Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)
1927 / 3. szám - A nyugdíjintézet perelhetősége - Ausztriában - A tokaji bor védelme - Ausztriában - Iparüzési jog korlátozásáért vagy megvonásáért jár-e kártalanitás
52 KERESKEDELMI JOG 3. sz. val [gazolta, alperes azzal érvelt, hogy az óvás levél solennis okirat, mely más bizonyítékkal nem pótolható. Érvelt a német jogirodalom csaknem egyhangú állásfoglalásával, továbbá a régebbi birói gyakorlat egyes hasonló döntésével. De ettől eltekintve, még ha a bíróság a váltójogi szigorból engedne és ellenbizonyítást az óváslevéllel szemben meg is engedne, az érdekeltnek tekinthető óvásközeg és ügyvéd tanukénti kihallgatását nem fogadja el, mivel még Plósz álláspontja szerint is a felajánlott ellenbizonvitásnak klasszikusnak kell lenni. A Kúria' P. VII 6359/1925. sz. ítéletében (K. J. 7.) a kérdést azzal a közvetett érveléssel döntötte el, hogy azt vizsgálta, hogy a felperesként fellépett váltóbirtokos legitimációja kétségkivüli-e? Minthogy pedig a kereseti váltót a rendelvényesként szereplő alperes a felperesre forgatta, aki a váltót tovább nem forgatta s így, miután a forgatmány nem töröltetett, más, mint a felperes, a váltó kifizetését követelni nem is jogosult, a Pp. 270. §-a alapján felperest tekintette olyannak, mint akinek érdekében az óvás felvétetett, annak dacára, hogy neve az óvásban elő sem fordult. Az anyagi igazság szempontjából semmi esetre sem kifogásolható ez a döntés, mely az óváshoz csak a formális legitimációt kívánja meg és érdekes tünete annak, hogy miként töri át az élet, a méltányosság a váltójog szigorát. ELŐFIZETŐINKHEZ. Kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az előfizetési dijat (félévre 6 pengő) postán beküldeni szíveskedjenek, nehogy a lap további küldése fennakadást szenvedjen. SZEMLE. Surtaxeinentes légiposta címmel 1927 március 12-én (1. u. 6 órakor a budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében Urbach Lajos dr. ügyvéd, a Magyar Jogászegylet és a Magyar Aeroszövetség együttes ülésén előadást tart. Mint értesülünk, ez ülésen a Magyar Aeroszövetség elnöke, József Ferenc dr. kir. őfensége személyesen fog elnökölni. A tokaji bor védelme — Ausztriában. A borok származási helyével való visszaélés igen elterjedt. Az ezzel űzött visszaélések ellen irányul nemcsak a Tvt. (1923. V.) 3. §-a, hanem az ez ügyben fennálló külön törvények is (1908. XLVII. 10., 15. 17. §§), melyek még a községeket is megjelölik, melyekből származó borokat tokaji borként lehet megjelölni. Az adott esetben az osztrák legfelsőbb bíróság még ezen is túlmenő fokozottabb védelmet kívánt a tokaji bornak nyújtani, midőn kimondta, hogy ha egy cég a tokaji vidékről származó silányabb minőségű borokból állítja elő a borpárlatot, akkor nem nevezheti magát tokaji borpárlat-gyárnak. (Ob. GH. vom 28. Sept. 1926. Ob. I. 423/1926. Rechtsprechung. 1927. No. 1. S. 2.) A legfelsőbb bíróság elutasította az Erste Tokajer Weinbrandfabrik Hugó E. & Co. cég cégbejegyzési kérelmét azzal az indokolással, hogy a cég nem felel meg a cégvalódiság elvének. Mert ha igaz is a tény. hogy kérelmező a többnyire silányabb minőségű borfajok mellett elsőrendű borokból is állit elő borpárlatot, az osztrák közönség «tokaji aszu alatt elsőrendű tokaji bort ért s igy az «erste» cégtoldat könnyen arra a hiedelemre vezethetne, hogy a cég kizárólag elsőrendű tokaji borból állit elő borpárlatot. — Az itélet szép példája annak, hogy az osztrák bíróság mennyire megvédi a vásárlóközönséget a helymegnevezéssel űzött visszaélések ellen. sz. I. A nyugdíjintézet perelhetősége — Ausztriában. Állandó birói gyakorlatunk szerint a magántisztviselők nyugdijáért a vállalat felelős és perelhető, még ha az külön szervként működő nyugdíjintézettel is bír. Másként Ausztriában: a Landesgericht für Zivilsachen Wien als Berufungsgericht 1926 nov. 17-én hozott Cg. XLVI. 318/26. számú ítéletében kimondta, hogy a X bank tisztviselőinek nyugdíjigénye nem a bank ellen, hanem a tisztviselőknek külön jogi személyiséggel bíró nyugdijalapja ellen érvényesítendő, még akkor is, ha a nyugdíjalap nem bír hatósági jóváhagyással. (Rechtsprechung, No. 12. 30. Dez. 1926 S. 208.) A kényszeregyezségi eljárás köréből. Érinti-e a hitelező által szerzett külön kielégítési vagy biztosítási jogot az a körülmény, hogy az adós már magánegyességi tárgyalásokat folytat, vagy. hogy a hitelező követelésére az eljárás megindítása után kezességet szerzett? Mindkét kérdésre a bpesti kir. Ítélőtábla tagadólag felelt. (7. P. 6315/1925. és 7. P. 4457/1926.) Az ítéletek indoklása szerint a R. 50. §-a nyilvánvalóan csak a jogellenes megegyezést, — a megkötött vagy megkötendő egyességben juttatott egyenlő részesedésen felül nyújtott azt a külön előnyt tiltja, amely a tartalmánál vagy céljánál fogva az adósnak a kielégítés alapjául szolgáló vagyonát vagy a kielégítés mértékét csorbítja, illetve az egyesség csalárd létrehozással a hitelezők érdekeit egyébként sérti. — Ami pedig a kezességszerzést illeti, az a táblai itélet szerint egyrészt a R. 78. §-ának helyes értelme szerint az egyességi hitelezők jogait nem sérti, nem is érinti, de a R. azon elvével is ellentétes volna, mely csupán az adós vagyonára végrehajtás utján szerzett jogokat teszi feltételesen hatálytalanokká (22. §.), a hitelezőt azonban a külön kielégítés vagy biztosilási jogtól egyébként nem fosztja meg, sőt a biztositolt hitelezőre az eljárási rendelkezéseket ki sem terjeszti (69. §); másrészt pedig azzal, hogy ily módon az egyességi hitelezők számát szaporítanék, az egyességi hitelezők érdekeit sértenők. Iparűzési jog korlátozásáért vagy megvonásáért jár-e kártalanítás. Ebben a nagyhorderejű kérdésben, mely az állami beavatkozásnak ma gyakran előforduló voltánál fogva dupla érdekességgel bír, a budapesti kir. ítélőtáblának egy — bár még nem jogerős — elvi jelentőségű ítélete került kezünkbe, mely indokolása tartalmánál és a kidolgozás precizitásánál fogva megérdemli a publicitást. Az elsöhiróság által a tárgyalás és bizonyítás felvétel-anyagának megfelelően megállapított lényállást a kir. ítélőtábla elfogadta azzal a kiigazítással, hogy a felperes az 1912 : XXVI. t.-c. életbelépte előtt nem «két-három éven keresztül*, hanem «múr