felperes üzletkörébe tartozó torna- és atlétikai felszereléseket hirdet a bejegyzéstől eltérő, csonka «Scháfer-cég» alatt: nyilvánvalóan a tvt. 8. §-ába ütköző tisztességtelen versenynek minősül. Ily céghasználattól és ilyen tartalmú hirdetésektől tehát a tvt. 8. és 1. §-ai érelmében jogszabálysértés nélkül volt az alperes az összetéveszthetőségük folytán érdekelt versenyvállalat keresete folytán ellillható. Felelős kiadó: Dr. SZENTÉ LA.IO;-. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár át 34. — Felelős: Schmidek Gé