Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 3. szám - Megjegyzések az ügyletkötési gondossághoz

4ö 3. 82. halnak általánosan ismertté, mig ellenben a német vagy a francia igen (ily esetben a vásárló közönség megtévesztése, amely a vállalatok ily összetévesztésére csábittatik, nem engedhető meg). Ily cselben fennforog a tisztességtelen verseny. Hogy az előfeltételek férinforognak-e ilt, mint minden egyél) esélyen, ahol a Tvt. 1. §-áről van szó, az egyes esel körülményei az irányadók, nem pedig a formális momentumok. Bizonyos rokonságot mutál a most megbeszéli esetiéi a következő: szóvédjegyről és ugyanazon nyelvű szavakról van szó, ügynevezett sijrioiíymákról, tehát ugyanazon értelmű különböző szavakról, pld. a néger szó be van lajstromozva A. részére, B. ugyanazon árura szerecsen (Mohr) szavat használja; vagy Vesuv és Aetna, Phöbus és Apolló, Zeus és Jupiter. Itt is a szóval összekötött fogalom az, amely az összetéveszthetőség alapját ndja s ez igy annál nagyobi), meri ilt a szavak leljes fogalmi azonossága forog fenn, ugy hogy igen nagy figyelemre és jó emlékezőtehet'ségre van szükség, hogy megtudjuk, vájjon az egyik vagy a másik szó van-e védve. Gondoljunk, például arra, hogy egy négernek a képe van védve és ehhez a néger szót használják. A német gyakorlat ezekben az esetekben már a védjegyjog szerint is azonosságot lát, amit pld. a Kaiserin és Augusta Viktória között vagy az Imperátor és a Kaiser szavak közölt nem laláll meg. A mai jog szerint és pedig ugy Ausztriában mint Magyarországon, azt hiszem, kétségleien, hogy az esetben, hogy ha égy szó A. részére lajstromozva van, H. ugyanazon fogalomra más nevet nem használhat, ha ez a másik név a forgalomban a védett szóval összeúéveszhető. Mert ez esetben fennforog szerintem a védjegyek összetéveszthetőségének veszélye, de mindenesetre a két vállalat összetéveszthetőséjge. Ez esetben pétiig a Tvt. alkalmazásának előfeltételei adva vannak. 7. A nemzetközi védjegyjogra is befolyással bir a Tvt. A védjegyjognak kijegecesedett alapelve, hogy a belföldön csak az a védjegy részesül oltalomban, amely a belföldön lajstromozva van. Tehát pld. egy hires külföldi pezsgő- vagy acélvédjegy a védjegytörvény szerint a belföldön nem részesül oltalomban, amennyiben nincs véd jegyezve. Amennyiben azonban lajstromozás nélkül is ismert már a belföldön, és ezt valaki belföldön arra használná fel, hogy a saját áruit ezzel a védjeggyel lássa cl, ugy a külföldi a Tvt. oltalmában részesülhetne és ezen eljárás ellen akár a 8. vagy 9. §., akár az 1. §. alapján felléphet, mivel nem kétséges, hogy a tisztességbe és a jó erkölcsbe ütköző cselekmény forog fenn. Amellett ennek az (dialomnak nem előfeltétele, hogy ez az árnjelzés az anyaállamban lajstromozva van-e vagy pedig oltalmal élvez, mert az, hogy egy cselekmény a jó erkölcsökbe ütközik-e, erre nézve kizárólag a belföldi forgalmi körök nézete az irányadó. A tisztességtelen verseny oltalmának a további fejlődése a szellem győzelme a jog formaságai felett. Mindig azt kell vizsgálni, hogy a cselekmény a kereskedői tisztességbe ' •''{III a j(> erkölcsökbe ütközik-e és amennyiben ez az eset fennforog, akkor a törvény érvényesül lajstromozás nélkül vagy esetleg a. lajstromozás ellenére is; a forma, a lajstromozásnak a ténye és pedig akár a védjegyé, akár a cégé sohasem erősebb, mint a jó erkölcsök. Megjegyzések az ügyletkötési gondossághoz. Irta: l)r. Schwartz Tibor kir. törvényszéki biró. A gazdasági élet különféle megnyilvánulá saiban is oda kell hatni, hogy az ethikai elvek a lehetőség határain belül érvényesüljenek. A gazdasági és kereskedelmi forgalom ügyletei azután, ha vitássá tétetnek, a jogot szolgáltató hatóságoknak, igy elsősorban a bíróságoknak, döntéseik alkalmával feltétlenül szem előtt kell tartamok azon erkölcsi momentumokat, melyek a jogi vonatkozásokkal kapcsolatban, a jogügyletben megnyilvánuló ügyleti akaratot kell, hogy irányítsák. A legnagyobb örömmel kell tehát üdvözölnünk dr. Almási Antal küriai biró ur cikkét („Ügyletkötési gondosság" Jogállam, 1926. év december hó), melyben a tőle megszokott kiváló elmeéllel egyrészt mint theoretikus jogász felépiti az ügyletkötési gondosság és adatközlési kötelesség elméleti jogi vonatkozásait, másrészt mint gyakorlati jogász reámutat azon jogesetekre, melyekben legfelsőbb bíróságunk az ügyletkötési gondosság jogi problémájával szemben, bizonyos vonatkozásokban már állást is foglalt. A háború és forradalmak utáni gazdasági élet. különös tekintettel az egyes valuták rohamos romlására, a magánjogi ügyletek egész tömegét termelte ki, melyeknél bizony a jogol alkalmazó biró nagyon gyakran tanácstalanul állott és áll még néha ma is, egyrészt az ügylet jogi konstrukcióját, másrészt a lelek valódi akaratát illetőleg. Minél változatosabbak az ügyletek és minél szövevényesebbek a gazdasági éleinek a megkötött ügyletekben visszatükröződő jelenségei, annál mesterkéltebbek a gyakorlati tapasztálatok tanúságai szerint az okok. melyeknek alapján az egyik vagy másik lel az ügylelet megtámadja. Gyakorta Iái hal juk, hogy a jogügyiéi meg