Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1928 / 8-9. szám - Nemzetközi karteljog helyett - a magánjogi társaságok jogának nemzetközi egységesítése
134 KERESKEDELMI JOG 8—9. sz. irfitabile vatum — fogja fel, de lépésről-lépésre kisérik a jogászok elemező, rendező és szervező tevékenysége is. Mi jogászok mindig az elsők között értettük meg uj idők uj kívánalmait, rendet vivén az uj emberek uj világába. Régi hagyományainkon sarkalló kötelességünknek teszünk tehát eleget, mikor a nemzetközi kartelek jogának az érdeklődés bomlokterébe került kérdésével foglalkozni kívánunk és csak mélységes hála illeti az International Law Associationt azért, hogy ezt a népek kölcsönös, békés megértésének és együttműködésének szolgálatában álló modern gazdasági instrumentumot jogászi elemzés alá bocsátotta. A mult esztendőben nem kevesebb, mint három gazdasági areopág boncolta a nagy nemzetközi ipari kartelek közgazdasági, gazdaság- és szociálpolitikai problémáit. A Nemzetközi Gazdasági Konferenciának, az Interparlamentáris Kereskedelmi Konferencia rio de janeiroi teljes ülésének és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara stockholmi kongreszszusának zöldasztalainál2 a kartelügy legkiválóbb elméleti és gyakorlati jelességei szólaltak meg és elismerték nemcsak a jó kartel létjogosultságát és a nemzetközi gazdasági élet szabályos rendjében való fontos szerepét, de a határozatokból kivehetőleg körülírták a közérdekű nemzetközi kartel fontosabb kritériumait is. így a rio de janeirói konferencia Uhlir csehszlovák képviselő előadása nyomán jó kar telnek mondotta ki az olyan karlelt, amely a világ erkölcsi, politikai és szociális szolidaritásának, valamint legészszcrübb gazdasági koncentrációjáműx és kooperációjának követeiméngeii kielégíti. Ha a nemzetközi karteljogi problémák elemzése előtt a ma működő és kiemelkedőbb nemzetközi karteleket — közöttük a francianémet kálium kar lelt és az általános nyersacélkartelt is — analizáljuk e nagyfontosságú gazdasági szervezetek vizsgálásánál, arra a következtetésre jutunk, hogy a nemzetközi kartelek jogi felépítése sokkal egyszerűbb, mini a belföldi kartelcké. A belföldi karlelek jogi köntösük megválasztásánál válogathatnak hazájuk kereskedelmi társaságainak és személyegyesüléseinek formái közt, de rendelkezésükre áll a kötelmi jognak a magánjogi társaságra és az innominát kontraktusokra vonatkozó fejezete is, Jogászilag viszont ennél sokkal egyszerűbb a nagy nemzetközi kartelek építménye, amelyet magánjogi társaságnak tekintünk. Bár egyes nagy 2 Socíété des Nalions: Conference Économique Internationale. Rapport Définitif. Genéve, 1927. Rapport définitif de la Commission des Entravcs au Commerce. Paris, Chambre de Commerce Internationale, 1927. Conference Parlementaire Internationale du Commerce. Treiziéme Assemblée Pléniére. CompteRendu des Séances. Bruxelles, 1927. nemzetközi gazdasági összefoglaltságok, igy a nemzetközi izzólámpakartel,3 a nemzetközi rézkarte], eltéréseket mutatnak is, a nemzetközi kar telek naggban-egészben a magánjogi társaságok jogi rendszerébe illeszthetők bele a legalkalmasabban. Indítványunk odairányul, hogy kezdeményezzük a magánjogi társaságokra vonatkozó tételes jogszabályok nemzetközi egységesítését, annak a gondolatnak a kiemelésével, hogy ennek az unifikációnak a nemzetközi kartelek tanulmányozásánál felmerült magánjogi és közjogi elvek, jogpolitikai és gazdaságpolitikai megfontolások szem előtt tartásával kellene történnie. Az egységesített magánjogi társasági szabályokat alkalmazhatókká kell tehát tennünk a nemzetközi kartelek számára. A cél az volna, hogy a nemzetközi kartelmozgalom által érdekelt nemzeti államoknak jogából idetartozó részt, kiváltkép pedig főleg a kötelmi jognak a kartelekre alkalmazható tételeit — a magánjogi társaságokra vonatkozó részt — rugalmasan unifikáljuk. ugy, hogy a nemzetközi kartelek egyelőre főbb vonásaikban azonos jogi elbírálás alá kerüljenek, bármelyik érdekelt ország intézkedjék is felőlük. Ennek az unifikációnak kellene megoldáshoz juttatnia a nemzetközi kartelek magánjogi, jog- és közgazdaságpolitikai problémáit is. Hogy a magánjogi társaságok jogának egységesítésével igyekezzünk eljutni a nemzetközi kartelek jogászi rendszerezéséhez, indokolja az a körülmény is, hogy — a kartel mint jogi forma, mint sui generis jogügylet, magánjoga egy államban sem lévén szabályozva* — a javasolt megoldási mód leküzdhetetlen nehézségeket alig jelent. Útban van a magánjog, illetve ezen belül a kötelmi jog egységesítése, már áll Rómában az Institut International pour Vunification du droit privé: a kereskedelmi élet, a forgalom hasonló mozgalmai közül pedig itt elég ép a hozzánk legközelebb eső akcióra: a részvénytársaságok jogát egységesíteni kívánó törekvésekre rámutatni. Demoguc a buenos-ayresi egyetemen 1925-ben tartott nagyhírű előadásaiban5 he3 Dr. Meinhardt: Die rechtliche Gestaltung internalionaler Karlelle, insbesonders der Glühlampenvertrag. Az Internationale Vereinigung für vergleichende Rechlswissenschaft und Volkswirtschaf tslehre zu Berlin ülése 1928 II. 10-én. Dr. Meinhardt: L'entente pour le développement et le Progrés de l'Industric des Anipoules Élociriquos. Journal de la Chambre de Commerce Inlernationale. Paris, Juin-.Tuillct, 1926. 4 Dr. Franz v. Király: Ungarischcs Karlellrecht. Internationales Anwaltsblatt, Wien, 1928. 5 René Demogue: L'unifícation Intérnal'ionale du droit privé, Paris. Rousseau. Lásd még: André Rouast: A propos de l'unification ínternationale du droit privé Paris, Revue Trimestrielle du Droit Civil. 1928. No. 2.