Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 5. szám - Kivánatos-e a tőzsdebiróság intézményének ujonnan szabályozása?

5. sz. KERESKEDELMI JOG 85 képpen a kilengések és elfajulások megakadályozáséi célozza. A tőzsdebiróság jelenlegi szervezetén csak annyit kellene változtatni, hogy a tőzsdebiróság oda kirendelendő hivatásos biró vezetése alatt álljon és ennek a bírónak elnöklése mellett működjék. Ez nem korlátozás, hanem inkább megerősítés és az önkormányzat egyébként érintetlen maradhat. Az ügymenet szemmeltartására, a tárgyalások vezetésére és az Ítélkezés irányítására az államnak jogilag képzett képviselőjénél hivatottal)!) senki sem lehet. A hivatásos biró vezető és elnöklő közreműködésére amiatt is szükség van. hogy a bírói gyakorlat az állami érdek és a jogtudomány egyenes vonalától el ne távolodjék. A jogászi egyoldalúság és a bürokratizmus elhatalmasodása ellen elég oltalmat nyújt mindenekelőtt az a körülmény, amely szerint a tőzsdebiróságnak az önkormányzat keretében van az otthona és a jogtudományi valamint az állami tekintély tulajdonképpen csak mint vendég szerepelne. Ezenkívül a szervezés azzal is túlsúlyt biztosítana a kereskedői szellemnek, hogy a bírói tanácsban 2:1 arány szerint szavazattöbbséggel rendelkeznék. Ez a szervezet egyúttal mintául szolgálhatna arra nézve, hogy miképpen kellene más önkormányzatok körében is szakbiróságokat rendszeresít.'ni és ezzel egyrészt az igazságszolgáltatást szakszerűbbé, valamint a mindennapi • le' követelményeihez alkalmazkodóbbá tenni, más részről pedig az elviselhetetlenségig fokozódó állami föl adat okon könnyíteni. A tőzsdebiróság szervezetének az állami képviselettel! és a jogi képzettséggel való intézményes kiegészítése és megerősítése azt is lehetővé tenné, hogy a tőzsdebiróság hatásköre a tőzsdei forgalom tárgyaira vonatkozóan, tekintet nélkül arra, hogy az az ügylet, amely a jogvitára alapul szolgált, a tőzsdeteremben lélesülí-e vagy sem, kiterjesztessék. Ez a jelentékeny kiterjesztés nemcsak a rendes bíróságoknak égetően szükséges tehermentesítését eredményezné, hanem kibővülne az igazság szolgáltatásnak az a köre is, amely a kereskedelem igényeinek jobban megfelel. Az országos jogászgyülés napirendjére kitűzött tárgyalás mindenesetre hiányos volna, ha nem terjedne ki annak a kérdésnek a megvitatására és elbírálására, hogy a tőzsdebiróság szervezete nélkülözheti-e az állami képviselet és a jogi képzettség intézményes biztosítékait? Kivánatos-e a tőzsdebiróság intézményének újonnan szabályozása? Irta: Dr. Zerkowitz Zsigmond ügyvéd. Az a kérdés, hogy kivánatos-e a tőzsdebiróság intézményének újonnan szabályozása és milyen elvek alapján, az országos jogászgyűlés elé a választott bíróság kérdésének közelsége folytán jutott. Magánál a tőzsdebiróság intézményénél nem merültek fel olyan jelenségek, amelyek ennek az intézménynek újonnan szabályozását az égető jogi problémák közé avatták volna. A tőzsdebiróság — s ez alatt főleg a Budapesti Aru- és Értéktőzsde választott bíróságát értve — az utolsó évtizedek alatt nem vesztett tekintélyéből, de sőt a kereskedelmi joggyakorlatunk fejlesztésében igen szerencsésen tudta összeegyeztetni a kereskedelmi gyakorlatot a változott gazdasági viszonyok mellett a kereskedelmi törvény és a magánjogunk irott szabályaival. Gondolnunk kell a fedezetlen határidőre kötött ügyleteknél az avattam és járatlan elemek távoltartásánál elfoglalt jogi álláspontjára, a háború kezdetén a gazdasági lehetetlenülés, később a valorizáció, a kárkamat jogi problémáira, amelynek megoldásánál ennek a bíróságnak helyes és kellő mérsékletet tanú siló Ítéletei irányt mutattak az egész kereskedelmi jogéletünknek. —* Emellett nem lehel állítani, hogy a tőzsdebiróság joggyakorlata mereven elzárkózott volna és szembe került volna a Kúria joggyakorlatával. A tőzsdebiróság hatáskörének megváltoztatását sem tarthatjuk ma időszerűnek. — Az erre vonatkozó okokat igen alaposan tárgyalja dr. Wilhelm szakvélménye. A budapesti áru és értéktőzsde választolt bírósága 1865 óta működik. — Néhány évre rá megalkotott perrendtartásunk (1869: LIV.) szükségessé lette, hogy a tőzsde választott bíróságának eljárási szabályai ezzel a törvénnyel összhangzásba hozassanak. — A tőzsdebiróság gyakorlatát ez rövid időre felfüggesztette. - Majd az 1870 : II. t.-c. a pesti áru- és értéktőzsdét, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön bíróságát visszaállította. — Hatáskörét az 1881. évi LIX. t.-c. állapította meg és ebben a törvényes hatáskörében működik a mai napig, mert a Pp. 24. §-a változatlanul fentartotta. A kereskedelmi szakbiróságok és igy a tőzsdehírén funkciót az üzleti szokások konzervativizmusa és a tradíciókhoz való ragaszkodás jellemzi. — Ali ez a londoni tőzsdétől kezdve minden tőzsdei bíráskodásra. — Sokáig tart, amíg a szakbiróságok, amelyeknek nem állami funkcionáriusai vannak, kifelé is meg tudják szerezni maguknak a 'kellő tekintélyt — és annak a kereskedelmi szokásnak érvényt tudnak szerezni, amelynek kialaku-