Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 11. szám - Csehszlovák törvény a tisztességtelen versenyről

11. SZ. KERESKEDELMI JOG 195 A per alapjául szolgáló kölcsönügylet ugyanis az e részben nem vitás tényállás szerint a felperes bankvállalat kereskedelmi üzletének folytatásához tartozik és igy a K. T. 260. §-a értelmében kereskedelmi ügylet. Már pedig a K. T. 286. §-a szerint kereskedelmi ügyletekre nem nyer alkalmazást az 1868. XXXI. t.-c. 1. §-ának az az intézkedése, amely szerint a kamatláb csak Írásbeli kikötés mellett nem esik korlátozás alá. A felek tehát a szóbanforgó kölcsöntőke után a törvényest meghaladó kamatot szóbeli megegyezéssel is megállapíthatták és az ekként megállapított szerződési kamat megítélésének az 1877. évi VIII. törvénycikkben megszabott korláton belül akadálya nincs. Kölcsön (Valuta). 153. Amerikában dollárban felvett kölcsön dollárban fizetendő vissza. i Kúria P. VII. 9084/1926. sz. a. 1927 okt. 19-én.) Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított meg nem támadott s ezért a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint alperes a kereseti 600 dollárt 1918. évben felperestől — a peresfeleknek Amerikában tartózkodása ideje alatt — kölcsönképpen vette fel. Alperes mint kölcsönvevő az anyagi jog szerint a kapott készpénzzel azonos minőségű és mennyiségű készpénznek visszaszolgáltatására köteles: következőleg a felperessel szemben fennálló tallózását eddig nem törlesztett alperes az amerikai pénznemben kapott s felvett kölcsönt ugyanazon pénznemben azonos mennyiségűt s minőségűt tartozik a felperesnek visszaadni. Az irányadó tényállás szerint mindkét peres fél időközben Magyarországba visszatért s jelenleg itt laknak. Külföldi pénzértékben meghatározott pénztartozásnak — a belföldön is ugyanezen pénzértékben leendő visszafizetésre vonatkozó megállapodás hiányában — az anyagi jog szerint a külföldi pénzértékben meghatározott pénztartozás belföldi pénzértékben is teijesithetö. A külföldi pénzértékben meghatározott pénztartozásnak belföldi pénzértékben teljesítése esetén a belföldi összeg meghatározása végett a külföldi pénzérték átszámítása válik szükségessé. Az átszámításnál a fizetés idején a teljesítési helyen — ha pedig itt nincsen — a teljesítési helyhez legközelebb fekvő belföldi tőzsdeárfolyam jegyzése irányadó. Ezek szerint és mert az adós az effektivitás kikötése nélkül is akadálytalanul fizethet külföldi pénzértékben, ha ez reá nézve megfelelőbb •— az anyagi jogba ütközik a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a peres felek lakhelyének Magyarországba történt áttétele folytán és az effektivitás kikötésének hiányában alperes a tartozását külföldi pénznemben nem köteles visszaszolgáltatni. Ezért az alperesnek az effektív dollárban való fizetési kötelezettségének megállapítása mellett csupán fel kellett jogosítani az alperest arra, hogy a felperesnek járó dollárkövetelés helyett a fizetéskori árfolyam szerinti átszámítással pengővel is fizethet. Zálog. . 154. A zálogjog megállapításához szükséges, hogy a kézizálogul lekötött ingó a záloghitelezőnek vagy az ő részére egy harmadiknak átadassék. — A zálogjog hatályát nem érinti azon körülmény, hogy a zálog tárgyai a zálogadós gondozása alatt hagyattak. (Kúria P. IV. 1868/1927. sz. a. 1927 okt. 25-én.) Indokok: A K. T. 302. §-a értelmében a zálogjog megállapításához szükséges, hogy a kézizálogul lekötött ingó a záloghitelezőnek, vagy az (") részére egy harmadiknak átadassék. A fellebbezési bíróság tényül állapította meg. hogy a felperes az alperes kereskedő céggel fennállott üzleti összeköttetésből keletkezett tartozása biztosítására az 1925. évi szeptember hó 17-én kelt 37.alatti okirat szerint 25 darab csikóját zálogul lekötötte és az alperes megbízottja utján másnap a csikókat, mint részére zálogba adottakat a helyszínen egyenként történt kijelölésük és megszemlélésük után átvette, ezt követőleg pedig a felperes az átadás megtörténtének tanúságául a zálogul lekötött lovak járlatleveleit az alperesnek kiszolgáltatta, a lovakat azonban az alperes a felperesnél hagyta és abban állapodott meg vele, hogy az ő hozzájárulásának előzetes megszerzésével a lovakat eladhatja, de a vételárat a záloggal biztosított tartozása törlesztésére neki kiszolgáltatni tartozik. Az ekként irányadó tényállás mellett téves a felperesnek az az érvelése, hogy a zálogtárgy valóságos átadása meg nem történt, vagy ha megtörtént is, a zálogjog hatálya megszűnt annak folytán, hogy alperes a záíogul lekötött csikókat a felperesnél ennek rendelkezése alatt hagyta. Nem jogszerű ez az álláspont azért, mert a felperesnek a zálogba adott csikókkal való rendelkezése a zálogtartó alperes hozzájárulásától lett függővé téve és ép szabad rendelkezésének korlátozása végett szolgáltatta ki a felperes a járlatleveleket az alperesnek, ami által a felperesnek a zálog tárgyát illető megkötöttsége és a zálogtárgynak az alperes befolyása és rendelkezési körébe jutása külsőleg is kifejezést nyert. Vétel. 155. A birói gyakorlat értelmében olyan esetben, amikor a rendeltetési hely nem egyszersmind a teljesítés helye, a vételár azonnali kifizetésének kikötése esetében az eladó az áru vételárát az árunak a vasútra feladásával egyidejűleg követelheti. (Kúria P. IV. 902/1927. sz. a. 1927 okt. 11-én.) Tisztességtelen verseny. 156. Valamely üzlet előtt elhaladó feleknek az utcán elfogása, ott leendő megrcndeléstétel végett az üzletbe csalogatása kétségtelenül a törvény 1. §-ába ütköző, meg nem engedett tisztességtelen eszköze az üzleti versenynek. — Kifelé az üzlet tulajdonosa felel az üzlet vezetőjének az üzlet vezetése során tanúsított és a tisztességtelen verseny tilalmát áthágó eljárásáért. (Kúria P. IV. 940/1927. sz. a. 1927 okt. 19 én.)