Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 3. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt) befolyása a védjegyjogra [2. r.]

44 KERESKEDELMI JOG 3. sz. Glailben ellen vétenek; de az 5. §. oly abszolút érvényű, hogy még az esetben is, hogy ha egy Treii und Glauben elleni cselekményről van szó, elsősorban ahhoz kell ragaszkodni, hogy mindenkinek jogában áll nevét áruin alkalmazni. Ennek erzortban most már végeszakadt. A magyar Tvt. 8. §-a kifejezetten kimondja, hogy: Az, aki nevét vagy cégét vállalata körében ugy használja, hogy ennek folytán vál lalalát azonos vagy hasonló hangzású nevet, céget vagy védjegyet jogosan használó más versenyvállalattal össze lehet téveszteni, az ilyen versenyvállalat keresete alapján abban az esetben, ha a fenforgó körülmények mérlegelésével az összetéveszthetőség kétségtelenül megállapítható, arra kell kötelezni, hogy nevét, illetőleg cégét az Ítéletben megállapított megkülönböztető toldással, elhagyással vagy más változtatással használja. ' De az osztrák jog szerint sem kétséges, hogy ugyanez áll, nevezetesen a 9. §., sőt az 1. §. szerint is, mivel ez az eljárás kétségtelenül a jó erkölcsökbe ütközik és ma már semmiféle néven nevezendő esetben sincs senkinek menlevele (Freibrief), hogy a jó erkölcsökbe ütköző módon űzzön versenyt. Nem döntő tehát többé, hogy vájjon az ellenfél a jelzést joggal használja-e; mert ha még nem is ez volna az eset, a jelzést nem szabad oly módon használni, amely egy más vállalatára való összetéveszthetésre alkalmul szolgálhat.'') 5. A védjegyoltalom nem minden árura vonatkozik, hanem csak azokra, amelyekre kifejezetten be van lajstromozva; s azonkívül azokra az árukra, amelyek a forgalmi felfogás szerint ugyanazon fajtájú áruk. így egy védjegy, amely pld. cipőárukra van lajstromozva, harmadik személy által gummisarokra sem használható. Hasonló fajtájú árunak tekintendők pld. a műszaki olajok vagy firniszek és cipőfénymázak; kaszák és sarlók vagy hasonlóak. Ha azonban az áruk nem tekinthetők hasonlónemüeknek, ugy azok használata a védjegyjog szerint szabad; pld. a védjegy, amely kávéra van lajstromozva, mindenki által használható teára. A forgalomban azonban a vállalatok összetéveszthetősége akkor is fenforoghat, ha a szembenálló áruk nem hasonnemüek. Pld. egy nagy áruház egy védjegyet egy egész csomó áru részére belajstromoztat; pld. cipőkre, vasárura, gyufára, hangszerekre. A versenytárs most ezt a jelzést egész különnemű árukra, pld. üvegárukra alkalmazza. A vevő, aki ezt a jelzést a fenti áruház áruiról ismeri, természetesen azt fogja hinni, hogy ez az áru is az áruházból származik, minthogy ez is hoz üvegárukat forgalomba. Az áruház részéről tehát jogosan merül fel a védelem szüksége, melyet a Tvt. teljes mértékben meg is ad. Gondoljunk továbbá arra az esetre, hogy a védjegy, melyet A. bőirészére lajstromoztatott, B. által üvegekre lajstromöztatik s hogy C-nek a borát ezekből az üvegekbe töltik. B. bizonyára, hogy ezt a svindlit lehetővé legye, eszközölte ki a lajstromoztatást. Vagy az áruknak a viszonya olyan, hogy a védjegynek a használata más árukra a védjegy tekintélyének nagyon árthat; pld. A. véd-* jegyet lajstromoztatott szájvízre, B. ugyanezen védjegyet cipőkrémre lajstromoztatja és annak nagy reklámot csinál. Bizonyára akadni fog oly érzékenyebb ember, aki egy cipőkrémről ismert védjeggyel ellátott szájvizel nem fog többé vásárolni. De lehetne még bosszantóbb ellentétek is. Különben nem is szükséges, hogy ily ellentétes árukról legyen szó és mégis lehet a védjegytulajdonosnak nagy érdeke veszélyeztetve. Egy idetartozó nagyon érdekes eset került birói eldöntés elé (Landesgericht Chemnitz vom 11. IV. 1923. Jur. Wochenschrift 1924, S. 722). A «4711»-es védjegyű kölnivíz ismeretes; a rendkívül nagy és ismert reklám ezt a márkát széles körben ismertté tette. Most egy harisnyagyáros ezt a védjegyet harisnyái részére szintén lajstromoztatta. Felperes a harisnyára belajstromozott védjegy törlésére pert indított (dacára hogy nem forog fenn kétség eziránt, hogy teljesen eltérő áruról van szó); a német bíróság helyt adott a keresetnek, mert a védjegynek harisnyákon való használata alkalmas arra, hogy a védjegynek megkülönböztető és vonzó erejét megingassa, mert hisz akkor más vállalatok ezt a jelzést a saját áruikra szintén használhatnák. De az üzleti tisztességbe is ütközőnek tekintendő, ha valaki egy jelzést, amelyet más valaki fáradsággal és költségekkel a forgalomba bevezetett és ismertté tett, saját vállalatának és áruinak ismertetőjelévé tesz és mások igyekezetét és eredményeit saját tevékenysége céljaira mint reklámeszközt használja fel. A tisztességes kereskedő .kerüli azt, hogy egy árujelzést, mely mint más áruinak ismertetőjele már meghonosodott, saját, még ha másfajtáju áruira is használjon. Ausztriáinál is per tárgyává tétetett a «47i1»-es védjegytörlés harisnyákra és el is lett rendelve. Igaz ugyan, hogy azzal a jogos indokolássl, hogy a «4711» a felperesi cégnek és vállalatik megjelölésének egy a legfontosabb része, miért is annak alperes részére történt lajstromozása törvénytelen. Kétségkívül az osztrák bíróság épugy dönthetett volna, mint a német bíróság. 6. A védjegybitorlás nemcsak akkor forog fenn, ha a védjegy teljesen változatlanul utánoztatik, hanem akkor is, ha az változtatásokkal alkalmaztatik, de ugy, hogy a forga-