Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - Kötelemvalósulás

KERESKEDELMI JOG 89 mondotta, hogy nem bánja, a nem szállíthatott baraespusztai borok pótlása végett mintavétel céljából a felperesi cég tagjával menjen le a pincébe, s ugyanekkor ennek azt mondotta, hogy tessék lemenni a pincébe s a nem szállított horok helyett mást választ, azonban ez a mintavétel után a pincéből azzal távozott, hogy a felperesi cég másik tagjával még megbeszéli a dolgot, továbbá, hogy később — 1924. évi karácsony előtt — alperes a nála mindenesként alkalmazottal csak arra utasította, hogy a felperesi cégtaggal menjen le a pincébe s ennek ott mutassa meg a borokat, egymagukban véve — minthogy a vételszerződés értelmében a borátadásnak seprő nélkül, felperes hordóiba töltve s vasúti állomásra kiszállítva kelleti megtörténnie — nem" alkalmasak oly jogi következtetés levonására, hogy alperes a pincében lévő, még csak kiválasztás alá eső borokat felperesnek tulajdonul átadta. Az adott esetben jelképes átadás sem történhetett, mert a hordók lepecsételése az állandó hirói gyakorlat értelmében jelképes tulajdonbaadást nem jelent, hanem — ugy, amint ezt a felperes a szóbeli tárgyaláson előadott keresetlevélben jelezte — csak fok- s minőségmegrögzités foglal magában, vagyis annak biztosítását célozza, hogy a kiválasztott bormennyiség fok s minőség tekintetében az átvételkor kifogásolható ne legyen. 28. A nem a teljesítés helyén történt eladás is érvényes, ha az előnyösebb. — Piaci árral biró áru a joggyakorlat értelmében szabad kézből eladható. (Kúria P. VII. 1822/1926, sz. a. 1926 dec. 7-én.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint az alperes a felperestől 40.000 darab használt cukros és rizses zsákot vett őö svájci centimé átlagos vételárért ' a zsákokra a felperes garantálta, hogy azok mosatlanok. A zsákok Buchsban voltak átveendő és a vételár tekintetében az alperes a felperest az átvétel előtt tartozót! akreditálni. Az alperes az akreditálással késeikedvén, a felperes a B/NB. a. levélben idézett 1022. évi március 8-iki táviratában azt a kijelentést tette, hogy amennyiben az alperes az akreditálási kötelezettségének eleget nem tesz. az ügyletet Stornírozza s miután az alperes kötelezettségének nem tett eleget, március 10-én az ügylettől elállott és egyúttal kijelentette, hogy káráért az alperesi felelőssé leszi. A felperes ügynöke a zsákokai időközben egy bécsi cégnek szabad kézből eladta. A meg nem támadót! lényállás szerint a használt cukros és rizses zsákoknak Bécsben piaci ára volt. A felek egyező előadása alapján megállapított tényállás szerint ezek az árak, éppen ugy. mini a felperes felek közi létrejötl szerződés szerinti vételár — ab Buchs értendők. A felperes az alperes átvételi és fizetési késedelme folytán a K. T. 352. §-ában biztosított jogai közül azt választotta, hogy az árut eladta és az alperestől a szerződéses és az alperes rovására történt eladással elért vételár közti különbözetet köveleli s ezzel szemben az alperes és a szavatos felülvizsgálati panasza folytán csak az bírálandó el. hogy a felperes betartotta-e a K. T. 347. íjának szabályait, hgy tehát az eladás az alperes rovására esőnek tekinthető-e? Az alperesnek az a panasza, hogy az áru nem a teljesítés helyén, adatod el. azért alaptalan, mert a fellebbezési bíróság helye* indokai szerint a teljesítés helyén, Buchsban. az áru értékesíthető nem lévén, a Bécsben történt eladás az alperesre előnyösebb volt. Nincs megtámadva a fellebbezési bíróság ítéletének az a megállapítása, hogy a keresetben említett használt cukros és rizses zsákoknak piaci áruk volt. alaptalan tehát az alperesnek és a szavalosnak az a panasza is. hogy az árut a felperes csak hites személy közben jöttével adhatta volna el. meri a piaci árral biró áruk a hirói gyakorlat értelmében a tőzsdei árral biró árukkal egy tekintet alá esik. a felperesnek tehát jogában állott azokat szabad kézből eladni. Váltótelj esitési határidő. 29. A váltókötelezettség teljesítésére 3 napnál hosszabb teljesítési határidő nem szabható. (Kúria P. VII. 3814/1926. sz. a. 1020 szept. 15-én ! Indokok: A Pp.-nak a váltón alapuló meghagyásos eljárásban ítélkezést szabályozó 618. §-a ugyanis a kötelezettség teljesítésére háromnapi határidőnek :> kitűzését rendeli el és nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a teljesítésre a három napnál hosszabb határidő is szabható. A Pp. 610. §-a értelmében az eljárás általános szabályai csak annyiban követendők a meghagyásos eljárásban, amennyiben a Pp-nak IX. cime ellenkező rendelkezési nem tartalmaz, amihez ké pest a Pp. 307. §-ának a rendesnél hosszabb teljesítési határidő szabását megengedő rendelkezése a Pp. 61(S. §-ában foglalt kötelező rendelkezéssel szemben jogszerűen nem alkalmazható A fellebbezési bíróság nyilvánvalóan a Pp. 018. §-á második bekezdésében foglalt szabályt sértette tehát meg azzal, hogy a három napnál hosszabb határidőt szabott az alperesek állal leendő teljesítésére. Tisztességtelen verseny — versenytársi minőség'. 30. Tisztességtelen verseny. — Versenytársi minőség. A versenytársi minőség (Tvt. 30. §.) megállapítása mellett a jogsérelem kimutatása nem szükséges. I Kúria P. IV 1024 1926. sz. a. 1926 okt. 8-án.) Indokok: Ha valaki üzleti vállalata körében olyan" céget használ, mely öt meg nem illeti: a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. t.-c. 7. §-ának rendelkezésével kerül ellentétbe: ugyané törvénycikk 32. §-a értelmében az ily céghasználat abbanhagyását mindenik versenytárs követelheti anélkül, hogy a jogtalan céghasználatbó!