Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 3. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt) befolyása a védjegyjogra [2. r.]

44 KERESKEDELMI JOG 3. sz. Glailben ellen vétenek; de az 5. §. oly abszolút érvényű, hogy még az esetben is, hogy ha egy Treii und Glauben elleni cselekményről van szó, elsősorban ahhoz kell ragaszkodni, hogy mindenkinek jogában áll nevét áruin alkalmazni. Ennek erzortban most már végeszakadt. A magyar Tvt. 8. §-a kifejezetten kimondja, hogy: Az, aki nevét vagy cégét vállalata kö­rében ugy használja, hogy ennek folytán vál lalalát azonos vagy hasonló hangzású nevet, céget vagy védjegyet jogosan használó más versenyvállalattal össze lehet téveszteni, az ilyen versenyvállalat keresete alapján abban az esetben, ha a fenforgó körülmények mérle­gelésével az összetéveszthetőség kétségtelenül megállapítható, arra kell kötelezni, hogy ne­vét, illetőleg cégét az Ítéletben megállapított megkülönböztető toldással, elhagyással vagy más változtatással használja. ' De az osztrák jog szerint sem kétséges, hogy ugyanez áll, nevezetesen a 9. §., sőt az 1. §. szerint is, mi­vel ez az eljárás kétségtelenül a jó erköl­csökbe ütközik és ma már semmiféle néven nevezendő esetben sincs senkinek menlevele (Freibrief), hogy a jó erkölcsökbe ütköző mó­don űzzön versenyt. Nem döntő tehát többé, hogy vájjon az ellenfél a jelzést joggal hasz­nálja-e; mert ha még nem is ez volna az eset, a jelzést nem szabad oly módon használni, amely egy más vállalatára való összetéveszt­hetésre alkalmul szolgálhat.'') 5. A védjegyoltalom nem minden árura vonatkozik, hanem csak azokra, amelyekre kifejezetten be van lajstromozva; s azonkívül azokra az árukra, amelyek a forgalmi felfo­gás szerint ugyanazon fajtájú áruk. így egy védjegy, amely pld. cipőárukra van lajstro­mozva, harmadik személy által gummisarokra sem használható. Hasonló fajtájú árunak te­kintendők pld. a műszaki olajok vagy fir­niszek és cipőfénymázak; kaszák és sarlók vagy hasonlóak. Ha azonban az áruk nem tekinthetők hasonlónemüeknek, ugy azok használata a védjegyjog szerint szabad; pld. a védjegy, amely kávéra van lajstromozva, min­denki által használható teára. A forgalomban azonban a vállalatok összetéveszthetősége akkor is fenforoghat, ha a szembenálló áruk nem hasonnemüek. Pld. egy nagy áruház egy védjegyet egy egész csomó áru részére be­lajstromoztat; pld. cipőkre, vasárura, gyufára, hangszerekre. A versenytárs most ezt a jelzést egész különnemű árukra, pld. üvegárukra alkalmazza. A vevő, aki ezt a jelzést a fenti áruház áruiról ismeri, természetesen azt fogja hinni, hogy ez az áru is az áruházból szárma­zik, minthogy ez is hoz üvegárukat forga­lomba. Az áruház részéről tehát jogosan me­rül fel a védelem szüksége, melyet a Tvt. tel­jes mértékben meg is ad. Gondoljunk továbbá arra az esetre, hogy a védjegy, melyet A. bői­részére lajstromoztatott, B. által üvegekre laj­stromöztatik s hogy C-nek a borát ezekből az üvegekbe töltik. B. bizonyára, hogy ezt a svindlit lehetővé legye, eszközölte ki a lajstro­moztatást. Vagy az áruknak a viszonya olyan, hogy a védjegynek a használata más árukra a véd­jegy tekintélyének nagyon árthat; pld. A. véd-* jegyet lajstromoztatott szájvízre, B. ugyan­ezen védjegyet cipőkrémre lajstromoztatja és annak nagy reklámot csinál. Bizonyára akadni fog oly érzékenyebb ember, aki egy cipőkrém­ről ismert védjeggyel ellátott szájvizel nem fog többé vásárolni. De lehetne még bosszan­tóbb ellentétek is. Különben nem is szükséges, hogy ily ellentétes árukról legyen szó és mégis lehet a védjegytulajdonosnak nagy érdeke ve­szélyeztetve. Egy idetartozó nagyon érdekes eset ke­rült birói eldöntés elé (Landesgericht Chem­nitz vom 11. IV. 1923. Jur. Wochenschrift 1924, S. 722). A «4711»-es védjegyű kölnivíz ismeretes; a rendkívül nagy és ismert reklám ezt a márkát széles körben ismertté tette. Most egy harisnyagyáros ezt a védjegyet ha­risnyái részére szintén lajstromoztatta. Fel­peres a harisnyára belajstromozott védjegy törlésére pert indított (dacára hogy nem fo­rog fenn kétség eziránt, hogy teljesen eltérő áruról van szó); a német bíróság helyt adott a keresetnek, mert a védjegynek harisnyákon való használata alkalmas arra, hogy a véd­jegynek megkülönböztető és vonzó erejét megingassa, mert hisz akkor más vállalatok ezt a jelzést a saját áruikra szintén használ­hatnák. De az üzleti tisztességbe is ütközőnek tekintendő, ha valaki egy jelzést, amelyet más valaki fáradsággal és költségekkel a forga­lomba bevezetett és ismertté tett, saját válla­latának és áruinak ismertetőjelévé tesz és má­sok igyekezetét és eredményeit saját tevé­kenysége céljaira mint reklámeszközt hasz­nálja fel. A tisztességes kereskedő .kerüli azt, hogy egy árujelzést, mely mint más áruinak ismertetőjele már meghonosodott, saját, még ha másfajtáju áruira is használjon. Ausztriáinál is per tárgyává tétetett a «47i1»-es védjegytörlés harisnyákra és el is lett rendelve. Igaz ugyan, hogy azzal a jogos indokolássl, hogy a «4711» a felperesi cég­nek és vállalatik megjelölésének egy a legfon­tosabb része, miért is annak alperes részére történt lajstromozása törvénytelen. Kétségkívül az osztrák bíróság épugy dönthetett volna, mint a német bíróság. 6. A védjegybitorlás nemcsak akkor fo­rog fenn, ha a védjegy teljesen változatlanul utánoztatik, hanem akkor is, ha az változta­tásokkal alkalmaztatik, de ugy, hogy a forga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom